Magyar Pavilon- Oszakai Világkiállítás

Tervezési státusz
Megvalósult
Tervezési év
2025
Tervezési terület
Tervezési helyszíne
Oszaka Expo, Japán
Vezető tervező
Zoboki Gábor DLA habil., egyetemi tanár, Silvester Csaba, Csiszér András
Építész tervezők
Reppert Béla, Kiss Laura, Cserháti Csinszka, Fekete Ferenc, Iványi Réka, Gyöngyösi Eszter, Zöllner Zita, Peller Dorottya, Salamin Fanni
Főbb társtervezők
Vági Bence (Recirquel Újcirkusz Társulat), Graphasel Design Studio, Terraplan' 97 Mérnökiroda Kft., Körös Consult, Artvill, FRT-Raszter Építésziroda, Tompai Zsuzsa, Bolite Kft., Eke László, Lipka József, STUDIO D A P, Arató Akusztika, Józsa és társai 2000 Kft., Bayer Construct.
Megbízó
EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft.
Díjak

A Kárpát-medence népeinek természeti kapcsolatait a legősibb és még fellelhető hagyomány – a népzene és a néptánc – fejezi ki. A népdalok természeti képei lefestik kultúránk üzenetét, hangulatát, érzelmeit, illatait, az Anyaföldhöz való viszonyát…

Tervünk formavilága a Kárpát-medence táji elemeinek és a II. világháború utáni magyar építészet kiemelkedő alkotóinak állít emléket. A természetben fellelhető, a paraszti kultúra ősi hagyományait tükröző formák erősen foglalkoztatták a 19. század végétől induló magyar szecesszió művelőit.

Lechner Ödön – aki ennek az iskolának talán legkiemelkedőbb alkotója – önálló formavilággal jelentkezett, merítve a magyarság motívumrendszerén keresztül egészen a keleti hagyományokig. Alkotópályáját méltó módon folytatta Toroczkai Wigand Ede, Kós Károly, Medgyaszay István, valamint a 20. század második felében alkotó Makovecz Imre és köre.

A háború utáni modern építészet legfontosabb kísérlete Zalaváry Lajos Jászberényi Fürdője, majd Turányi Gábor 1996-os EXPO Magyar Pavilon terve, amely ezt az örökséget a modern építészet formanyelvén keresztül folytatja.

A magyar népi formavilág kutatási módszerei Bartók Béla szerint is hasonlóságot mutatnak a nyelvkutatással és a népdalkutatással. A turáni nyelvek világtérképe a mai napig őrzi azt a közös hagyományt, amelyet a népi kultúrák zenei és formai összefüggései mutatnak.

Bartók nemcsak a Kárpát-medencében, hanem távoli népek zenéjén keresztül is kereste a magasabb rezgésű és elvont összefüggéseket. A népdalokból sugárzó természeti ősképek és hangok mélyen és elvontan fogalmazzák meg gondolkodásunkat és érzéseinket.

Ősi gyökereink állandó visszatérése zenei, képzőművészeti és építészeti kultúránkban lehetőséget teremt arra, hogy karakteres képet adjunk a világnak a magyarok örök lelkiségéről.

Népzenénk két kiemelkedő kutatója: Bartók Béla és Kodály Zoltán, de ide kell sorolnunk a relatív szolmizáció atyját, Ádám Jenőt, valamint a franciás Lajtha Lászlót is. Ők egyúttal megtestesítik pavilonunk programjának éthoszát is.

Bartók alakja kiemelkedően fontos számunkra, mert népzenei örökségünk megidézésével, integrálásával vitathatatlanul magyar és világraszóló zenei örökséget alkotott.