Visszakapják varászlatos színeiket Operaház képzőművészeti alkotásai
2021.01.31.
Ybl Miklós fő művének legszebb termében, az auditóriumban is megindultak a rekonstrukciós munkálatok.


A belsőépítészeti munkák dandárjában jár az Operaház felújítása. Alakul az auditórium, dolgoznak a restaurátorok, és már az utolsó, de egyben legfinomabb munka, a felületek kiképzése vár a szakemberekre.

Az Operaház nézőtere bizonyítja, hogy az építésekor az egyes elemeket nem külön kezelték, hanem szerves egészként gondolkodtak az alkotók az egész térről. Tulajdonképpen a teljes enteriőr egy darab alkotásnak tekinthető, ezt pedig a felújításán dolgozó restaurátoroknak is észben kell tartaniuk. Vagyis, annak ellenére, hogy az auditórium díszítésének központját egyértelműen Lotz Károly mennyezeti freskója adja, nem érdemes külön kezelni a freskót, a kisebb Lotz-képeket és a díszítő festést, ezek ugyanis kifejezetten egymás kihangsúlyozására szolgálnak. Összességében csak a Lotz-képeken heten dolgoznak azért, hogy minden milliméterét részletesen és szakszerűen át tudjanak vizsgálni.

A nézőtér jellegzetességét adó páholyokon is folyamatosan dolgoznak a szakemberek. A Lotz-freskó felújításával párhuzamosan a restaurátorok vizsgálják a harmadik emeleti mellvédek színvilágát, és próbálják meghatározni a színterveket, hogy azok a lehető legjobban hasonlítsanak a terem 1884-es állapotára. A mellvédeken a kor legnagyobb operadarabjainak címét is megtalálhatjuk, a díszítésére szolgáló spiáter lemezeket pedig végig kézzel festették. A restaurátorok annak meghatározásában is segítenek, hogy a különböző korokban milyen rétegek kerülhettek fel a felületekre, és milyen színeket használhattak annak idején. A harmadik emeleti mellvédek spiáter lemezeinek a mai napig jól látszik az eredeti öntött formája, és ez a textúra a szakemberek gondos munkájának köszönhetően a felújítás során sem fog eltűnni. A harmadik emelet azonban nemcsak a pazar mellvédek miatt különleges. Ez volt az a hely, ahol az opera rajongói foglaltak helyett, a legjobb akusztika is itt van a teremben.

 

 

 

„Sok restaurátori feladat, amelyekre a szakemberek nagy hangsúlyt fektetnek, csupán nüansznyi változtatásoknak tűnhetnek az laikusok számára, de az egység szempontjából kiemelten fontos, hogy a restaurátorok rendet teremtsenek a színek egymásmellettiségében, tónusaiban” – avatja be a nézőt munkájának részleteibe Verebes Dóra festő-restaurátor.

Hatalmas stábja lehetett Ybl Miklósnak, amikor a házat tervezte, de a legtöbb esetben csak a legnagyobb képzőművészek, például Lotz Károly neve merül fel a díszítés kapcsán. Viszont legalább ekkora súllyal szerepeltek olyan művészek is az Operaház egykori munkálataiban, akik a képzőművészeti alkotások mellett az úgynevezett iparművészeti alkotásokon dolgoztak. Ilyen volt Scholtz Róbert is, aki részt vett az épület díszítő festéseiben. Számos alkotásának minősége romlott a korábbi, restaurátok bevonása nélküli felújítások során. így a színek, formák tompultak. A mostani rekonstrukció végére azonban a ház az eredeti pompájában fog tündökölni. Az egész tér üdébb, színesebb és világosabb lesz, ezáltal teljesen új köntösbe kerülnek a csodás képzőművészeti alkotások, amelyek sokkal jobban élhetnek majd a térben.

 

Az előcsarnok munkálatai is javában zajlanak, jóllehet, itt fogja a legkevesebb látványos változás érni a műemléket. Leáztak a sgrafittók a mennyezeten a 80-as években, ezek hátterét jelentősen módosítaniuk kell a szakembereknek. A legtöbb sérülés a padlót érintette, nemcsak a 136 év terhelései, hanem a környék mélyépítési munkálatai is megmozgatták a nagyon finom márványpadlót. Ezt apró márványdarabokból rakták össze, amiket eredetileg agyaggal kevert téglaporral rögzítettek. Ma már korszerűbb, flexibilis ragasztót használnak, hogy ne kopjanak és mozduljanak ki a kövek. El fogják tüntetni a repedéseket, és visszaállítják eredeti állapotára a burkolatot ott, ahol a fűtésszerelés és egyéb gépészeti munkák korábban felsértették.

 

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.