"Nem csupán hajlakkal fújják le az Operaházat"
2019.12.29.
A legkorszerűbb épülettechnikai megoldásokat alkalmazzák az Operaház rekonstrukciója során.


Hogyan szűrik ki a földalatti rezgéseit az operaház nézőterén? Miért ástak alagutat a Hajós utcában? Hol ülnek – illetve a jövőben állnak – az operában a legnagyobb rajongók? Az Operaláz legújabb adása azokkal modern épülettechnikai megoldásokkal foglalkozik, amelyekkel 21. századi igényeket is kielégíti majd a Ybl Miklós által tervezett műemléképület a rekonstrukciót követően.

Egy olyan házról van ugyanis szó, amely önmagában tanúépület - a 19. század fennmaradó operaházai közül unikális szituációban van.  Az épület megújítása azért is fontos, mert az elmúlt 135 évben végzett felújítások mind elvettek valamit abból az értékből, amit a 19. században az Ybl-féle tervező-iparművész csapat létrehozhatott. Egyrészt ezt az ihlettörténetet álmodják ma vissza az épület tervezői, másrészt eközben számos láthatatlan technikai módosítást is végre kell hajtani, hiszen a szellőzés, az elektromos világítás vagy például a menekítés kérdése mind-mind megváltoztak az elmúlt évtizedek során.  Más méretű ma egy zenekar, máshogy szól egy énekes hangja. Ahhoz, hogy ne csupán egy műemléképület restaurációja történjen meg – azaz „ne csak egy hajlakkal fújják le ezt az épületet” – meg kell újítani a funkciókat, hogy a kortárs előadásoknak és a kortárs nézői elvárásoknak is megfeleljen. Ez leginkább a technológiában jelenik meg, mert teljesen megújul többek közt a lámpapark, a gépészet vagy az akusztika, így 21. századi megoldások kerülnek a 19. századi épületbe.

 

Alagúton át fut a hűtés és a fűtés

Az összes gépészeti berendezés 1984-ben került az épületbe, amely mára meglehetősen elhasználódott. Az épülettel szemközti Hajós utcai oldalon található az üzemház, amelyet anno azért építettek, hogy kiszolgálja az Operaházat. Olyan funkciókat telepítettek ide, amelyet magában az Operaházban már nem tudtak megoldani. Ide költözött ki például az 1984-es felújítás során a kazánház, most pedig ide költözik a hűtés is. Az üzemház és az Operaház között a legutóbbi felújítás alkalmával egy alagutat alakítottak ki, ezen keresztül fut a hűtés és a fűtés.

A nézőtér szellőzését és a hűtés-fűtését is légtechnikával oldják majd meg. A pinceszinten két nagy légkezelő helyezkedik el, ezek a nézőtér alatti nyomótérbe fújják be a hűtött-fűtött levegőt. Ezáltal a berendezés sokkal messzebb van a nézők fülétől, így jóval halkabb a rendszer. A nézőtér alatt van egy nyomókamra, ahova befújják a levegőt, ott lelassul, és onnan egyenletesen tud a székek alatt elhelyezett padlórácsokon beáramlani a nézőtér felé. A meleg levegőt a kupola alatt elhelyezett elszívó rácson szívják el, ez korábban is így működött, csak most sokkal korszerűbb gépekkel oldják meg a szellőzést.

A metró rezgéseit is kiszűrik

A nyomótér teljesen új aljzata már elkészült. Ezeknek a felületeknek minél nagyon simának kell lenniük – ez a nyomótér és az auditórium utózengési ideje szempontjából lényeges.

Szintén elkészültek a monumentális zsöllye faszerkezetek, amelyek 60 perces tűzállósági követelményekhez lettek méretezve. Azaz, ha egy órán keresztül égne a fatartó, még akkor is megmaradna az a keresztmetszet, amely képes elviselni a tartót érő erőhatásokat. A függőleges oszlopoknál gumiból készült támaszokat helyeztek el, hogy a metróból érkező rezgéseket, vagy a házon belül máshol keletkező rezgéseket ki tudja küszöbölni, így ez már nem adódik át a nézőtérre.

Állóhelyük is lesz az operarajongóknak

Harmadik emelet, az úgynevezett kakasülő, az operarajongók emelete. Ezekről a helyekről viszont szinte alig lehetett valamit látni a színpadon zajló cselekményből, ugyanakkor az akusztika szempontjából a legjobb hely. A jobb kilátás érdekében az itt lévő széksorokat most megemelik, valamint állóhelyeket is biztosítanak, így be tudnak ültetni az előadásokra akár 200 diákot is. Az állóhelyek megteremtésével a tervezők azt a 19. századi közép-európai hagyományt követik, ami Bécsben, Münchenben, vagy Szentpéterváron is természetes volt. Ezért teljesen átalakítják a harmadik emelet lépcsőrendszerét, menekülési rendszerét, és a sorok közötti magasságokat is.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.