Az irodaépület telepítését alapvetően meghatározta a leendő sétány. A zajos és szennyezett, nagy forgalmú Dózsa György út helyett az épület a belső udvarokra szerveződik. Az épülettömeg két részre szakad, kissé befordul az utca vonalától, így kapuzatot képez a tömb belseje felé. A két épülettömeget a nagyvonalú tető fogja össze. A belső udvarok és a sétány intimitásának megőrzéséhez hozzájárul az udvarok szintjének megemelése mintegy másfél méterrel az utcaszint fölé. A központi előcsarnok egy könnyed üvegpavilon, amely egyfajta szűrőként szolgál az út és a tömb belső világa között és nappal szabadon átjárható a belső éttermek, kávézók felé. Az udvarok a sétány szerves részét képezik a kialakított teraszokkal, vízfelületekkel és gazdagon telepített növényzettel.

A Spirál Irodaház folytatásaként a Lehel úton épül a következő ütem, amely a tömbbelsőben összekapcsolódik az első irodaépülettel. Ez a telek klasszikus városi foghíj, így az utca felé zártabb képet mutat, mint a Dózsa György úti épület főhomlokzata. Az anyagválasztás mindkét épületen azonos, így az eltérően kezelt homlokzatok ellenére is összekapcsolható vizuálisan a két épület.
A belső sétányra szerveződik a ház hátsó része, így a közösségi funkciók ott kaptak helyet. A telepítésnek köszönhetően ebben az épületben is életteli kertek, kisebb-nagyobb udvarok teszik jól használhatóvá a földszinti tereket. Az általános szintekhez képest lazább beépítési mutatókkal terveztük az alsó két szintet, mert ezek azok a fő közösségi terek, ahol a legfontosabb az átláthatóság, a szellősség és a térélmény.

Mindkét Spirál Irodaházban hasonló elvek szerint alakítottak ki a tervezők jól tagolható, flexibilis irodatereket, amelyek a leendő bérlők igényeihez igazíthatók. Az irodatereket kiegészítő funkciók – üzletek, éttermek, kávézók, konferenciaterem – a mai igényeknek megfelelő, magas szintű környezetet biztosítanak a dolgozóknak.
A bérirodaházként funkcionáló házaknál az elsődleges szerepet betöltő gazdasági szempontok miatt vállalta fela ZDA csapat, hogy egyszerű homlokzatképzéssel, színezett vakolatokkal alakítják ki az összes belső udvari homlokzatot és az utcai frontok kapnak nemesebb öltözetet.

Ez a kettősség mindig is jellemző volt a történeti építészetre a városi zártsorú beépítések esetében. Az utcai homlokzatokon nagytáblás lapokból alakítottak ki különböző struktúrákat, amelyek mindkét épületen egyedi plasztikusságot hoznak létre. Az azonos anyaghasználat és a színek egységbe fogják a két házat, az eltérő homlokzatképzés azonban reagál az eltérő környezetre.