140 éves szellőzőrendszer, modern köntösben
2021.06.27.
Ybl Miklós terveihez hű, de teljesen akadálymentesített lesz az Operaház az első emelettől a harmadikig.


Az Ybl-i hagyományok és a 21. századi technikai, technológiai kihívások számos kérdést vetnek fel az Operaház rekonstruálása során. Ilyen tervezési szempont az akadálymentesítés is, hiszen Ybl Miklós fő művében rengeteg szinteltolás található. Éppen ezért két új lift is bekerül a házba, a tervezőknek ugyanis arra is figyelniük kell, hogy bárki könnyedén eljuthasson a nézőtérig.

„Az akadálymentesítés egyik célja, hogy a ház a földszinttől a karzatig, vagyis az első emelettől a harmadik emeletig könnyen bejárható legyen. Ugyanakkor nem csak az a fontos, hogy könnyedén el lehessen jutni az auditóriumba, hanem például az is, hogy a ruhatárat és a mellékhelyiségeket is egyszerűen meg lehessen közelíteni” – mondja Mezős Tamás műemlékvédelmi szakmérnök.

Az Operaház két szélső lépcsőházának, a cselédlépcsőknek, eredetileg társadalmi elkülönítő szerepe volt, kizárólag a harmadik emelet megközelítésére szolgáltak, máshova nem is lehetett eljutni ezeken keresztül. Ezekbe a lépcsőházakba most lifteket helyeznek el, hogy a megújult épületben már innen is bármelyik szintre el lehessen jutni. Ehhez azonban a szakembereknek át kellett szerkeszteniük a lépcsőházakat.

„Ha 19.századi operaházak építészeti képét nézzük, a külsejük általában felveszi a helynek és a kornak a maszkját, viszont, ha belépünk ezekbe a házakba, a nézőterek egészen mágikus képet mutatnak. Ilyen a mi Operaházunk nézőtere is – mondja Zoboki Gábor építész. Ybl a legfinomabb építészeti újításokat egyesítette ebben a művében, amelynek belső tere még a második világháború alatt is meg tudta őrizni a korabeli képét.

Az első fényképeken, amelyek fellelhetők az auditóriumról, látható, hogy a kijáratot nagy méretű és díszített táblák jelezték. Ezek a későbbiekben eltűntek, és a helyüket a karzaton hatalmas feliratok vették át, amelyek a mai szemnek is furcsák lennének. A felújítás során a szakemberek nem ezeknek a kijáratot jelző tábláknak és feliratoknak a rekonstruálására törekedtek, hanem a mostani tájékoztatásnak és esztétikai igénynek megfelelő megoldást kerestek. Ezért olyan táblákat helyeztek el az ajtók szemöldökfájára, amelyek nem tolakodóak, és lágyan kapcsolódnak az épített környezethez.

„Kevés olyan barátságos nézőtér van, mint Ybl Miklós Operájának auditóriuma. Bármerre nézünk, gazdagon megjelenik a faépítészet és az arany használatának különleges módja. Ybl nem az olasz operák hagyományához illően tervezte meg a nézőtér függőleges oldalfalát, a ház a téglaszerkezetekbe helyezett faszerkezetekre épül rá, ugyanazt a lépcsőzetes nézőtéri formát használja, mint az eredeti bécsi Burgtheater” – teszi hozzá Zoboki Gábor. Ez a lépcsőzetesség akusztikailag is bővíti teret, de ennek köszönhetően az emeletekről a nézőtér is jobban látszik. A páholyok egy-egy neoreneszánsz balkont képeznek, az azokat elválasztó elemeket pedig mind egyedileg formálták meg.

 

 

Még ha ez a nézők számára közvetlenül nem is látható, az Operaháznak nagyon fontos eleme a megfelelő szellőzőrendszer. Ybl Miklós úgynevezett elárasztásos szellőztetést álmodott meg, ezt a rendszert a szakemberek megőrzik és megújítják, ezzel is ápolva a tervező örökségét. Az auditórium szellőztetése a korábbi felújítások ellenére is tulajdonképpen megegyezik az eredeti kialakítással. „Ennek lényege, hogy a zsöllye alatt egy nyomótér található, amibe a légtechnikai berendezéseken keresztül friss levegőt fújnak be. Ugyanezen a módszeren alapul a karzat légcseréje is. Ezt a technikát finomítják a szakemberek, így minden egyes szellőzőrács szabályozhatóvá válik, és szűrővel lesz felszerelve, ezért teljesen szabályozható és kiegyenlített lesz a szellőztetés – magyarázza Kakas László építész.

Ybl eredeti tervein a nézőtér székei középre voltak rendezve, a közönség így a két ajtón belépve a páholyok előtt vonult el. Később tűzrendészeti okok miatt a székek együttesét három részre vágták. Ezt az ültetést alkalmazzák például a New York-i Metropolitanban is. Akusztikailag is sokkal szerencsésebb, ha a nézők középen ülnek, hiszen az oldalfalakról jótékony első visszaverődés érkezik a földszinten ülők fülébe. Balesetvédelmi szempontból is fontos ez a rendszer, hiszen a páholyokból leejtett tárgyak nem az ülő közönségre esnek. A megújult Operaházban az eredeti állapotot megközelítő elrendezést új székek is ki fogják egészíteni.

Ahogy egyre nagyobbak lettek a zengőterek, és egyre több embert fogadtak be, úgy fejlődtek a színpadtechnológiai eszközrendszerek is. Az Operaláz 31. részéből az is kiderül, hogyan alakult ki a Nemzeti Táncszínház színpadtere, padlója és az egész világa, ahol a magyar táncszínház legjelentősebb művészei dolgoznak.

 

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.