Az Operaház gyönyörű tetőszerkezete városképi szempontból is fontos elem, sziluettje még a Budai Várból is jól látszik. Nem véletlen, hogy Ybl Miklós a tervezés során legalább annyit foglalkozott tető aprólékos kidolgozásával, azaz, az épület ötödik homlokzatával, mint a ház többi, ezernyi díszítőelemet rejtő homlokzati részével. A tetőfedés, a nyílászárók és a virtuóz bádogosmunkák mellett arra is fény derül az Operaláz 17. részéből, hogy milyen üzenetet találtak a múltból a ház tetején dolgozó szakemberek.
Az Operaház tetejének héjazata az épület rekonstrukciója során teljesen megújul, a virtuóz bádog és tetőfedő munkák már hónapokkal ezelőtt megkezdődtek. A munka összetettségét jól jelzi, hogy eddig több mint 25 ezer órát dolgoztak rajta – ezalatt 6500 négyzetméternyi bádoglemezt rögzítettek, amihez 600 kiló forrasztó ónt használtak fel –, de a munka még mindig nincs teljesen készen. A bádogos szakemberek a díszeket, csatornákat mind kicserélik a héjazattal együtt. Noha a korábbi lemezeket már nem lehet megmenteni, a díszek azonban annyira nagyok és bonyolultak, hogy csak részlegesen cserélik ki őket, amelyiket lehet, azt felújítják. Már a bontás is rendkívül aprólékos munkát igényelt, igyekeztek minden régi elemet a lehető legjobb állapotban megőrizni, a valósághű rekonstruálás érdekében pedig nemcsak ezeket, hanem a korabeli fotókat is használják az újragyártás során. Az új díszek az egyik legjobb német alapanyagból készülnek, és ugyanazt a minőséget képviselik majd, mint a ház 135 évvel ezelőtti átadásakor.
A felújítás során izgalmas titokra leltek a tetőfedők: a szétolvasztott díszek között megtaláltak egy levél cetlit, amelyen azoknak a bádogosoknak a neve szerepelt, akik a 80-as években dolgoztak a tető felújításán. Természetesen a jelen mesteremberei elrejtették a saját üzenetüket, az időkapszulát majd 80-90 év múlva, a tető legközelebb esedékes felújításakor találhatják meg az egyik díszben elrejtve.
A felújítás során szintén megújul az Operaház több min 600 féle különböző nyílászárója is, amelyek közül talán a legszebbek a főhomlokzaton elhelyezett tölgyfából készült ablakok. De nemcsak ezek készültek olyan minőségű fából, amelyet 135 év sem tudott elemészteni, a kilincsek, a zsanérok, zárak, vasalatok vagy a spaletták mind különleges, egyedileg tervezett iparművészeti alkotások. Keletkezésének korában az ablak ugyanis messze nem csak bevilágítási vagy szellőztetési funkciót töltött be, hanem esztétikait is, hasonlóan a díszműbádogozáshoz vagy a szobrokhoz.
Noha az ablakokat a két világháború között is nagy számban cserélték ki, a felújítás során igyekeznek ugyanazokat az eredeti anyagokat használni a szerkezeti elemek cseréjénél. Minthogy ezek a szerkezetek műemlékvédelem alatt állnak, minden egyes nyílászárónak, amelyhez hozzányúlnak, milliméter pontosan ugyanolyannak kell lennie, mint az eredetinek. Ezért például a hőszigetelés is egészen speciális megoldást kíván. A kivitelezők egy Nyugat-Európában már bevált, kripton gázzal töltött, kétrétegű hőszigetelő üvegezést használnak.
Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról
Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.
