zda logo png

Richter HQ

A Richter Gedeon új székháza

Kelet-Közép Európa egyik legfontosabb gyógyszeripari vállalata, a Richter Gedeon Nyrt. új, megvalósítás alatt álló központi irodaépülete egyszerre innovatív, esztétikus és környezettudatos, ugyanakkor egyedi építészeti karakterét a visszafogottság és józanság jellemzi. A vállalat identitását erősítő székházzal a Richter célja, hogy folytatva a Kémiai Kutató- és Irodaépülettel (KKI) megkezdett irányvonalat, újfajta gondolkodásmódot generáljon, támogassa az innovációt, segítse elő a munkatársak közötti kommunikációt, valamint a tudás és az információk gyors megosztását. Kialakítása – a munkatársak szempontjait szem előtt tartva – legyen rugalmasan alakítható, nyitott és változatos, továbbá tükrözze a Richter környezettudatos szemléletét.

Az új székház közvetlenül a 2007-ben átadott, szintén a ZDA tervezésében készült Kémiai Kutató- és Irodaépület mellett épül meg, amellyel egységet alkotva, közösségi terei és előcsarnokai révén össze is kapcsolódik. A két épület előtti közös park, a fő megérkezési pont, a Richter új reprezentatív fogadótere lesz.

A tervezett épület egyedi építészeti karakterével kiemelkedik a Gyömrői úti gyógyszergyári épületek közül. Ezt erősíti, hogy a székház a KKI homlokzati síkjától előre lép: a homlokzati síkok mozgatása hangsúlyt ad, míg az épület megformálása könnyedséget, nyitottságot sugároz. Az új székház a KKI felé ívelt formálású hatalmas üvegfelülettel fordul, ezzel is hangsúlyozva kötődését a meglévő kutatóközponthoz.

Fotó: Réthey- Prikkel Tamás

Képek: The Greypixel

Makett: Limes Model

Telenor Székház

Magyarországon radikálisan újnak számító, a ’New Way of Working’ koncepcióját követő irodaház a Telenor számára. A ZDA által tervezett, zöldmezős területen megvalósult környezetbarát beruházás a Magyarországon addig példa nélkül álló kooperatív irodai munkahely megteremtésével a skandináv világcég értékrendjét és technológiáját ülteti át építészeti nyelven a hazai viszonyokra. 


A skandináv humánpolitikai szemlélet, amely a kooperációt, a kapcsolatteremtés lehetőségét  és a munkatársak egyenrangúságát tekinti a sikeres működés zálogának, a 2000-es évek közepén újdonságot jelentett a személyes munkaterületeket egymás mellé soroló hazai irodaház kultúrában. A korszerű irodai szellemiség, melynek jellemzője az elmélyült egyéni, illetve a kommunikációra épülő irodai munka párhuzamos működése  egyedi és flexibilis térszervezést, különböző karakterű munkaterek létrehozását követelte. A törökbálinti Telenor székház úttörőnek számító építészeti kialakítása minden vonatkozásában ezt a tervezési elvet követi.. 


A 9 irodai szárny legyezőszerűen veszi körül az üvegezett előcsarnokot. A hatalmas alapterületet befogadó épület osztott alaprajzi kialakítása révén szerves kapcsolatban áll a környező természettel. Az épületszárnyak egy-egy szintjén 50-60 fős irodaegységek (unitok) működnek, nyitott tereik, a zöld környezettel kapcsolatot tartó hatalmas üvegfelületeik flexibilis és emberléptékű munkakörnyezetet biztosítanak. A unitokon belül kialakított zárt tárgyalók lehetőséget adnak az intim munkavégzésre. A többszintes, a környező zöldterület felé teljes magasságában, több irányban üvegfalakkal nyíló előcsarnok az iroda szellemiségének elengedhetetlen részét, az intenzív közösségi életet szolgálja. A unitok összeköttetését a nyitott központi előcsarnokon keresztül a közlekedők dinamikusan kanyargó fehér szalagjai biztosítják. Változatos belsőépítészeti kialakítású tereik további lehetőséget kínálnak a kommunikációra. Az épület az építészet társ-szakmáiat is bevonja a humanizált munkahelyi környezet kialakításába: közösségi tereiben és környezetében kiemelt szerephez jutott a kortárs képzőművészet, tájba ágyazottságának  köszönhetően pedig a természet közeli munkahely fogalma valódi értelmet nyert.


A 21. századi irodai technológiát biztosító Telenor Ház – a skandináv gondolkodásmóddal összhangban – kiemelten környezetbarát gépészeti megoldásokat alkalmaz: az épület fűtése geotermikus energiával működik, ez jelenleg Magyarország legnagyobb, megújuló energián alapuló fűtési rendszere. 

Pillar Irodaház

A négy épülettömbből álló irodaház hangsúlyos városképi megjelenést kap: a keskenyebb és a szélesebb épületszárnyak váltakozása miatt hullámzó hatást keltő épülettestek és a lekerekített épületsarkok karakteres képet adnak az épületnek. A külső megjelenés tervezésénél fontos szempont volt a zártsorú beépítés fellazítása, ezért az épülettestek homlokzatát az utcafronttól „cour d’honneur” jelleggel visszahúzták, valamint teraszokkal és lépcsőkkel is lazították. Az épület a földszinten árkádokkal kapcsolódik a közterülethez.

Az épület igényes kivitelű – üvegezett és tömör betétekből álló –, színes lamellákkal díszített egyedi megjelenésű függönyfal homlokzatot kap. A főhomlokzat hangsúlyát az aszimmetrikus formák, valamint a hegyesszögű telekformából adódóan az épülettömbök közötti feszültség is fokozza.

Center Point Irodaház

“A” kategóriájú bérirodaház a Budapest észak-déli iroda tengelyét jelentő Váci úton. A több ütemben zajló építkezés során szempont volt, hogy az elkészült részek önmagukban is egységes képet mutassanak.
A sarkokon álló, a függőleges közlekedő magokat rejtő tornyok jelölik ki az együttes bejáratait, fontos vertikális hangsúlyt hozva létre a Váci út mentén futó, azonos magasságú térfalban.  Az épület egy belső udvar köré szerveződik, melyet vízmedence választ el a közterülettől, miközben a vizuális kapcsolat az utcával két szint magasságban megmarad. Itt lettek elhelyezve többek között a pihenőterek, a kávézó és az étterem, így az intim udvar valóban az itt dolgozók életterévé vált.

A ZDA tervezte a közönségforgalmi terek teljes belsőépítészetét, és a legjelentősebb bérlők irodáit is, ez hozzájárul az irodaház egységes képéhez.

Spirál I. Irodaház

Az irodaépület telepítését alapvetően meghatározta a leendő sétány. A zajos és szennyezett, nagy forgalmú Dózsa György út helyett az épület a belső udvarokra szerveződik. Az épülettömeg két részre szakad, kissé befordul az utca vonalától, így kapuzatot képez a tömb belseje felé. A két épülettömeget a nagyvonalú tető fogja össze. A belső udvarok és a sétány intimitásának megőrzéséhez hozzájárul az udvarok szintjének megemelése mintegy másfél méterrel az utcaszint fölé. A központi előcsarnok egy könnyed üvegpavilon, amely egyfajta szűrőként szolgál az út és a tömb belső világa között és nappal szabadon átjárható a belső éttermek, kávézók felé. Az udvarok a sétány szerves részét képezik a kialakított teraszokkal, vízfelületekkel és gazdagon telepített növényzettel.

A Spirál Irodaház folytatásaként a Lehel úton épül a következő ütem, amely a tömbbelsőben összekapcsolódik az első irodaépülettel. Ez a telek klasszikus városi foghíj, így az utca felé zártabb képet mutat, mint a Dózsa György úti épület főhomlokzata. Az anyagválasztás mindkét épületen azonos, így az eltérően kezelt homlokzatok ellenére is összekapcsolható vizuálisan a két épület.
A belső sétányra szerveződik a ház hátsó része, így a közösségi funkciók ott kaptak helyet. A telepítésnek köszönhetően ebben az épületben is életteli kertek, kisebb-nagyobb udvarok teszik jól használhatóvá a földszinti tereket. Az általános szintekhez képest lazább beépítési mutatókkal terveztük az alsó két szintet, mert ezek azok a fő közösségi terek, ahol a legfontosabb az átláthatóság, a szellősség és a térélmény.

Mindkét Spirál Irodaházban hasonló elvek szerint alakítottak ki a tervezők jól tagolható, flexibilis irodatereket, amelyek a leendő bérlők igényeihez igazíthatók. Az irodatereket kiegészítő funkciók – üzletek, éttermek, kávézók, konferenciaterem – a mai igényeknek megfelelő, magas szintű környezetet biztosítanak a dolgozóknak.
A bérirodaházként funkcionáló házaknál az elsődleges szerepet betöltő gazdasági szempontok miatt vállalta fela ZDA csapat, hogy egyszerű homlokzatképzéssel, színezett vakolatokkal alakítják ki az összes belső udvari homlokzatot és az utcai frontok kapnak nemesebb öltözetet.

Ez a kettősség mindig is jellemző volt a történeti építészetre a városi zártsorú beépítések esetében. Az utcai homlokzatokon nagytáblás lapokból alakítottak ki különböző struktúrákat, amelyek mindkét épületen egyedi plasztikusságot hoznak létre. Az azonos anyaghasználat és a színek egységbe fogják a két házat, az eltérő homlokzatképzés azonban reagál az eltérő környezetre.

Raiffeisen Bank Késmárk utcai Irodaház

A Raiffeisen Bank 2007-ben épített 2. backoffice irodaháza a Rákospalotai határút és a Késmárk utca sarkán áll Budapest külvárosában. Alapvető építészeti szándék volt, hogy a telken meglévő épületegyüttessel kompozícióba foglalva hozzák létre a teljes beépítést úgy, hogy a jelenleg nyitott teleksarkot lezárják egy az utak felé viszonylag zárt új irodaépülettel, így egy védettebb belső területet alakítva ki, mely nemcsak a tervezett épületet, hanem a már meglévőt is kedvezőbb helyzetbe hozza.

Richter Kémiai Kutatóközpont

A gyógyszerkutatás egyik kelet-közép-európai fellegvára épülhetett meg annak jegyében, hogy a bonyolult technológiai paramétereknek is megfelelő tér a funkcionalitáson túl, a maga szellemiségével észrevétlenül is hat az itt kivételesen magas szinten folyó kutatásokra.   
A természettudomány és az építészet közös vonása, hogy a racionális és a spirituális közötti keskeny határon állva olyan területekre igyekeznek behatolni, amelyeket nem lehet pusztán racionális szabályokkal kijelölni.

Az innováció és építészet e dialógusa során, az itt bemutatott munka tekintetében olyan központi tér kialakítása volt a cél, amely a maga szellemiségével észrevétlenül is képes hatni a Richter Gyógyszergyárban folyó kutatásokra.
Ezért is lehetnek különösen büszkék a tervezők arra, hogy Kelet-Közép-Európa vezető gyógyszeripari vállalatának kutató- és irodaépülete kiemelkedő labortechnológiájának köszönhetően a régió legkorszerűbb gyógyszerészeti kutatási intézménye lett.

Az egyszerre organikus és futurisztikus jegyeket viselő épületegyüttes kivételes szerkezeti megoldásoknak köszönhetően valósulhatott meg, építés kivitelezési szempontból is az iroda egyik legmagasabb színvonalú munkája.
Az épület két elegáns és innovatív szárnyból áll: az egyik a gyógyszerészeti csoport adminisztratív hátterének biztosít elhelyezést, míg a másikban a legkorszerűbb technológiának megfelelő, speciális laboratóriumok leltek otthonra.

A két épületszárny között elhelyezkedő tágas, plasztikusan kialakított, s az egyedülálló üvegkonstrukciónak köszönhetően különleges „külső-belső tér” élményt adó előcsarnok a ház igazi építészeti attrakciója. Ebben hol galériaként, hol nyitott lépcsőtérként Möbius-szalagszerűen íves fehér test csavarodik: az erőteljes, szoborszerűen ívelt hidak a térben is megteremtik az iroda- és kutató épületrész közötti elválaszthatatlan, ugyanakkor rugalmas kapcsolatot.
Az épület szárnyai között a hátsó udvarban helyezkedik el az erős mágneses műszerekkel felszerelt NMR-labor. A műszerek mágneses védőtávolságának megtartása miatt kialakított „szentélyek” tördelt felületeikkel, éles tömegeivel ellensúlyozzák az előcsarnok áramló hídjait.

Karmelita kolostor

A budavári karmelita kolostor 300 éves épületegyüttese a vár és a polgárváros között elterülő Palotanegyed meghatározó épülete. A 230 éve közigazgatási, kulturális célokat szolgáló épületbe most a Miniszterelnökség – korábban az Országházban székelő – vezetése költözött.

A meglévő épület a kolostorok klasszikus elrendezését követi, belső udvart keretező szárnyakkal és kerengő folyosókkal. Az épület kötött alaprajzi kialakítása és az eredeti kolostor funkciójából adódó adottságok komoly feladat elé állították a tervezőket. Egyszerre kellett megfelelni a műemléki elvárásoknak, a hivatal funkcionális igényeinek és ki kellett alakítani az állami protokoll megfelelő környezetét is. A műemléki szempontok maximális figyelembe vételével rejtve alakítottuk ki a gépészeti és az egyéb speciális technológiák rendszereit.

A templomszárnyat már a XVIII. század végén faszerkezetű színházzá alakították, majd az 1970-es évekbeli átépítés során a templomteret vasbeton födémekkel osztották fel. A felújítás során kibontottuk ezeket a födémszerkezeteket, a befalazott templom ablakokat és visszaállítottuk a nagy belmagasságú eredeti teret. Ez az impozáns tér kiválóan alkalmas protokolláris események, kulturális és társadalmi rendezvények számára.

A meglévő műemlék épület melletti üres telekrészen egy új, a hivatali funkciót kiegészítő irodaépület került elhelyezésre a korábban itt álló, a II. világháború után elbontott épület helyén. A modern belső kialakítású épület a mindennapi hivatali életnek nyújt praktikus keretet. A külső megjelenését a vári hangulathoz illeszkedő kőburkolatos, időtálló architektúra jellemzi.

Corvin sétány 125-ös tömb, C4 irodaépület

A Corvin Projekt egész városrészt érintő 21. századi ingatlanfejlesztés Budapest egyik hagyományos beépítésű, leszakadó lakosságú területén. A ZDA által tervezett, iroda és lakófunkciót befogadó 125-ös tömb a középen kialakított főtér és a hozzá kapcsolódó közösségi terek révén a klasszikus városi közterek hangulatát teremti meg a heterogén városszövetben. 

A Corvin 125-ös tömb a Corvin Sétány egyik legösszetettebb tervezési területe. A 20. század első felében szokásos, földszintestől háromszintesig változó magasságú beépítés a ’60-as, ’70-es évek 17, illetve sokemeletes panel-építészetével keveredik. A heterogén városszövetben az illeszkedő lépték meghatározása jelentette a feladatban rejlő kihívást.

2006-ban meghívásos tervpályázat keretében a Corvin projekt egyik tömbjére készült Corvin Tudáspark tervünk első helyezést ért el. 2014-ben ennek folytatásaként irodai- és lakófunkciók együttesét befogadó tömbre készítettünk tervet, ahol a beépítés formálásával a klasszikus városi közterek 21. századi megfogalmazására törekedtünk. A 125-ös tömb karaktere – eltérően a Corvin Sétány egyéb nagyvonalúan kezelt köztereitől – kisvárosi léptéket idéz: közösségi terek lazán egymásba folyó együttese, melynek szívében a gyalogos tengelyeket összefogó főtér áll, kortárs szoborkompozícióval.

Kiemelten kezeltük az irodaházak tervezését, melyet nem csak építészeti, de funkcionális szempontból is elemzünk. Több beépítési változat után az irodaépületeket „asszimmetrikus kapu” gyanánt telepítettük, ezzel a megoldással a teátrális Nagysétányt egy oldottabb városi térsorba vezettük. A lendületes, íves homlokzatú irodaépületek mellett zömök lakótornyokat helyeztünk el, a különböző karakterű tömbök közt alakultak ki a negyed egymásba folyó, hangulatos közterei.

A Corvin Sétány 2010-ben elnyerte Európa legjobb vegyes-funkciós ingatlanprojektje címét az International Property Awards szakmai megmérettetésén, 2014-ben pedig megkapta az ingatlanfejlesztés Oscar díjának is nevezett Urban Land Institute (ULI) Global Award for Excellence díját is. Az épület BREEAM Very Good minősítést kapott, mely a környezettudatosság „mércéje”.