Egy opera nézőterének a legfontosabb eleme a belsőépítészeti kialakításon, textileken, famunkákon túl a megvilágítás. A budapesti Operaházban a felújítás végére a fantasztikus nagycsillár és a mellvédeken található falikarok gondoskodnak majd arról, hogy ugyanaz az illúzió jellemezze a házat, ami 1884-ben, a megnyitásakor. Ezek a csillárok és falikarok természetesen mai technológiával működnek majd, de a szakemberek megpróbálják visszaidézni azt a gyertyás világítást, ami a halk derengést, kellemes intim hangulatot eredetileg létrehozhatta ebben a térben.
„Ybl az utolsó pillanatban kaphatott megbízást arra, hogy elkészítse a nagycsillár terveit. Tudjuk, hogy járt a 10 évvel korábban megépült Semperoperben, a drezdai operaházban, ahol beleszeretett az ottani csillárba. A budapesti Operaházba is hasonlót képzelt el, de beletette a saját névjegyét is. Ybl nagycsillárját most Oláh Sándor tinnyei műhelyében restaurálják” – mondja Zoboki Gábor építész.
Az egyik legfontosabb része minden munkának az előkészítés, nincs ez másképp a nagycsillár rekonstruálásánál sem. A felújítást végző szakembereknek minden egyes alkatrészt pontosan ismerniük kell, hogy milyen műveleteket igényel vagy éppen mit érdemes elkerülni vele.
„Nehéz időszak előtt állunk, a külső technológiák mindig kiszolgáltatottá teszik a szakműhelyt. Valamikor arra törekedtünk, hogy minden művelet itt, a saját műhelyünkben történjen. De ez nem egy olyan feladat, aminél mindent helyben meg lehet csinálni, így egy külső műhelyt bíztunk meg az alkatrészek kiöntésével. Normális esetben 2-3 hónapot is igénybe venne a csillár rekonstruálása, de most kénytelenek leszünk maximum 1 hónap alatt elvégezni, és további egy hónapot fog igénybe venni a visszaszerelése” – mondja Oláh Sándor.
Az Operaház restaurálása, az egyes alkatrészek pótlása során nagyon nagy figyelmet kell fordítaniuk a szakembereknek arra, hogy az eredeti formáknak megfelelő és részleteiben is egyező tárgyakat hozzanak létre. Ezért egyes elemek esetében hihetetlen pontossággal kellett másolatokat készíteniük fából. Képzett fafaragók dolgoznak ezeken a részeken, amelyek alapján később rézbe tudják foglalni az öntőformákat.
Vannak olyan geometrikus formák is, ahol az emberi kézi beavatkozás finomságait nem szükséges másolni, ezeket az elemeket háromdimenziós szkenneléssel rögzítik, számítógéppel átdolgozzák, majd 3D nyomtatással olyan öntőmintákat készítenek, amelyeket az öntők pontosan, tökéletesen precízen rézbe tudnak önteni. Némely esetben a kézi faragás mellett döntenek a szakemberek, erre azért van szükség, mert vannak elemek, amelyek eltűntek, illetve ez a módszer sokkal precízebb felületi megmunkálást tesz lehetővé.
„Amikor háromdimenziós terveket készítünk hiányzó vagy sérült elemekről, nem elég pusztán a formák alapján újat öntenünk, hiszen az öntés során a fémek zsugorodnak. A tervezés során bele kell kalkulálnunk a különböző átmérőkhöz tartozó zsugorodási mértékeket is – mondja Komjáthy István projektvezető. Sosem egy ember visz végig egy adott problémát, a szakemberek csapatban dolgoznak. Így biztosítják például azt, hogy a faanyagok szerkezetét, korabeli megmunkálási módjait minél hitelesebben tudják imitálni, hogy a pótolt és felújított alkatrészek tartósak és méltóak legyenek az Operaházhoz.
Az Operaláz 35. részéből az is kiderül, hogy minden patkó alakú operaházi tér akusztikai problémája visszavezethető a páholyok akusztikai karakterére. A zengő térben zajló folyamatok, amik a mennyezetről és a páholyok mellvédjeiről verik vissza a hangot az auditóriumba, elnyelődnek abban a térben, amely tele van kárpitokkal. Ahhoz, hogy csökkentsék ezt az elnyelődést, különleges műszaki megoldásokra van szükség.
Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról
Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.
