Közép-Európa egyik legjelentősebb kulturális beruházása. Több mint 100 éve nem épült Magyarországon új épületben kortárs képzőművészeti múzeum és nagyzenekari hangversenyterem – utóbbit az unikális technológiai hátterének és világszínvonalú akusztikai minőségének köszönhetően mára a világ egyik legjelentősebb komolyzenei helyszíneként tartják számon.

A ZDA Építésziroda eddigi pályafutásának legösszetettebb magyarországi feladata során közel 150 magyar és külföldi tervező munkáját fogta össze. Az épületegyüttes három független kulturális intézménynek ad otthont: a 450 férőhelyes, befogadó jellegű Fesztivál Színháznak, a Budapesti Ludwig Múzeumnak és az 1800 fős Bartók Béla Nemzeti Hang¬versenyteremnek. A két előadóterem tömege egy-egy szoborszerűen formált nézőtéri „kagyló”, amely jól láthatóan kiválik az épületkomplexum kővel burkolt, zárt tömegéből. A Múzeum különböző méretű terei három szinten helyezkednek el. A három önállóan működő kulturális egység térben elkülönül, a közönségforgalmi helyeken azonban összekapcsolódik.

A Művészetek Palotája a Petőfi és Lágymányosi híd közötti pesti Dunaparti teleksor déli lezárása, főhomlokzatával a város felé fordul. A több ezer négyzetméteres és több szinttel tagolt előcsarnok mindhárom kulturális egységet kiszolgálja, teljes belmagasságában üvegfallal nyílik az előtte kialakított tér felé, közvetlen kontaktust teremtve a város és a környező kulturális intézmények életével. Az épületbelső megformálásban számos ipar- és képzőművész működött közre – hisz egy kortárs épület összművészeti, az építészet és társművészetek által létrehozott közös alkotás, amit ez esetben sikerült is magas színvonalon megvalósítani.
   
Az épület szíve a cipős doboz (’shoebox’) formájú Bartók Béla hangversenyterem, amely világviszonylatban is kiemelkedő akusztikai élményt nyújt – az élvonalbeli akusztikus, Russell Johnson utolsó munkája méltán nyerte el a világ elismerését.
A koncertpódium felett lebegő, három elemből álló, mozgatható akusztikai hangvető, a terem oldalfalai mentén elhelyezkedő, mozgatható ajtókkal ellátott hatalmas zengőkamrák rendszere, a mozgatható függönyök révén a nagyterem akusztikája az előadói igényeknek megfelelően flexibilisen változtatható. Az épület megnyitása óta olyan produkciók valósulhattak meg itt, amelyekre eddig nem volt lehetőség Magyarországon: például a monumentális Mahler VIII. szimfónia előadása, vagy az immár világhírű  Budapesti Wagner fesztivál.
A terem dísze a pódium mögötti falat elfoglaló, Magyarországon és Európában is jelentős méretűnek számító hangverseny-orgona. A hangversenyterem belső  karakterét Jovánovics György szobrászművész alkotása, a falfelületek akusztikai célokat is szolgáló, színes gipszburkolata  teszi egyedivé.

A Fesztivál Színház többfunkciós színházterme a monumentális hangversenyteremhez képest intim tér, belső kialakítása a koncertterem lágy vonalaival ellentétben férfias, robosztus erőket közvetít. A magyar népművészet kortárs megfogalmazását idéző faburkolatot Ambrus Sándor szobrászművésszel közösen tervezték. A terem a hozzá kapcsolódó magas felszereltségű próbatermekkel együtt táncszínházi produkciók, zenés színházi vendégjáték, kisebb komolyzenei hangversenyek, kamaraoperák befogadására alkalmas.

A Ludwig Múzeum a tömb legcsendesebb, Duna felőli részébe került, a telek geometriájából és saját funkciójából adódóan elkülönül az előadótermeket befogadó térsortól. A városi panoráma és a múzeum helyiségei folyamatos párbeszédben állnak, a lépcsőtér és a kiállítótéri pihenők üvegfalain át újra és újra feltárul Budapest panorámája.

A „white box” típusú múzeum első emeleti kiállító térsora a nagyobb forgalmú időszakos kiállítások helyszíne, a második kiállítószint funkciója változó, a harmadik kiállítószint szint nagy belmagasságú, felülvilágított terei pedig a budapesti Ludwig gyűjtemény darabjait bemutató állandó kiállítások helyszínei.