Az Operaház rekonstrukciója során a legapróbb részletekre is figyelnek a tervezők, így a színpadtechnika, a nézőtér vagy a homlokzat felújítása mellett az épület külső és belső világítását is teljesen újragondolták. Az Operaláz 18. részében az Andrássy úti Ybl-palota új dísz- és nézőtéri világításának izgalmas részleteibe pillanthatnak be a nézők. Felbukkannak az épület homlokzatának nappal árnyba boruló gyönyörű részletei, és elemeire szedik szét, majd rakják össze az Operaház egyik ékét, a gigantikus 135-éves nézőtéri nagycsillárt.
Az épület díszvilágításának tervezésekor az volt ez egyik fontos szempont, hogy az arra járóknak és a látogatóknak megmutathassák a ház azon értékeit, azokat a már visszafestett, felújított gyönyörű részleteket, amelyek az épületre vetődő árnyékok miatt nappal egyébként nem láthatók. Fénnyel koronázzák az épületet, így megmutatkoznak többek között a zeneszerzők szobrai és a tető míves fémelemei is. Különleges hatásvilágítást kapnak az épület két sarkában elhelyezett, 45 fokban elforgatott szfinxek, amelyet a lépcsővel egyetemben kvázi színpadként mutatnak majd. Ha a látogatók belépnek ebbe a térbe, a hatásvilágításnak köszönhetően úgy érezhetik, mintha a színpadon állnának. Mindez egyfajta jelzőfényként is szolgál majd, minthogy csak akkor lesz látható, ha éppen előadás zajlik a házban. Emellett egy kívülről fehérnek látszó fényszőnyeg is vezet majd a házba, ami a térbe belépve, a négy irányú megvilágításnak köszönhetően, színessé változik.
Az épület külső díszvilágítása és a belső világítás ugyanakkor nem külön rendszer, hanem mind egy hatásmechanizmus és folyamat részei lesznek, amelyek mind látogatói élményt szolgálják. A tervezők öt-hat különböző fényélménnyel építik fel a pompával valószembesülés vizuális lépcsőfokait. A külső világítás finom, diszkrét fényei a megérkezést szolgálják, a ház belülről sugárzik majd, és a látogató az átütő élményt az auditóriumba lépve tapasztalhatja meg.
Az auditóriumban kifejezetten az Ybl-korabeli hatás visszaállítása a cél. Azt a hangulatot sugározza majd a csillár az átadás után, amit anno, 135 évvel ezelőtt. Az 1884-ben készült gigantikus nézőtéri nagycsillárt is teljesen felújítják, minden látható eleme eredeti lesz, vagy a korabeli illúziót fogja kelteni, vagy nem fog egyáltalán látszani. A csillár sárgarézből készült öntvényeit teljesen lebontják, és csak az acélszerkezet marad a helyén. Az elemeket műhelybe szállítják, tisztítják és konzerválják, hogy évtizedekig szép maradjon, majd a helyszínen visszaépítik. Az égőket úgy alakítják át, hogy azok azt a hatást keltsék, mint amilyen az Ybl Miklós korában volt, akkor, amikor még gázlámpák égtek a gyönyörű szerkezeten.
A csillár mellett a falikarok és az egyéb fényforrások is megújulnak, minden lámpát teljesen szétszednek, kicserélik a negyven éves, elöregedett vezetékeket, és új, de a régivel megegyező foglalatot kapnak.
Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról
Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.
