Fafüggöny is lesz a megújuló Operaházban
2021.07.25.
Ybl Miklós fő művének minden drapériája, függönye és melegburkolata megújul. A fafüggöny visszaépítésével pedig egy különleges akusztikai jelenséget is visszakap az auditórium.


Nincs könnyű helyzetben az az építész, aki szeretné megtudni, hogy 1884. szeptemberében milyen lehetett az Operaház auditóriumának drapériaegyüttese. Hogy nézhetett ki a főfüggöny és azok a különleges drapériák, amik a páholyokat keretezték? A textilek teljes egységet alkottak, Yblnél ez azért különösen fontos, mert szinte kettévágja a nézőteret a páholyok sora és a páholyok feletti kakasülő világa. A drapériarendszer és az azt megvilágító falikarok együttese adja talán a legkülönlegesebb élményt, amikor az ember belép ebbe a térbe.

„A főfüggöny két rétegből állt. Megépült, és annak idején működött az úgynevezett fafüggöny, ez keretezte a proszkéné nyílást, és a felső zónát teljesen keményre zárta. Amikor a zenekari hangzás megemelkedik vagy a művész kijön az előszínpadra, és elénekel egy hosszabb áriát, akkor beleénekel abba az auditóriumi térbe, ahol az akusztikai kagyló a zenekari árok fölött működik. Ha ez a kagyló visszaveti a hangot egy puha felületre, a hangenergia elvész. Ezért a fafüggönyöket sok operaházban, ahol eredetiben megmaradt, megtartották” – magyarázza Zoboki Gábor építész. A szakemberek Ybl Operaházában most visszaépítik a fafüggönyt, és lekeretezik a proszkénét, hogy újra megvalósulhasson az az akusztikai hangnyerés, ami a fafüggöny eredeti célja volt Ybl tervei szerint.

A fafüggöny mögött található a nagy textilfüggöny. Mindhárom funkcióját, a függőleges mozgást, a kétoldalra kihúzást és az összecsapódást is egy keretrendszeren belül fogják megoldani a tervezők. A függöny kialakításához az auditórium motívumrendszereit, akantuszokat, delfinmotívumokat és gyöngysorokat, illetve rojtokat használnak. Az eredeti állapotot egy fekete-fehér fénykép alapján sikerült felmérnie a szakembereknek, amely nem sokkal az Operaház megnyitása után készült.

„A felújítás során a ház minden drapériája, függönye és melegburkolata megújul. A nézőtérnél megszokott bordó és díszes burkolatok a színpadtérben már nem jelennek meg, az utolsó csatlakozási pont az előfüggöny lesz. Ez minden operaházban a nézőtér belsőépítészeti igényeinek megfelelően van kialakítva” – mondja Tompai Zsuzsa szcenikus. „Teljesen új előfüggönyt kap az Operaház, melynek több funkciója is van. Az egyik természetesen az, hogy az előadás kezdetét és végét jelezze, ugyanakkor nem mindegy, milyen függöny tölti be ezt a szerepet” – teszi hozzá.

A függönynek ugyanis béleltnek és teljesen fényzárónak kell lennie, semmilyen fény nem szűrődhet ki a nézőtérre. Az operaházaknál ezek a függönyök paszománnyal díszített, kimondottan vastag bársonyfüggönyök, amelyek plusz béléssel is el vannak látva. A színpadi függönyöknél viszont az esztétika már elveszti a szerepét, és inkább a biztonságtechnika és a darabok kiszolgálása lesz a fő szempont. Ezek már nem díszesek, hanem feketék vagy bizonyos esetekben fehérek, és egy körtakarást eredményeznek, hogy a nézők ne az oldalfalakat és a gépeket lássák. Egyik fő elvárásuk, hogy lángmentesítettek legyenek, vagyis nem lánggal égnek, hanem parázslanak. Ennek azért van fontos szerepe, mert sok esetben a függönyök közelében lámpák találhatók, amelyek nagy hőfokkal üzemelnek, ezért meggyújthatják a függönyt. A színpadra kerülő egyéb textíliák is lángmentesített anyagból készülnek.

 

 

Az Operaláz 32. részéből Révész Eszter textilművészt is megismerhetik a nézők, aki az Operaház közönségforgalmi területeinek textíliáit vizsgálta. Minden olyan textil, amivel egy látogató találkozik a házban a kezei köré került, és meghatározta a felületüket, mintájukat, színüket. „Olyan színdinamikát akartam létrehozni, ami tagolja a teret, köszönti a látogatót és vezeti azon az úton, amin a bejárattól az auditóriumig halad. Így amikor belép a térbe, meleg színek, vöröses tónusok fogadják, és ahogy halad a lépcsőkön, vezetik őt a szőnyegek. A kiszolgáló területeken, mint például a ruhatár, átvált egy hidegebb tónusra, amely folyamatosan halad a nézőtér felé. A páholyfolyosókon is ezek a hideg színek jelennek meg, amik azt segítik, hogy a látogató elcsendesedjen, és készen álljon arra az élményre, ami az auditóriumban várja – magyarázza a szakember.

Nagyon kevés információ maradt fenn az eredeti textíliákról, ezért a tervezést egy kutatási folyamat előzte meg. A textilművész megvizsgálta a korábbi mintázatokat, alapanyagokat és technikákat, hogy a restaurált felületek minél hűebben tükrözzék az 1800-as évek textíliáit és mintáit. Ugyan a technológia ma már jóval fejlettebb, mint Ybl korában volt, a szakemberek mégis arra törekedtek, hogy természetes alapanyagokat, például pamutot, selymet és bársonyt, valamint tradicionális metódusokat használjanak a textíliák elkészítésekor. „Ezek az alapanyagok nemessé teszik az elkészült anyagokat, és így ez a nemesség együtt fog élni a ház többi részével” – teszi hozzá Révész Eszter.

 

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.