Mit tesz a földalatti az Operaházzal?

Az Operaláz legújabb része az épületakusztika rejtelmeibe kalauzolja a nézőket – apró rezdülések, küszöb alatt terjedő léghangok és dübörgő földalatti.

Milyen környezeti hatásoknak volt kitéve egykor, és melyek befolyásolják jelenleg is az Operaház épületében zajló művészi munkát? A grandiózus kulturális épület a város szívében helyezkedik el, így a mindennapi élet zaja folyamatos rezgéseknek teszi ki, amelyek az auditóriumban is jelentkeznek. Ennélfogva már a 19. században is különösen fontos szerepet töltöttek be, és a restauráció során is szem előtt tartandók azok az épület- és teremakusztikai fogások, amelyek képesek tompítani, illetve kizárni a zajhatást az auditórium lecsengéséből. Az Operaház felújításának szerves része az építészek, a műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek, illetve az épületben dolgozó művészek közös gondolkodása, melynek eredményeként az épület a lehető legjobban képes szolgálni a művészet szempontjait.

Az Ybl Miklós tervezte Operaház nemcsak szerkezetével, hanem szellemiségével is képviseli a 19. századot. Ybl a több mint 7 évig tartó tervezési folyamat során olyan nemzetközi példákból merített, mint a drezdai Semperoper, a párizsi Palais Garnier vagy a Milánóban található Scala. Ezen grandiózus épületek hatottak Ybl gondolkodására, nyomaik pedig ma is fellelhetők az Operaház épületében. Gondoljunk csak a csillár szerkezetének kialakítására, amely német mintát követ, az épület lépcsőházára, amely francia nyomokat hordoz, vagy a milánói Scala akusztikai örökségére. A magyar Operaház ezért nemcsak építészeti-, szerkezeti-, vagy képzőművészeti alkotásaiban kiemelkedő, hanem örökségvédelmi szempontból is különleges, mert 19. század szellemiségét is képes volt megőrizni.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.