Miért cserélik fára a nézőtér vasbeton tartószerkezetét a ház mostani felújítása során? Megfelelő alapra épült-e 130 éve az Operaház, és hogyan fogadták a városvédők az épület 1912-es átalakítását? Az Operaláz 12. része is igazi építészet- és kultúrtörténeti csemegéket tartogat.

Meghatározó pillanat volt a Medgyaszay István által végzett 1912-es átalakítás az Operaház történetében. A jeles építésznek Bánffy gróf adott megbízást a ház főintendánsaként, hogy mindössze hat hónap alatt – amíg egy hosszabb szünetet tartottak – építsék fel a megnövelt férőhelyű nézőteret és építsék fel az új tetőfelépítményeket.

Noha rendkívül rövid alkotófolyamatról van szó, Medgyaszay munkássága Ybl után az egyik legjelentősebb volt az Operaház életben. A legnagyobb átalakítás a nézőteret és a színpadot érintette, ekkor növelték meg kétszáz férőhelyjel a nézőteret, és noha Medgyaszay az akkori tudása szerinti legjobb megoldást akarta választani, ma már azt is tudjuk, hogy ezzel jelentősen rontottak az auditórium akusztikai viszonyain. Ekkor jelentek meg viszont a ma is nagyra értékelt, és műemléki védelem alatt álló új tetőfelépítményei.  Az építész a díszletek és a kellékek tárolási problémáját ugyanis a tetőszerkezet átalakításával tervezte megoldani, és tette mindezt bravúros módon. Medgyaszay zsenije volt a vasbetonszerkezeteknek, például a margitszigeti víztorony, vagy a Zeneakadémia aranyozott babérleveles mennyezete mögött is egy tíz centiméter vastag finom vasbetonlemez nyugszik. Ugyanezen finom vasbetonlemezek képezték le a Medgyaszay-féle operaházi tetőmódosítás fő szerkezeti elemeit.

Az átalakításról a korabeli képeslapok is beszámoltak, és nem feltétlenül pozitív hangnemben. A megbontott, felállványozott tetőkről készített képeslapokon az állt: „Hogy rontják el Ybl Miklós főművét Budapesten.”  A városvédőkben akkor is volt egy olyan ambíció, hogy megvédjék Ybl főművét.

A jelenleg zajló felújítás bizonyos pontokon, így elsősorban a nézőtér tekintetében Ybl Miklós eredeti művéhez fog visszanyúlni, ugyanakkor sok mindenben továbbviszi Medgyaszay gondolatmenetét és szándékát. A négy tetőből kettőben további próbatermek jönnek létre, míg az Andrássy úti tetőtérben egy későbbi fázis során multifunkciós előadóterem, kamaraterem épül. Az alsó részen pedig nagy balett terem készül el, ahol szinte színpad méretű helyen próbálhatnak a balett művészek.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.