Magyar Nemzeti Galéria, Budapest / Budapest örökségalapú múzeumi koncepciója
Terv
2015
25 000 m2
Budapest

“Budapest város maga a múzeum”

“Az építész nyelve a terv, leghatásosabban így fejtheti ki a véleményét… minőségi vita során szeretnénk véleményt formálni egy olyan kérdésben, amely a városban élőket érintő fontos döntésekről szól, ám még hiányzik belőle a szakmai konszenzus.” 
Zoboki Gábor

A ZDA kurátorokkal és gyűjteményi szakértőkkel együttműködve örökségalapú múzeumi koncepciót dolgozott ki, miután meghívták a városligeti múzeumi negyed kapcsán kiírt nemzetközi tervpályázatra. A koncepció nyomán pályázati terve a kizárást vállalva szándékosan nem felelt meg a formai követelményeknek, a Magyar Nemzeti Galériát a Városliget helyett a Budai Várba, a Szent György térre helyezte.

A Zoboki Építésziroda tanulmánya szerint a források egy részét inkább a Városliget eredeti formájában való felújítására kell fordítani. 

Az eredetileg a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére nyílt nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amire a beérkezett 80 pályamű közül a bíráló bizottság nem talált megvalósításra alkalmasat. A második, tervezési szakaszra a kiírók úgy határoztak, hogy 9 külföldi - és a szokatlanul nehéz gazdasági, jogi és referenciákra vonatkozó minősítési feltételek okán - csak 2 magyar pályázót hívnak meg, amelyek egyike a Zoboki Építésziroda volt. Zoboki Gábor építész meglátása szerint Budapesten az új múzeumi negyed rejtve már létezik a turisták által kitaposott útvonalon, a pusztuló vagy alulhasznosított műemlékeinkben. A múzeumi negyed programja ezekben tökéletesen megoldható lenne. A Budai Vár esetében fontos, hogy visszakerüljön a város vérkeringésébe. Az iroda terve megoldást ad a Magyar Nemzeti Galéria ügyének méltó elrendezésére a Várban, és ezzel alternatív lehetőséget kínálnak a döntéshozóknak a Városliget túlépítésével szemben.

A múzeumi koncepció városi és építészeti tervből áll, és az iroda korábbi munkáihoz, a Müpa és a sencseni Nanshan Kulturális Központ és Múzeum tervezéséhez hasonlóan  programalkotással kezdődik. A Szent György tér történelmünk, valamint kulturális és építészeti örökségünk egyik legfontosabb helyszíne melyhez a II. világháborús pusztítások óta nem nyúlt méltó módon a város, ezért nem kapcsolódik organikusan a budapestiek által használt közterekhez. A Sándor Palotával átellenben található telken a mai kor követelményeinek megfelelő, új múzeumi épület elhelyezésével a Szent György tér újjáéledhetne, és a nemzet legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményét egy időszaki kiállításra alkalmas pavilonnal együtt fogadhatná be. 

ZDA saját tervezési programot dolgozott ki a Magyar Nemzeti Galériára, építészek és magyar és külföldi kurátorok együttműködésével, mely tartalmazza a Régi Magyar Gyűjtemény anyagát (középkori és reneszánsz kőtár, gótikus művészet, szárnyasoltárok), és a műtárgy raktárakat is, amelyek a pályázati kiírásban nem szerepelnek. A raktárakat a kiírással ellentétben múzeumtechnológiai igények miatt a kiállító terekkel egy épületben szükséges kialakítani. A ZDA két, a föld alatt összekötött épületben oldja meg a teljes program elhelyezését, a Szent György térre a kiállítási tereket, látogatói funkciókat helyezi, a szomszédos Palota utcai telekre pedig a múzeum hivatali területeit (az irodai, muzeológusi és restaurátori területeket), a pince szinten parkolókkal. A ZDA koncepciója szerint a Budai vár megközelítését a tömegközlekedési kapcsolatok és a gyalogos feljutások (mozgólépcső) fejlesztésével kell javítani, a gyalogos megközelítést kell preferálni a gépkocsis helyett.

A Városliget a világon elsőként civil kezdeményezésre, közadakozásból létrejött közpark, mely Budapest első számú rekreációs helye, nagy értékű zöld tüdeje, millenniumi építészeti örökséggel. A múzeumi negyed fejlesztési lendületét és forrásait a városligeti építések volumenének csökkentése révén inkább a műemlékek felújítására és hasznosítására  kell koncentrálni, a források egy részét pedig a Városliget eredeti formájában való felújítására kell fordítani. Zoboki Gábor álláspontját 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Urbanisztikai Társaság által szervezett „Mindent a maga helyén”, Múzeumliget vagy tudatos városfejlesztés című konferencián is képviselte.

Vezető tervező
Zoboki Gábor DLA habil., Demeter Nóra DLA
Építész tervezők
Oláh Éva, Csiszér András, Mayer Brigitta, Besey Judit
Főbb társtervezők
Martin Fritz - múzeum szakértő, Vitus Weh - múzeum szakértő, Mohácsi Sándor - tájépítész, Barkóczi István - muzeológus, Lőrincz Áron - látványtervező
Megbízó
Meghívásos nemzetközi tervpályázat, Kiíró: Városliget Zrt.