zda logo png

Lifteken ül a zenekar az újjáépített Operaházban

Idilli görög tájak, faonok és kentaurok várják a nézőket már az Operaház előcsarnokában. De mi történik a színfalak mögött?

Mi történik a színfalak mögött? Miért fontos az előszínpad, és miért kell lifteken ülnie a zenekarnak az Operaházban? Építészek, színpad-technológus szakemberek és az Operaház művészei vezetik be a nézőt az épület színfalai mögé az Operaláz ötödik epizódjában. Az előadások művészi színvonala mellett fontos szerepet kap a színpadi technológia és az akusztika, melynek egysége nélkül elképzelhetetlen egy tökéletes műalkotás színpadra állítása.

Ybl Miklós nemcsak a kor egyik legszebb, hanem színpad-technológiai szempontból az egyik legkorszerűbb Operaházát építette meg: 150 évvel ezelőtt már vizes hidraulikával emelték a díszleteket és az énekeseket. Az építészek tervei alapján most úgy építik vissza az Ybl által tervezett, de az elmúlt másfél évszázadban több alkalommal átalakított zenekari árkot és színpad-technológiát, hogy a legmodernebb technológiával szerelik fel.

Minden építészeti alkotásnak van filozófiai üzenete, mind az Operaház, mind a Zeneakadémia épületében a görög művészet, Apolló és a lant a vezető formák. Amikor belép az ember az Operaházba, előcsarnok festményeinek faonjai és kentaurjai az idilli görög tájakra repítik a szemlélőt, az alkotások a periklészi kor művészeti és tudományos világát idézik vissza. A nézőtéren Apolló hatalmas képe, a Zene apoteózisa című Lotz Károly freskó alatt ülnek a nézők, miközben Apolló a nimfáknak és az isteneknek muzsikál. A műsorban szó esik az egyedülálló Lotz-freskó rekonstrukciójáról, a repedések és elszíneződések felméréséről. Az egyedülálló műalkotás vizsgálata érdekében felállványozták a nézőteret és a legapróbb, százéves repedéseket is górcső alá vették.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.