Vasúti szerelőcsarnokból az Operabál otthona?
2020.02.23.
Az Operaház új, 24 ezer négyzetméteres műhelycsarnoka nemcsak operaüzemet szolgálja, hanem önálló játszóhely is lesz.


Szabad-e változtatni egy műemléképületen? Miért kell megismerni Ybl eredeti tervezői szándékát? Mi köze van Gustave Eiffelinek a kőbányai Eiffel Műhelyházhoz? Az Operaláz legújabb része nemcsak rengeteg kultúr- és építészettörténeti csemegével szolgál, hanem a színpad mögötti világ elképesztően izgalmas részleteibe is betekintést ad. Díszletmozgatásról, jelmeztárolásról, próbaszínpadokról, egy zseniális statikusról és sok minden másról is szó esik az M5 műsorában.

Az Operaház rekonstrukciójának egyik alapvetése volt Ybl Miklós eredeti terveinek és tervezői szándékának lehető legalaposabb megismerése, és az ybli gondolatok és koncepció visszaemelése az elmúlt évszázad során többször átalakított épületbe. A változások egy része ugyanis magát az eredeti tervezői koncepciót is átformálta, ezért a felújítás során ahol lehetséges, ott visszaállítják a korábbi térstruktúrát. Ybl például mániákusan ragaszkodott ahhoz, hogy a terek oldalfalait hármas rendszerben nyissa meg. Ez a hármas nyílásegység-elgondolás az épület számos helyiségében, így például a díszlépcsőnél is megjelenik.  Ezért a mostani átalakításkor is alapvető szempont, hogy ha valamit hozzáadnak az épülethez, akkor ezt az Ybl által megálmodott koncepciót vigyék tovább, hogy a ház szellemisége megmaradjon. Vannak ugyanis olyan funkciók, amelyek igénylik a változtatást, míg vannak olyan értékei a háznak – így például a homlokzat, vagy a reprezentatív belső terek – amelyeket semmiképpen nem lehet megváltoztatni. Minden változtatásnál a hitelesség megtartása a legfontosabb szempont, azaz, hogy az eredeti koncepcióhoz képest ne idegen beavatkozás legyen.

 

Az Operaláz nemcsak az Andrássy úti palota felújításának koncepciójába, hanem a hamarosan elkészülő Eiffel Műhelyház izgalmas terveinek világába is elrepíti a nézőket. De mi célt is szolgál az Operaház új csarnoka?

Amikor a 19. században operaházakat építettek, valójában székházakat emeltek, amelyekben az operajátszás minden kiszolgáló funkciója is helyet kapott a parókagyártástól a díszletfestésen át a jelmezpróbákig. Az elmúlt 135 évben azonban fokozatosan bonyolultabb lett, és egyre több embert kívánt az operajátszás kiszolgálása, így mára nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a korábban egy épületbe telepített funkciók már nem férnek el. Az elmúlt évtizedekben ezért a világon szinte minden nagyobb operaház, így a budapesti is, üzemházat kezdett el építeni magának. A Magyar Állami Operaház a MÁV egykori kőbányai Északi Járműjavító épületét kapta meg erre a célra. Az Eiffel Műhelyház hamarosan végéhez érő átalakítása Marosi Miklós, Széchenyi-díjas építész tervei alapján zajlik. 

De hogy miért kapta az épület az Eiffel nevet, hogyha ténylegesen semmi köze nincsen a Gustave Eiffelhez, illetve az irodája által készített munkákhoz? A rejtély megoldása a kor építéstechnikájában keresendő. Akkoriban bevett építészeti technológia volt, hogy – az Eiffel irodájára is jellemző módon – idomacélokat szegecselt kapcsolattal hoztak össze. Ez a technológia érhető tetten az Operaház új műhelyházának otthont adó csarnokban is.

Az épület korábban a magyar vasút legnagyobb centruma volt, a csarnokban – amelynek közvetlenül a nyílt vasúti pályákkal volt kapcsolata – egyidejűleg 96 gőzmozdonyt javítottak. A ház műemléki értékét annak a Feketeházy Jánosnak a neve fémjelzi, aki ezt a fantasztikus acélból készült váz- és tartószerkezetet, azaz, magát a csarnokot létrehozta. A sors különös játéka, hogy szintén ő tervezte játéka az Operaház nézőtere feletti acélszerkezetedet is. Ybl, aki korának ünnepelt építésze volt, nem véletlenül választotta partneréül Feketeházyt, aki már az Andrássy úti palota tervezésének idejében is a statikusok királyának számított.

A mintegy 24 ezer négyzetméteres a csarnokban minden funkció elhelyezhetőnek tűnt, amelyre az Operaháznak szüksége van. Sőt, a tér egy harmadik játszóhely, valamint próbaszínpadok létrehozására is lehetőséget adott. Ezen a színpadon készülhetnek majd el az előadások a bemutatók előtt, itt lehet a fények, a hangok és a hangerő, vagy a statisztéria beállításától kezdve a díszletek elrendezéséig mindent előzetesen elpróbálni. Ennek érdekében a nagy játszóhelyekéhez mérhető technikát építettek be a csarnokba, és ugyanazt a színpadméretet és proszcénium-nyílást alakították ki, mint az Operaházban, míg a próbaszínpad mérete éppen az Erkel Színházéhoz lett igazítva. Az összecsukható nézőtér ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos alkalmakkor teljesen más célra is használható legyen a tér, sőt akár egyetlen hatalmas csarnokká – így az Operabál helyszínévé – is tud válni.

Az Eiffel Műhelyház további érdekességeiről, az Operaház rendkívül összetett díszletlogisztikájáról, és a hatalmas – olykor előadásonként 400 darabnál is többet számláló –jelmeztárának működéséről, illetve elhelyezéséről is szó esik az Operaláz aktuális részében.

 

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.