Megújul az Operaház legtitokzatosabb tere is
2021.04.26.
Különleges faltechnikák és mennyezeti megoldások ejtik majd rabul az újjászülető Operaház közönségét.


Ybl Miklós Operaháza rendkívüli jelentőséggel bír a magyar építészettörténetben. Nemcsak azért, mert a historikus magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, hanem mert Ybl a 19. század második felében épült operaházak akusztikai, képzőművészeti és építészettörténeti karaktereit foglalta össze benne – mondja Zoboki Gábor építész.

Ybl Miklós Garnier párizsi operaházának példáját alkalmazta Budapesten, vagyis az előcsarnok, lépcsőház és auditórium hármasát egy sorban helyezte el. Így az oszlopcsarnokba kétoldalról érkező nézők egyenesen a földszinti zsöllyébe, illetve a felvezető lépcsőházba kerülnek. Középen, a nagybüfé mögött kapott helyet a ház egyik legszebb tere, a díszlépcsőház. A kilencosztatú mennyezetű tér aranyozott kazettáiban Than Mór mitológiai képeit láthatjuk, amelyeket a tisztítás és szakszerű megvilágítás után új formájukban csodálhat meg a nagyközönség.

–  Az Operaház díszlépcsőháza a mai néző számára a legtitokzatosabb része a háznak. Titokzatos azért, mert ma már nem annyira közismert a mitológia, mint abban a korban volt, amikor a ház épült. Az Operaház egész programja egy mitológia gondolatra épül, amit akkoriban Nietzsche alapján fogalmaztak meg. Eszerint az ember lényege kettős: emelkedett, erkölcsös és magasrendű, ugyanakkor az ösztönök irányítják, része a romlás és a gonoszság is. Tizenöt titokzatos falkép van itt, legfontosabb közülük a művészet ébredését ábrázolja. A magyar mesterek nagyon sok elemében a párizsi és a bécsi opera képeire támaszkodtak. Megőrizték azok motívumait, de sokkal több ihlettel egy egyedülálló egységet hoztak létre, ami a zene megdicsőülését, a művészetek hatalmát mutatja – mondja Szvoboda Dománszky Gabriella művészettörténész.

Az auditórium egyik kiemelkedő ékessége Lotz Károly freskója, amely meghatározó eleme az Operaház gyönyörű színkompozíciójának. Az alsó zónában a bordó és vörös a meghatározó, a páholyokon belül pedig finom okker, sárga színek jelennek meg. Ehhez képest Lotz egy varázslatosan kékben domináló színvilágot álmodott meg a freskón. Az 1912-es helyreállításkor a freskó keretezésének egyes elemeit javították, újraaranyozták, majd a második világháború után jelentősen átfestették. Az aranyozásra a 20. század előtt azért volt szükség, mert villanyvilágítás hiányában gyertyával világítottak, és az aranyozott felületek reflexiói növelték a tér megvilágítottságát. A szakemberek most azon is dolgoznak, hogy a keretezés az eredeti állapotában tündökölve egészítse ki a műalkotást.

– A közeli képeken jól látható, hogy a freskót repedések tarkítják. Ez teljesen természetes, minden vakolatnál előfordulhat, hogy zsugorodási repedések keletkeznek rajta.  Az évtizedek során a korom és a piszok beleült a résekbe, ezért erőteljesebben látszanak. Ezeket ugyanakkor nem szabad betömni, csak kitisztítani, mert a további felületmozgások kárt tehetnek a festményben. A restaurátorok abban bíznak, hogy a munkálatok végeztével a szekkó színvilága és érvényesülése azonos lesz azzal, amit Lotz Károly eredetileg elképzelt – avat be a munkálatokba Mezős Tamás műemlékvédelmi szakmérnök.

 

 

Az Operaház bármely terébe lépve a közönség különleges faltechnikákkal és mennyezeti megoldásokkal találkozhat. Ybl jobbkeze Scholtz Róbert festőművész volt, aki a belső motívumrendszer kialakításában segédkezett. De a legnagyobb festőművészek mellett névtelen alkotóknak is fontos szerepe volt a képzőművészeti alkotásokat körülvevő egyedi motívumrendszer elkészítésében. A restaurációs munkálatok során külön falrestaurátorok dolgoznak azoknak a falfestéseknek a rekonstruálásán, amelyek a korábbi felújítási munkálatok során eltűntek. Számos esetben találtak ugyanis utólag lefestett falakon olyan felületeket, amelyek hűen tükrözik az eredeti állapotokat.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.