Vasárnap, azaz 2025. április 13-án nyílik meg az Oszakai Világkiállítás, benne a ZDA-Zoboki Építésziroda által tervezett magyar pavilonnal, amely a zeneiségre, a magyar tájra, valamint a magyar és a japán kultúra párhuzamára épít. A koncepcióról az Index kulturális rovatának podcastjában két alkotó, Zoboki Gábor építész, a munkaközösség vezetője és Csiszér András, az építésziroda design igazgatója beszélt.

A ZDA-Zoboki Építésziroda egy második körös, hat építésziroda számára kiírt tervpályázaton nyerte el az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjának tervezését, és már ekkor érezték, hogy 

komoly szellemi üzenetet tudnak a házban elrejteni.

A magyar népzenének azt az ősi változatát viszik Japánba, amelyben a legkönnyebben lehet még megtalálni a két nép közötti kapcsolatot: ezt jeleníti meg a magyar pavilon központi eleme, a Zengő Dóm.

„Az egész kiállítás szíve egy zenei tér, és azt az »egészen nem korszerű« ötletet találtuk ki, hogy 10-12 percenként indul egy csoport, amely több stáción keresztül jut el a Zengő Dómig: nem materiálisan, hanem spirituálisan próbáljuk a látogatókat megfogni” – mondta az arútluK adásában Zoboki Gábor.

Mező, erdő, boglya

Váltásokban 21 énekesnő fog élőben énekelni, „ez a mai világkiállítások technológiai rendjében vagy uniformizáltságában egészen rendkívüli ötlet”. Az építész elmondása szerint a magyar pavilonnak egészen más lelkisége van, nem alkalmazkodik a kortárs „kaszinóváros karakterhez”, kizoomol a pixelerdőből.

Nagyon sok népdal természeti képpel kezdődik, ezért mi három ilyen természeti képből indultunk ki: az egyik a mező, az egész út innen indul. A második természeti kép az erdő, ez az oldalsó épület, amelynek zsindelyszerű homlokzata van, a harmadik pedig a boglya, az ember megérkezése a természetbe, amikor még értőn műveli a tájat. Ez a legutolsó stáció a Zengő Dóm

– magyarázta Csiszér András, aki elmesélte azt is, hogyan működnek az „erdő” külső borításaként felrakott, a szél járásával folyamatosan mozgásban lévő, zsindelyt idéző textillamellák.

Ez az épület valóban egy belső utazásra invitál. Nem könyvet vagy bögrét fogsz hazavinni, hanem egy élményt, ami a szívedre hat. […] Most a kinetikus építészet véleményem szerint az, ami semminél jobban nem tudja kifejezni ezeket az érzelmeket. Kicsit olyan, mint egy impresszionista kép. Nem is biztos, hogy értenem kell a lombokat, hanem csak megmozgat valami ősi dolgot

– mondta Zoboki Gábor.

A teljes cikk megtekintéséhez kattintson ide.

Stáb: Sümegi Noémi, Neuzer Imre, Gerencsér Tamás, Borsoviczky Gabriella Gizella

A teljes podcast itt hallgatható me.