Hogyan lehet kortárs akusztikai megoldások nélkül javítani egy 136 éves nézőtér hangzását? Alkalmas-e a szimfonikus zenére az Operaház? Miért jó, ha állítani lehet a zenekari árkot, és miért fontos, hogy milyen függöny van a páholyokban. Az Operaláz 22. részében az akusztikáé volt a főszerep, a nemzetközi hírű, többek között az új párizsi Filharmónia és a budapesti Müpa legendás hangversenytermének kialakításán is dolgozó Federico Cruz-Barney is az M5 kamerája elé állt.

„A magyarok méltán lehetnek büszkék az operaházukra, az opera műfajához elsőrangú hangzást biztosít” – mondta Federico Cruz-Barney akusztikai szakember, aki majd két évtizede dolgozik együtt az Operaház építészeti tervezését végző ZDA-Zoboki Építészirodával. Az akusztikai szakma doyenjének tekinthető Russel Johnson munkatársaként már a Müpa nagy hangversenytermének a kialakításában is részt vett, a kortárs épületek mellett pedig számos öreg ház akusztikai újratervezésében is komoly tapasztalattal bír.

„Az akusztikai tervezés egy nagyon komplex műfaj, azért is nehéz, mert tulajdonképpen a süket építészek és a vak akusztikusok párbeszédéről van szó. Az építésznek meg kell tanulni az akusztikus szakmáját, az akusztikusnak pedig látnia kell. Ez a párbeszéd akkor gyümölcsöző, ha érzékenyek vagyunk egymás szakmáira” – mondta Zoboki Gábor. Ráadásul egy olyan épületben, mint az Ybl-palota semmilyen kortárs akusztikai elem nem használható.  Egy ilyen terem titka elsősorban abban áll, hogy a reflektív, elnyelő, rezonátor felületek hogyan működnek – több tucat ilyen felület újratervezése zajlik az Operaházban.

Barney elsősorban azt emelte ki, hogy az Operaház a Müpával ellentétben nem hangversenyterem, Ybl Miklós 19. századi épületének fő funkciója az operajátszás, ezért erre kell fókuszálni az akusztikusoknak is, mindamellett, hogy a tér valamennyi hangzással kapcsolatos tulajdonságát vizsgálják. Szerinte a ház az operajátszáshoz nagyon jó adottságokkal rendelkezik. A tér kompakt, és nem túl harsány, a nézők és az énekesek közötti kapcsolódás miatt pedig kifejezetten intim közeget lehet létrehozni. A távolságok ideálisak ahhoz, hogy remek hangzást csalogassanak elő belőle, de nem elsősorban a kései 19. századi művekre, például Wagner-művekre alkalmas – ezekhez ugyanis jobb visszaverődési tényezők kellenek. „Amikor szimfonikus zenét játszanak az operában, a terem hangzása kissé szárazzá válik, ezekre a műfajokra nem optimális, de operára elsőrangú” – emelte ki a szakember.

A műemlékvédelmi épületeknél meg van kötve az akusztikusok keze, hiszen kevés helyen nyúlhatnak bele a térbe. Az Operaházban egy kicsit több lehetőségük volt, de a ház történetiségét és vizuális megjelenését abszolút tiszteletben tartották.  A zenekari árkot megváltoztathatták, illetve a zsöllye padozatához is hozzányúlhattak, hogy jobb, összefüggő hangzás legyen a színpad és az auditórium között, valamint a függönyökön is variáltak egy kicsit. Az egyik legfontosabb, hogy a zenekari árok méretét megnövelték és állíthatóvá tették, hogy többen ülhessenek be egyszerre és nagyobb zenekar játszhasson. Az árok akusztikáját variálni lehet, amivel tér szinte finomhangolható, és így igazítják hozzá különböző művekhez – barokkhoz, Mozarthoz akár kamarazenekar méretűre csökkenthetik a méretét, ezáltal pedig az egész terem akusztikája megváltozhat. Ez az egyik aspektus. A másik a zsöllye padozatának átalakítása: csökkentették a hangelnyelő felületeket és megnövelték a hang visszaverődésének idejét, ezáltal élőbbé válik a terem.

„Ha összeadjuk a sok kis apróságot, amit az operaházban alakítottunk az akusztika érdekében, akkor azt mondhatjuk, hogy a megnyitáskor sokkal jobb zenei élményben lesz részünk”– hangsúlyozta Federico Cruz-Barney.

Az Operaláz 22. részében az akusztika mellett is sok egyéb kulisszatitkok is megismerhetnek a nézők. Szó esett a több száz restaurátor által végzett munkáról, a Zsolnay-kerámiák felújításáról és a kerámia épületdíszítések eredetéről, sőt az is kiderül, mi az a csegely, és hogy bőbeszédű vagy szűkszavú volt-e Ybl Miklós?

Fotók: MTVA

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.