Miért keletkeztek repedések Lotz Károly lenyűgöző mennyezeti szekkóján? Miről mesélnek az Operaház falai, és hogyan zajlik a 135 éves eredeti falrétegek feltárása? Az Operaláz legújabb adásából az is kiderül, miként dolgozott együtt Ybl Miklós kora legzseniálisabb művészeivel, és a belső terek kialakítása hogyan készíti fel és hangolja a látogatót az operaelőadásra.
Az Operaház keletkezésének idejében nem zajlott a mai értelemben vett belsőépítészeti tervezés, hanem belső tereket terveztek, azaz az építészetet harmonikus folyamban vitték át a belső térbe. Az operaház előcsarnokában állva jól lehet érzékelni, hogy például a külső grafittó festés az előcsarnok mennyezetének dús díszítőfestését készíti elő – így hozva létre a Gesamtkunstwerket, azaz, egy olyan összművészeti teret, amelyben minden négyzetméter egy-egy képzőművészeti alkotásnak tekinthető.
Ybl Miklós zsenialitásáról árulkodik az, hogy bár adott egy átfogó koncepciót a házra és egységes képet alkotott építészetileg, mégis főszerepet biztosított a társművészeteknek is. Az emeli ugyanis egészen különleges szintre a budapesti Operaházat, hogy az építész mellett a kor elsőrangú ipar- és képzőművészei, köztük Lotz Károly, Székely Bertalan vagy Stróbl Alajos is főszerepet kaptak: keretek között ugyan, de meglehetősen nagy szabadsággal tudtak kibontakozni. Noha az iparművészet és a képzőművészet határai ma nagyon erősek, Ybl-korában nem volt ilyen, ő szabadon gondolkodott, ezért az ipar- és képzőművészeti alkotások egy egységet képeznek. A ház belsőépítészete egy költői történetbe vezeti a látogatót: a megérkezéstől az auditóriumba jutásig megtett út terei arra készítik fel, hogy a felemelkedjen az Opera misztikus meseszerű világába.
De az Operaháznak nemcsak a díszítőfestései, hanem a falai is szó szoros értelmében mesélnek. A falak restaurálása során a szakemberek megpróbálják aprólékosan megvizsgálni és visszafejteni, hogy a 135 év alatt milyen különböző festékrétegek kerültek a falakra, igyekeznek fellelni az eredeti rétegeket és színeket. Négyzetméterről négyzetméterre kell végignézni az iparművészeti falfelületeket és megvizsgálni, hogyan lehet meggyógyítani őket. Egy biztos, a rekonstrukciót követően a falak színei sokkal jobban fognak hasonlítani az 1884-es állapothoz és radikálisan különböznek majd a jelenlegitől.
A harmadik emeleti folyosón éppen nemrégiben találták meg a korabeli díszítőfestés nyomait – már felismerhető egy gyönyörű fríz hattyúmotívummal –, de ahhoz hogy teljes egészében feltáruljon, még további kutatás szükséges. Mivel egy-egy színárnyalatnyi módosulás összességében jelentősen befolyásolja majd az összképet, a színek kutatása és kikeverése is aprólékos munkát igényel. A restaurátorok nem komponálnak és terveznek, hanem az eredeti színt kutatják. Nem tizenöt féle okkerből választanak ki egyet, hanem a már restaurált felület adja majd meg azt a színt, amit vissza kell állítani. Nemcsak a színeket, hanem az eredeti technológiát is próbálják rekonstruálni, és azzal dolgozni: ugyanazokat a korabeli kötőanyagokat használják, a színeket pedig saját maguk, természetes ásványi pigmentekből keverik ki.
Rengeteg a munka Lotz Károly gyönyörű szekkójának felújítása kapcsán is, amelyen az elmúlt évtizedek során repedések keletkeztek. Nemcsak a freskó vizsgálata, hanem a helyreállítása is komplex feladat: a restaurátorok munkája több mint egy évig tart, sőt már a freskó felállványozása is komoly műszaki kihívás. A statikai vizsgálatok során kiderült, hogy a Feketeházi János által készített különleges ácsszerkezetnek körülbelül 5cm-es alakváltozása van, ami szerkezetileg kiváló ennyi évtized távlatából, ugyanakkor az alakváltozás nagyobb, mint amennyit a gipsz vakolat elbír. Ennek az alakváltozásnak a megállítása a cél, azért, hogy a Lotz-freskó repedései ne tudjanak tovább nyílni.
Az Operaláz 21. epizódjában a Lotz-freskó és a falak restaurálása mellett szó esik arról is, hogyan zajlik egy ekkora ház rekonstrukciójának építészeti tervezése. Hány építész és szakági tervező, illetve egyéb szakember dolgozik a házon, hogyan osztják fel a munkát?
Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról
Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.