Van-e hatásuk a székeknek, a mellvédeknek vagy a nézőtéri ültetésnek az akusztikára? Hogyan alakult át az Operaház akusztikai képlete az elmúlt másfél évszázadban?  Miért állítják vissza a zenekari árkot az Ybl korabeli állapotának megfelelően?

Az Operaláz negyedik epizódja az Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz épület hangzásvilágának kulisszatitkaiba kalauzolja a nézőket. Az épület rekonstrukciója során a szakemberek arra törekednek, hogy akusztikai szempontból a lehető legjobb körülményeket hozzák létre a házban, ezért többek között visszaállítják a nézőtér padozatát az Ybl korabeli magasságára, átrendezik az ülésrendet, megritkítják a túlzsúfolt nézőteret, valamint megnövelik a zenekari árok méretét és összekötik a nézőtérrel.

A műsorban emellett szó esik az épület iparművészeti kincseiről, a rengeteg apró műremek helyreállításának nehézségeiről is, így többek közt arról, hogyan lehet a nézők számára észrevétlenül beépíteni a modern kor technológiáját, gépészeti és elektromos berendezéseit úgy egy műemléképületébe, hogy a csodálatos díszítőelemek ne sérüljenek.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.