Hova lettek a Maria Callasok? Avagy, van-e jövője az operának?

Zoboki Gábor és Hábetler András operaénekes, orvos beszélgettek a műfaj jövőjéről, és arról, mi a teendő, hogy az opera ne egy olyan dinoszaurusz legyen, amelyik kihal.

Hova lettek a Maria Callasok? A 20. század elejéig, a filmművészet megjelenéséig az opera műfaja volt az előadóművészet csúcsa, az operaénekesek voltak a legnagyobb sztárok a világon. Ha valaki Caruso idejében ezt a pályát választotta, meg volt a lehetősége, hogy világsztárrá váljon. A film azonban letaszította a trónról az operát, a Hollywood-i filmsztárok pedig az énekeseket szorították ki. 

De van-e jövője, és mi a jövőképe az operaműfajnak ma, amikor a „komolyzene” elnevezés is ijesztően hangzik a fiataloknak? Mik a nemzetközi trendek az operajátszásban? Megmaradnak a tradicionális formák, vagy ki kell belőle lépni? Milyen megoldások vannak arra, hogy az opera ne egy olyan dinoszaurusz legyen, amelyik kihal?

Ezekről a kérdésekről beszélgetett Zoboki Gábor építész a Kossuth Rádió Az Este című műsorának házigazdájaként Hábetler András operaénekessel, orvossal. A műsorban többek között szó esett arról, hogy:

  • a műfaj halálra van ítélve, ha a sznob, pénzes elit, a kiválasztottak játékszere lesz,
  • megvan minden az operában, amitől ez a tömegek műfaja lehet. Ott van benne a zene, a képzőművészet, a színház , de a sportra jellemző emberfeletti teljesítmény is – hiszen egy-egy kimagasló énekes teljesítményt látva ezrek őrjöngenek a nézőtéren,
  • miért segít, ha a fészekből kihozzák a műfajt; miként vonzzák be a fiatal közönséget a minőségi, de mégis szórakoztató élményt nyújtó programsorozattal, az opera stand-upokkal,
  • az Andrássy úti Ybl-palota Európa legszebb operaháza, a legfinomabb, legintimebb, leghumánusabb tere az opera műfajnak – de hogyan lehet bevonzani a közönséget?
  • katarzis nélkül nincs értelme a színháznak: a színház az énekesek energiáján keresztül születik meg, a művész nem érzi jól magát abban a színházban, ahol egy kellék szerepét osztják rá az effektek és a látvány mellett,
  • Hábetler András szerint élete egyik legjobb döntése volt, hogy majd ötven évesen háziorvosnak állt. A katarzist nap mint nap megéli a gyógyító segítő munkában. „Nagy dolog eljátszani egy Papagenot, vagy egy Figarot, de amikor valakinek a szemébe nézel, és tudsz neki segíteni, annál nincs nagyobb szereped”.

A teljes műsor az alábbi linkre kattintva hallgatható vissza. https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2023-01-30_19-05-00&enddate=2023-01-30_19-37-15&ch=mr1

Portré fotó: Kotchy Gábor

Opera fotó: Hlinka Zsolt