A Kárpát-medence népeinek természeti kapcsolatait a legősibb és még fellelhető hagyomány – a népzene és a néptánc – fejezi ki. A népdalok természeti képei lefestik kultúránk üzenetét, hangulatát, érzelmeit, illatait, az Anyaföldhöz való viszonyát…
Tervünk formavilága a Kárpát-medence táji elemeinek és a II. világháború utáni magyar építészet kiemelkedő alkotóinak állít emléket. A természetben fellelhető, a paraszti kultúra ősi hagyományait tükröző formák erősen foglalkoztatták a 19. század végétől induló magyar szecesszió művelőit.
Lechner Ödön – aki ennek az iskolának talán legkiemelkedőbb alkotója – önálló formavilággal jelentkezett, merítve a magyarság motívumrendszerén keresztül egészen a keleti hagyományokig. Alkotópályáját méltó módon folytatta Toroczkai Wigand Ede, Kós Károly, Medgyaszay István, valamint a 20. század második felében alkotó Makovecz Imre és köre.
A háború utáni modern építészet legfontosabb kísérlete Zalaváry Lajos Jászberényi Fürdője, majd Turányi Gábor 1996-os EXPO Magyar Pavilon terve, amely ezt az örökséget a modern építészet formanyelvén keresztül folytatja.
A magyar népi formavilág kutatási módszerei Bartók Béla szerint is hasonlóságot mutatnak a nyelvkutatással és a népdalkutatással. A turáni nyelvek világtérképe a mai napig őrzi azt a közös hagyományt, amelyet a népi kultúrák zenei és formai összefüggései mutatnak.
Bartók nemcsak a Kárpát-medencében, hanem távoli népek zenéjén keresztül is kereste a magasabb rezgésű és elvont összefüggéseket. A népdalokból sugárzó természeti ősképek és hangok mélyen és elvontan fogalmazzák meg gondolkodásunkat és érzéseinket.
Ősi gyökereink állandó visszatérése zenei, képzőművészeti és építészeti kultúránkban lehetőséget teremt arra, hogy karakteres képet adjunk a világnak a magyarok örök lelkiségéről.
Népzenénk két kiemelkedő kutatója: Bartók Béla és Kodály Zoltán, de ide kell sorolnunk a relatív szolmizáció atyját, Ádám Jenőt, valamint a franciás Lajtha Lászlót is. Ők egyúttal megtestesítik pavilonunk programjának éthoszát is.
Bartók alakja kiemelkedően fontos számunkra, mert népzenei örökségünk megidézésével, integrálásával vitathatatlanul magyar és világraszóló zenei örökséget alkotott.






