Az Operaláz legújabb része többek között az Operaház világításának újragondolásába és tervezési folyamatába vezeti be a nézőket, bemutatva, hogyan tértek át egykor a gázlángokról elektromos világításra, és milyen új technológiákat alkalmaznának a felújított épületben a tervezők.  A műsorban emellett feltárulnak az Operaház képző- és iparművészeti kincseinek, festményeinek, szobrainak titkai. Kiderül, milyen mesterekkel dolgozott Ybl, és milyen egységet rajzolnak ki az épületben található kovácsoltvas szerkezetek?

Az Operaház építésénél például azt is kikötötték, hogy a munkákon csak magyar mesterek dolgozhatnak, ami néhány kivételtől – színpadtechnikai rendszer, csillár, nemes márvány vagy az előcsarnok padlója – eltekintve gyakorlatilag meg is valósult. Scholtz Róbert műhelyének munkáját dicséri például a ház egyik legnagyobb sikert aratott ornamentális díszítése, amelynek mindenki csodájára járt. A festések minden apró kis motívuma antik mintákon alapul, fesztonok, különféle vázák, valamint ember és állatalakból összeszőtt, absztrakt formák jelennek meg benne. Szintén magyar kéz készítette a nézőtér csodálatos szekkóját, amelyre egyébként nem mindennapi módon pályázatot írtak ki. Lotz Károly nyertes művében, a Zene apoteózisában pedig saját magát is elrejtette az egyik görög isten arcképében. Az Operaláz legújabb adásában e rejtély mellett arra is fény derül, milyen szobrokat rejt az Operaház titokzatos, egykor a földi halandók elől elzárt helyisége, és hogyan valósulhat meg a totális mű eszménye az épületben?

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.