Az elmúlt 140 évben rengeteget változott az Operaház székkiosztása, a mostani felújítás során a szakemberek arra törekednek, hogy létrehozzák azt a koncepciót, amit Ybl Miklós 140 évvel ezelőtt eredetileg elképzelt és lerajzolt. A székek tervezésére és kivitelezésére kiírt tendert a Poltrona Frau bútorgyártó cég nyerte, ők tervezték többek között a Los Angeles-i Walt Disney koncerttermet és a Hamburgi Filharmónia bútorait is, amely hatalmas elismerést aratott Európában.
„Komoly kihívást jelentett számunkra a projekt, a kiindulópont egy hagyományos formatervezésű zsöllye szék volt, amelyet újraalkottunk. Az első prototípusok részleteit a zsöllye székek történelmi hagyományai alapján terveztük meg, és azt is fontos megemlíteni, hogy kézműves munkával készítettük el a szék fa részeit, hogy a fa erezését így megjeleníthessük. Ehhez keskeny fa kellett, ami rendkívül megbonyolította a munkát” – mondja Emanuele Macarra, a cég értékesítési vezetője.
A székek tervezésekor fontos tényező volt a szegecselés és a kárpitozás, ezeket mind kézműves munkával, nagy odafigyeléssel készítik. A szivacsozáshoz például nem méretre fröccsentett szivacsokat használnak, hanem szivacstömbökből vágnak ki különböző sűrűségű idomokat, amelyeket kézzel ragasztanak a szék szerkezetére. Más és más módon a szék különböző részeire, hogy a lehető legkényelmesebb legyen. „Egy ilyen szék megtervezése nagyon összetett feladat, több szempontot is figyelembe kell venni, és sok szakmát kell hozzá összefogni. A munkálatok során együtt dolgoztak a tűzvédelmi és akusztikai szakemberek, a gyártástechnológiai, faipari mérnökök és kárpitosok” – mondja a Kakas László építész.
„A legfontosabb szempont az volt, hogy a szék történelmi sajátosságait megtartsuk, modern szempontok szerint újraértelmezzük, de úgy, hogy a vállalat innovatív irányait hagyományos eljárásokkal ötvözzük, és a folyamat végén olyan terméket kapjunk, amely minden részletében a hagyományos zsöllye székeket idézi” – teszi hozzá Emanuele Macarra.
A kivitelezők elsődlegesen a fa részekre, a szerkezetre fordítottak kiemelt figyelmet, hogy a fa erezését megtartsák, és olyan hajlatokat alakítsanak ki, amilyenekkel a történelmi székek bírtak. Egy másik fontos aspektus, amelyre komoly figyelmet fordítottak a tervezés során, a szék akusztikai működése. Hiszen egy operaházban a terem bármely pontjának ugyanolyan akusztikai sajátosságokkal kell bírnia, mindegyik széksor számára ugyanazt a hangminőséget kell biztosítani, legyen szó akár a nézőtérről, akár a karzat leghátsó soráról. Ennek érdekében a háttámla váza visszaveri a hangot, a belső bélelés egy része viszont nagyobb sűrűségű, hogy bizonyos frekvenciákon épphogy elnyelje a hangot. Egy másik akusztikai tényező volt a forgató mechanizmus, amire a kivitelező egy általuk bevezetett rendszert alkalmazott. Ennek lényege, hogy csillapított visszazáródást biztosít, és a székek visszazáródása akkor is teljesen néma, ha egyszerre ezer néző áll fel a székéből az előadás végén. A székek, a boxok és a főfüggöny kárpitozása ugyanabból a bársony anyagból készült, amely mindenben megfelel az előírásoknak, vagyis tűzálló, de emellett még kopásálló is.
Érdekes és fontos változás történt az operatörténetben az elmúlt 40 évben, megjelent egy új közönség, aki igényli, hogy a darab szövegét is követhesse. A modern technológia több lehetőséget is biztosít arra, hogy a néző élvezhessen egy olyan lírai operát is, amely ma már kevésbé ismert. Léteznek erre szolgáló egyéni berendezések, közös kijelzők és a szék mögé szerelhető kijelzők is. Mindezek arra szolgálnak, hogy minél jobban be lehessen vonni a nézőt a darabba. Az egyéni berendezések lehetnek telefonok vagy utolsó generációs optikai eszközök, a lényeg, hogy a mű élvezetét ne zavarják. A felújított Operaházban megjelenik a főfüggöny fölött elhelyezett közös kijelző, de a tervezők szeretnének okos székes technológiát is, ahol individuálisan is megjelenhet a szöveg. A szakemberek feladata, hogy miközben integrálják a technológiai megoldásokat, a formatervezést ne bontsák meg.
Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról
Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.
