A színházi hatásvilágítás az egyik legspeciálisabb technológiai felülete és a legnagyobb harca az építésznek – avatja be a nézőt az Operaház világítástechnikai munkálataiba Zoboki Gábor. A hatalmas méretű színházi lámpák ugyanis nagyon nehezen képzelhetők el az Ybl Miklós által tervezett eredeti felületeken. A rekonstrukció során Kiss Péter világítástervező – aki hosszú ideig a Müpa fővilágosítója volt – feladata annak megoldása, hogy miképp helyezzék el a hatalmas színházi lámpákat a térben úgy, hogy a ház eredeti koncepcióját ne módosítsák.

„A megfelelő világítás nemcsak a ház esztétikai értékét emeli ki, de ez adja a hátterét, a felületét a mű megjelenésének is” – mondja a hatásvilágítási szakértő. Amikor az Operaház épült, még gázégők világították meg a teret, és a színpadra vitt produkciók világítási igényei is ehhez a technológiához igazodtak. Később hosszú modernizációs folyamaton esett át Ybl Miklós fő műve a villanyvilágítás bevezetésével, most pedig a teljes világítási rendszert korszerűsítik.  Hatalmas lépés volt a gázvilágítástól eljutni a villanyig, de ehhez képest is óriási ugrás zajlik most a ház technológiai fejlődésében. Egyre magasabb szintű igényeket kell kiszolgálnia az Operaháznak, ehhez pedig már többségében robotlámpákat használnak, mert hagyományos fényforrásokkal a sokféle elvárt effektet csak úgy lehetne előállítani, ha mindenhonnan lámpák lógnának.

Az egyik legnagyobb kihívás, hogy olyan világító rendszereket kell kitalálni és megvalósítani, amelyek feltételei ellentmondanak egymásnak. Például nagy fényerőre van szükség ahhoz, hogy a modern kor elvárásainak megfelelő világítási szintet és effekteket tudjanak produkálni, miközben ezeknek a lámpáknak nagyon halkan kell működniük, hogy a nézők zavartanul élvezhessék az előadást. Emellett olyan fénytechnikai rendszert kell kifejleszteni, amely illik a ház szellemiségéhez, és nem tűnik ki az aranyozott, neoreneszánsz stílusú környezetből. Ezért azokat a lámpákat, amelyek csak a színpadi produkciók megvilágításához szükségesek, úgy alakítják ki, hogy behúzhatók legyenek a takarásokba, és ha nincs előadás, ne rontsák az auditórium összképét.

Javában zajlik a ház akusztikailag meghatározó elemének, a színpadkagylónak a felújítása is, amelyben többrétegű függönyrendszer kap helyet. A szokásos bársony operafüggöny előtt található a keményfüggöny, ami az eddigi felújítások során eltűnt, illetve az úgynevezett vasfüggöny, amit Ybl Európában először ebben a házban építhetett meg. A szakemberek mindent megtesznek azért, hogy az egykori fa függöny, amire színes festéssel egy korabeli drapériát festettek, újra az eredeti fényében pompázhasson. Hogy mi a funkciója ennek a függönynek és hogyan zajlik a rekonstruálása? a korabeli, fekete-fehér rajzok alapján,  választ ad az Operaláz 27. része.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.