Megkerült vészkijárat és virtuóz szerkezetek
2020.02.04.
Az Operaház tartószerkezeteit virtuóz mesterek tervezték, professzionális megoldásaik pedig kiállták az idő próbáját.


Hatással van-e az akusztikára, hogy milyen tartószerkezeten áll a nézőtér? Hogyan találták meg az Operaház nézőterének egykori vészkijáratát a felújítás során? Milyen szobrokat helyeztek a királyi páholy fölé, és miként állítják vissza a rekonstrukció során az épület eredeti tetőfedését? Az Operaláz legújabb adásában az Operaház építészeti és épülettechnikai kulisszatitkait ismerhetik meg a nézők, de sok más művészettörténeti csemege mellett szó esik Kertész Imre, A walkür és az 1956-os forradalom kapcsolatáról is.

A tartószerkezet csúcspillanata az épülettechnikának, mert ahhoz, hogy egy építészeti alkotás megfelelő funkcionális és esztétikai minőségben megjelenhessen, olyan tartószerkezeti rendszert – tulajdonképpen egy csontvázat – kell felépíteni, amelyre a szervek rá tudnak pakolódni. A tartószerkezeti tervező feladata, hogy a teljes épület állékonyságára vonatkozóan megfelelő instrukciókat adjon a tervezés során. 

Az Operaházat 19. század műszaki színvonalához mérten professzionálisan tervezték és építették meg. Nagyon jól ki volt találva a ház az 1880-as években, és igaz ez az 1910-es átalakítására is, ami mai szemmel nézve is jól megtervezett volt. Miközben az alapvető statikai szabályok és rendszerek ugyanazok maradtak, ma már modernebb technológiákból tudnak válogatni a tervezők. Az Operaház rekonstrukciója során jelentős tartószerkezeti átalakításon esik át a nézőtér, amelynek nem elsősorban statikai, hanem akusztikai és építészeti okai vannak. Lényegében visszaállítják a nézőtér – 1910-ben acélra cserélt - szerkezetét az Ybl által tervezett eredeti állapotra.

A rekonstrukció ugyan nem érinti az épület tetőszerkezetét, de a teljes fedélzet és tetőszék megújul. A tervezők célja itt is a történeti hűség és az eredeti korbeli tetőkép visszaállítása, amelyet korabeli tervek és fellelhető fotók alapján rekonstruálták. A tető legnagyobb részét az eredetivel megegyező, természetes anyagból készült hódfarkú palatetővel borítják, amelyet különleges technikával egyesével szereltek fel a kivitelezés során. 

Az Operaláz 14. adásában nem maradnak művészettörténeti csemegék nélkül sem a nézők: elmerülhetnek az Operaház közönségforgalmi területei díszítőfestéseinek és szobrainak varázslatos világába, amelyen több mint 200 festőművész és számos szobrász dolgozott a ház építése során.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.