A világon elsőként építettek vasfüggönyt a budapesti Operaházba
2020.11.29.
Szomorú tragédia miatt Ybl Miklós az utolsó pillanatban tervezte át az épületet, amelybe számos tűzvédelmi innováció került.


1881. december elején tragikus színháztűzről tudósítottak a bécsi lapok, miután közvetlenül Offenbach Hoffmann meséi című előadása előtt lángra kapott és teljesen leégett a város egyik éke, a vígszínházként működő Ringtheater. A mintegy 1700 férőhelyes színház romjai között majd négyszázan vesztették életüket.

A tragikus esemény, amelyre Ferenc József is azonnal Bécsbe sietett nemcsak a nemzetközi színházi életet rázta meg, hanem az színházépítészetre, köztük az éppen akkor épülő budapesti Operaházra is a komoly hatással volt. Az Andrássy úti palotán már évek óta dolgozó Ybl Miklós az épületet a tűz hatására még az átadás előtt áttervezte, és számos korabeli tűzvédelmi innováció szolgálta a biztonságát. A világon elsőként jelent meg a budapesti Operaházban a színpadot a nézőtértől zsilip szerűen elválasztó vasfüggöny, amely tűz esetén másfél órán keresztül meg tudja gátolni a tűz átterjedését egyik térből a másikba. A színpad fölé záportározó berendezést építettek, a padláson elhelyezett nyolc, egyenként 200 literes víztartály és a gravitáció segítségével tűz esetén pillanatok alatt el tudták árasztani a színpadot. A hő és füstelvezetést is izgalmas módon oldották meg – a szellőztetés mellett utat biztosítva  a forró égési gázok kiengedésének is –, a meleg levegő a színpad és a nézőtér felett található nagy elvezető rendszeren keresztól távozott, míg a friss levegőt a járdába épített aknákon keresztül kapta a ház. De azzal, hogy a színpadi hidraulika is vizes lett és nem olajos, a színpadon kialakuló tüzeket is sokkal hatékonyabban lehetett megelőzni.

Nem véletlen, hogy a tűzvédelemre az Operaház most zajló rekonstrukciója során is nagy figyelmet fordítanak. Tűzoltó tervezők segítenek abban, hogy a közlekedő helyiségek mellett a nézőtér és a színpad terei is megfelelő menekülési, valamint úgynevezett aktív és passzív tűzvédelmi módszerekkel legyenek ellátva. Elsődleges szempont az, hogy a bent lévő emberek menekülése biztosított legyen, ehhez a menekülést számítógépesen is modellezik. Emellett olyan anyagokat építenek be az épületbe, amelyek nagyon jó tűzállósági értékkel bírnak, vagy a nem éghető kategóriába tartoznak. Az épület felújításánál ugyanakkor megőrizték mindazokat a biztonsági vívmányokat, amit Ybl beépített, így megmarad a vasfüggöny és a kifelé nyíló ajtók, de emellett a jelenlegi szabályoknak megfelelően kiegészítették és áttervezték a biztonsági rendszereket és a tűzszakaszokat.

 

 

A műemléki épületek felújítása nemcsak a biztonsági rendszerek kialakításánál jelent kihívást a tervezők és kivitelezők számára. Az Operaházban elvégzett minden rekonstrukciós munkálat, a legkisebb változtatás is csak szigorú örökségvédelmi szabályok alapján történhet. A munkák megkezdése a műemléki értékleltár felvételével kezdődik, amit erre képesített szakemberek végeznek el.  Az épület minden egyes elemét, több ezer értéket rögzítenek a leltárban, amelyben minden restaurálandó szakág helyet kap kőburkolatoktól kezdve a fa- és fémanyagú elemeken – például nyílászárók, rácsok, korlátok, lámpák, csillárok, falikarok –  át a szilikátokig, azaz kerámiákig, téglaburkolatokig, vagy a díszítőfestéssel ellátott felületekig.

Egy-egy szín, restaurálandó részlet elfogadását sok-sok kutatás és egyeztetés előzi meg, a kivitelezést pedig kizárólag az összes szereplő – tervező, restaurátor, hatóság stb. – által elfogadott és aláírt restaurátori minta alapján lehet elkezdeni. A homlokzati munkák már 90 százalékos készültségűek, és többek között a homlokzati díszítőfestések már el is készültek. Három ezek közül a kocsifelhajtók mennyezetén található, illetve a főhomlokzati lodzsán egy nagyon igényes díszítésű sgrafitto aranyozás is elkészült már.

Az Operaláz 24. részében mindemellett az is kiderül, miért fontos technológia a színpadpárásítás, ki volt Ybl nagyra tartott építésvezetője, vagy hogy milyen szerkezetet használtak a vasbeton megjelenése előtt a szerkezetek építésénél. A műsorban továbbá bemutatkoznak az Operaházon dolgozó kivitelező szakemberek is.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.