Az 1867-es kiegyezés és az első világháború közti időszak Magyarország építészettörténetének kiemelkedő korszaka. Ybl Miklós ezen korszak alkotóinak egyik legnagyobbika volt. Bár romantikus stílusban kezdte a pályáját, de a reneszánsz építészet vált az igazi karakterjegyévé. Az Operaház pedig ennek a stílusnak a legcsodálatosabb példája. A szakemberek azon dolgoznak, hogy ez a cinquecento-t idéző kor a legtökéletesebben helyreálljon az épület felújítása után – mondja Zoboki Gábor építész.
Célegyenesre fordult az Operaház felújítása, de sok munka vár még a szakemberekre. Az elkészült épület időutazásra hívja majd a látogatókat, mert hangulatában Ybl Miklós korát fogja idézni, de technikailag maximálisan meg fog felelni a 21. század elvárásainak. A közönség minden egyes teremben és falfelületen valami újat láthat majd, a restaurátorok ugyanis minden olyan felületet az eredeti állapotokhoz hűen állítanak vissza, amelyek a korábbi felújítások során megváltoztak – avatja be a nézőt a munkálatok folyamataiba Sági Attila, a beruházás vezetője.
Különleges munka vár a szakemberekre a Vörös Szalon felújításánál, amely valószínűleg a tér karakterisztikáját a méhviaszos tölgyfa burkolatban elhelyezett damaszt kárpitról kapta a nevét. Dongás mennyezetét Than Mór mitológiai témájú festményei díszítik: A Hajnal és az Éj, a Három Grácia, Ámor és Psyché, valamint A Parisz ítélete. Rendkívüli szakértelmet igénylő munka a kézzel faragott tölgyfa burkolat felújítása, hiszen a méhviasz óta számos fedőréteget kapott, ezért kézi munkával állítják vissza az eredeti megjelenését.
A Vörös Szalon különlegessége, hogy történelmi nagyjaink ebben a királyi páholy előtereként szolgáló helyiségben várakoztak az előadás kezdésére. Ahogy az Operaház teljes fa berendezésére, úgy a szalonra is elmondható, hogy 1984-ben egy korábbi helyreállítás során a fafelületei fehérítésen estek át, amikor hidrogén- peroxiddal kezelték. A mostani munkák célja a használtból eredő csorbulások és hiányosságok helyreállítása mellett a korábbi patina visszaállítása – mondja feladatairól Zágoni Péter farestaurátor.
Az „fehérítési láz” egészen a közelmúltig végigkísérte a ház felújítási folyamatait, amit követően sűrű viaszvázzal kezelték a komplett faberendezést. Mivel a viaszváz nem reverzibilis anyag, csak gőzöléssel tudják eltávolítani a felújítást végző szakemberek, ugyanis a műanyag és finom bronzkefe fejekkel felszerelt gőzölők nem sértik fel a tölgyfát. A gőzölést követően felületi egyengetést kap a fafelület, és csávázással, vagyis enyhe lúgos eljárással, kémiailag állítják vissza a patinás színét.
„Nagy szerencsénk volt, hogy sikerült kikutatni az Operaház eredeti fedésének képét, így le tudtuk cserélni az azbesztes palafedést termés palafedésre. A bádogos elemekkel harmóniában lévő gyönyörű fekete tetőfelületet már az Andrássy útról is jól lehet látni” – mondta Seidl Krisztián építész, aki két éve pályakezdőként kapcsolódott be az Operaház rekonstrukciójába. Majdnem teljesen kész van már a tető felújítása, amely az egész Operaházhoz hasonlóan impozáns, díszes, míves részekből áll.
Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról
Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.