Építészeti rajzokból és makettekből nyílt rendhagyó kiállítás a FUGA Építészeti Központban, amelyen a múlt és a jelenkor nagy építészeinek, illetve szimbolikus épületeinek skiccei, vázlatrajzai, kiviteli tervei egyaránt megtalálhatók. A közel ezer alkotás között irodánk és kollégáink munkái, valamint a ZDA által tervezett épületek makettjei is megtekinthetők. A szándékosan provokatív felütésű, az „Építészeti tervrajz is műalkotás” című tárlat a FUGA 10 éves, októberben kezdődő születésnapi eseménysorozatának „nulladik” állomása.

A címben felvetett kérdés, azaz, hogy lehet-e műtárgy az építészeti tervrajz – megválaszolása előtt elsősorban azt érdemes tisztázni, hogyan születik egyáltalán az építészeti rajz?

Tervek papír és ceruza nélkül

Az első építésznek nevezhető személyek, ugyanis bizonyosan papír és ceruza nélkül tervezték meg építményeiket. Ugyan nem sokat tudunk róluk, de elég komoly szellemi kapacitással kellett rendelkezniük, hogy az építményeket megtervezzék, és átadják mások részére.  Az első korai építmények azonban még nem tér köré szerveződő épületek, hanem jel-szerű építmények voltak. Még a görgök is küzdöttek a térrel, az első igazi térépítők a rómaiak voltak, akik a boltozás feltalálásával már összetett tereket tudtak alkotni. Az antikvitásban felhalmozott tudást azonban a népvándorlás elsöpörte, és a középkorban szinte mindent újra kellett kezdeni. A középkori építőpáholyok inkább a tapasztalati tudás alapján jöttek létre és sablonok alapján dolgoztak, ezért nagyon kevés olyan rajz maradt meg ebből az időszakból, ami alapján képet lehet alkotni, hogyan is keletkeztek az építmények.

Schulektől a digitális rajzig

A változást a reneszánsz traktátusirodalma hozta, amelyben megjelent az illusztráció, majd a perspektíva újrafelfedezése még többnyire céhes keretek között. Az újkori polgári társadalmak kialakulása során kezdtek el az oktatásban rajzzal, majd építészeti rajzzal is foglalkozni.  A 19. század második felétől már széles skálán zajlott az építészeti rajoktatás, a képzőművészek részére Schulek Frigyes tanította a látszattani gyakorlatokat, ami alatt immár a perspektívaképzést (térben ábrázolást) kell érteni. Szintén ekkor kezdődött a kőművesek és az ácsok rajzképzése is.

A kiállításon már helyet kaptak ennek a korszaknak a tervrajzai is – köztük olyan nagy építészek munkái, mint Schulek Frigyes vagy Steindl Imre.

A FUGA kiállításának célja, hogy bemutassa az építészeti rajz sokféle formáját és evolúcióját, a kezdetektől egészen a digitális rajzok megjelenésének és elterjedésének időszakáig. A tárlaton egyaránt megtalálhatók levéltárak (a fővárosi és a győri), múzeumok, a Lechner Központ, magángyűjtemények és a kortárs építészirodák anyagai, ahogy az építészgeneráció legfiatalabb tagjai, az egyetemisták munkái is. Szabadkézi rajzok, pályázati, engedélyeztetési és kiviteli tervek, valamint digitális rajzok is.

Igazi csemegék is helyet kaptak az anyagok között, így többek között van olyan rajz, amelyről konkrétan lehet tudni, hogy maga Lechner készítette. A mester munkamódszere az volt, hogy papírra felskiccelte a főbb formákat – egyébként zseniális részletességgel – majd azt az irodában dolgozók még sokkal részletesebben dolgozták ki.

Látható szabadkézi rajz Györgyi Dénestől, Rimanusz Gyulától vagy Winkler Oszkártól is, ahogy a Lechner Központ jóvoltából a rendszerváltás előtti nagy, mára többnyire csődbe ment, több száz fős tervezővállalatok munkái – műszaki, kiviteli és engedélyeztetési tervek is megtekinthetők. Szintén érdekesség a Nemzeti Színház épületére beadott pályázati terv (Kiss Gyula Járomi Irén), amely a digitális rajzok megjelenésének korába repíti vissza a látogatót, egyben szemléltetve a technológia fejlődését.

Sokatmondó, hogy az egyik építésziroda, amelytől anyagokat kértek a kiállítás szervezői, azt válaszolta, hogy ők már egyáltalán nem rajzolnak kézzel, csak digitálisan. A rajz szerintük csak technikai adottság volt, ami már idejétmúlt, most számítógép van, amit, arra használnak, hogy megjelenítsék azt az építészeti gondolatot, formát, amit akarnak.

És itt kanyarodhatunk vissza a címben felvetett kérdéshez, hogy lehet-e műtárgy a rajz, és főként a digitális rajz, amely valójában egy másolat, és csak virtuálisan vagy kinyomtatva létezik. A választ nem akarták megadni a szervezők – noha a nemzetközi aukciókon rendszeresen feltűnnek építészeti rajzok is –, de a jövő majd eldönti: a kiállítás anyagából jó néhányat felajánlottak az őszre tervezett építészeti aukcióra. Aki pedig maga szeretne választ kapni, annak érdemes megnézni a négy teremben közel ezer kiállított alkotást, amelyek között a belsőépítészet, tájépítészet, díszlettervezés, szerkezettervezés, épületgépészet és más szakágak kiállításra érdemes munkái megtalálhatók.

 „Hihetetlen mennyiségű kulturális anyag van felvillantva, ugyanakkor sok minden hiányzik akár a kortárs építészek, akár a 60’-as 70’-es évek nagy építészeinek munkái, vagy a társszakmák tervei közül” – mondta Nagy Bálint, a FUGA kreatív igazgatója.

A kiállításról itt talál további információt.

Fotók: Molnár Máté, ZDA-Zoboki Építésziroda