Az Operaláz 10. adásában többek között az ismét régi pompájában tündöklő Operaház-homlokzat sok-sok képzőművészeti kincsének, szobrainak és kőfelületeinek kulisszatitkait is megismerhetik a nézők. A környezeti hatások – légszennyezés, eső – az elmúlt évszázadban a kőfelületeken olyan károsodási folyamatot indítottak el, amelyek szinte visszafordíthatatlanok. A felületek érzékenységét jól mutatja, hogy a homlokzata az épület 1884-es átadását követően néhány évvel szinte teljesen megfeketedett az akkoriban általánosan elterjedt koksztüzeléstől.
A restaurálás során aprólékos munkával állították helyre az elmúlt évtizedekben, évszázadban elhasználódott felületeket, tisztították meg a Zsolnay-kerámiákat, aranyozták újra a sgrafittókat, plasztikázták a szobrokat, pótolták a hiányzó elemeket. Az első lépés a felületek tisztítása volt (ezeket anyaguktól is függően nagynyomású vizes mosással, vagy szemcseszórással tisztították meg), majd eltávolították a nem megfelelő korábbi javításokat, ezt követően plasztikai helyreállítást végeztek, végül pedig impregnálták a felületeket, hogy védjék a csapadéktól. Az eső ugyanis komoly károkat tud okozni, főként a porózusabb anyagokban, mint ahogy az történt a két zeneszerző Erkel és Liszt szobraival is. Az előrehajló Erkel-szobrot sokkal jobban érte az eső, mint hátradőlő Lisztét, ezért előbbi arcát az évtizedek annyira megviselték, hogy úgy nézett ki, mint egy lyukacsos sajt.
Szintén restaurálásra szorultak az Operaház bejárata előtt hasaló szfinxek, amelyek ugyan márványból készületek – amely szintén mészkő, de egy nemesebb, metamorf kőzet –, de ennek, illetve a 80-as években történt tisztításuk ellenére rossz állapotba kerültek. Aprólékos, hosszan tartó munkát jelentett az aranyozott felületek helyreállítása, minthogy anno olyan mennyiségű aranyt használtak a ház felépítéséhez, amely megdöbbentette a közönséget. Most 8400 darab 23 ¾ karátos aranylapot használtak fel a restaurátorok. A 8×8 cm-es hajszálvékony lapocskákat ráfeszítéses, ragasztásos eljárással rakták fel elemről elemre.
Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról
Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.
