Zoboki Gábor elárulta: nem tud annál nagyobb izgalmat elképzelni, mint hogy valaki, aki ismeri Ybl Miklós munkásságát, belép az építész csúcsalkotásba, és igyekszik megérteni az alkotói mechnizmust. „Hogy megértsük, hogy Ybl Miklós mire gondolt, az nagyon fontos” – fogalmazott, hozzátéve: ez tervekből, leírásokból és interjúkból derül ki. Az eredeti tervek azonban nincsenek meg.

Négy évvel a magyar operaház megnyitása előtt égett le a bécsi Ringtheater, így a budapesti épület volt az első, ahol vasfüggöny volt. A tűzeset miatt pánik miatt teljesen más lett a nézőtér elrendezése, mint az ő eredeti tervén, az új megoldással pedig könnyebben juthattak ki a nézők egy esetleges tragédia esetén. A mai kor azonban megengedi, hogy Ybl eredeti tervei megvalósuljanak, és az elképzelései szerint alakítják át a nézőteret – hangsúlyozta Zoboki Gábor.

„A 21. századi épülettervezés azzal kezdődik, hogy milyen anyagokat használhatunk nagy tömegű intézményeknél” – emelte ki.

Művészettörténészek kutatnak a Pesti Napló és az Operaház irattáraiban, hogy minden részletet kiderítsenek az épület eredeti állapotáról.
Az elmúlt közel másfél században sok minden megváltozott: az énekesek teljesítőképességétől a zenekari hangszereken át a hagyományokig. A küldetés a régi épületeknél így kettős: egyrészt figyelni kell az örökségvédelemre, másrészt meg kell felelni az új kor követelményeinek.

„Megpróbálunk Ybl fejével gondolkozni, és azt kérjük, hogy Miklós bácsi, ülj mellénk, 2019 van, hogy csinálnád meg a mai technológiával a házadat” – fogalmazott.

Teljes cikk: https://infostart.hu/kultura/2019/02/22/zoboki-gabor-fontos-hogy-megertsuk-mire-gondolt-ybl-miklos