Budapest hosszútávú városépítészeti vízióját felvázoló 3 kötetes tanulmányunk célja annak segítése, hogy folyamatkövető hozzáállás helyett a Város kezdeményező módon hangolja össze a funkcionális és infrastrukturális kereteket a fejlesztési elképzelésekkel. A projektszemléletű stratégiai tervezés alapja a projektek összegyűjtése, és a minőségi többletet hozó szinergiák felderítése.
Ma Budapest „foghíjról-foghíjra”, átfogó városrendezési-építészeti vezérlés nélkül épül, a hosszútávú fejlődés szempontjából meghatározó projektek véletlenszerű sorából áll össze, a kormányzati fejlesztések pedig a politikai ciklusokhoz igazodnak. A széttartó elképzelések átfogó rendezése a finanszírozási és infrastrukturális fejlesztések egységes látásmódjának megteremtését, a közakarat és a befektetői érdekérvényesítő rendszer közötti ellenmozgások harmonizálását igényli. A folyamatkövető hozzáállás helyett kezdeményező szerepvállalásra van szükség a városvezetés részéről. A közösségi tervezési feladatok elvégzését az európai nagyvárosok önállóan működő, vezető politikai szereplő által irányított szervezetre bízzák, hasonlóan ahhoz, ahogyan Budapest világvárossá válásának idején, 1870-től 1948-ig működött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, melyet a tudatos várospolitika eszközeként a nagyváros általános rendezési terve megvalósításának stratégiai intézményeként hoztak létre a működéséhez szükséges pénzalappal és finanszírozási rendszerrel. Ezzel szemben az elmúlt évtizedekben Budapesten egységes és megvalósítható városfejlesztési és építészeti koncepció híján csak városszabályozás folyt, ezért szükségesnek látnánk egy Budapest stratégiai szervezet felállítását.
A városrendezési és stratégia alkotási munkát a projektek összegyűjtésével kell kezdeni. A funkcionális és infrastrukturális kereteket kell összehangolni a fejlesztési elképzelésekkel. A „projektszőnyeg” kiterítésével megkeressük a minőségi többletet hozó szinergiákat, melyek biztosítják a város hosszútávú fejlődésének alapjait, a 21. századi Budapest sikeres jövőjét.
A Kormányzati Negyed kiépítése, valamint a Várnegyed fejlesztése szervesen kapcsolódik Budapest fejlesztéséhez – olyan önálló, multiplikátor hatású beruházás-együttes, mely elsősorban szimbolikusan formálja Budapest országos és nemzetközi arculatát. Ehhez kapcsolódik az önállóan is életképes Duna menti városkapuk és a Hungária körút – Dózsa György út által meghatározott gyűrű projekthálója. Cél a kormányzati kezdeményezések egységes rendszerbe, térbeli hálózatba történő foglalása, a kezdeményezések egymást erősítő és tovagyűrűző hatásának biztosítása, illetve a gazdaságossági megfontolások végiggondolása. Minden jövőbeni közberuházás alapját, városban való elhelyezkedését és az azokkal kapcsolatos városfejlesztési hatásokat meg kell előlegezni.
Az összegyűjtött közberuházások együttesen a Hungária körút – Dózsa György út mentén kialakuló sávban – Zöld Gyűrű – összefogott arculatot teremtenek. A kapcsolódó országos és regionális jelentőségű infrastrukturális, elsősorban közlekedési fejlesztéseket ezekhez kell hozzárendelni – és nem fordítva.
Tanulmányunkat három kötetbe foglaltuk:
1. KÖTET A Miniszterelnökség (ME) és a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) elhelyezésének vizsgálata.
2. KÖTET A kormányzati intézmények elhelyezésének összehasonlítása, elhelyezési változatok.
3. KÖTET A budapesti városfejlesztési vezérprojektek, térbeli elhelyezkedésük, megvalósításuk.
„Zöld Gyűrű” koncepció megértéséhez rövid ismertetőt adunk a főbb projektekről, majd az összefüggések szemléltetésére nagyobb léptékű térképeken mutatjuk be azokat. A ismertetőkben rövid tájékoztatás található a térképeken megjelenő projektek főbb elemeiről, egymással való összefüggéseiről, továbbá olyan módosító javaslatokról, amelyek figyelembe vételével ki tud teljesedni a teljes koncepció. A térképeken a különböző típusú projektek (központi közigazgatási, infrastrukturális, kulturális – oktatási – tudományos, sport, közterületi – gyalogos – kerékpáros, idegenforgalmi / turisztikai – kereskedelmi célú fejlesztések) együtt jelennek meg a kötöttpályás közlekedés hálózatával és azok fejlesztéseivel, valamint a kialakuló gyalogos – kerékpáros tengelyek megjelölésével.
