Művészetek Palotája, Budapest

Tervezési státusz
Megvalósult
Tervezési év
2002 - 2005
Tervezési terület
72 000 m2
Tervezési helyszíne
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
Vezető tervező
Zoboki Gábor DLA habil., egyetemi tanár, Demeter Nóra, Turi Zoltán, Erőss János ✝, Silvester Csaba
Építész tervezők
Szatmári Gábor, Borzák Richárd, Császár Imre, Simon Mónika, Valkai Csaba, V. Szabó Gyula, Bordás Péter
Főbb társtervezők
Stokplan Bt., DÉKETTŐ Statikus Iroda Kft., Duo-Plan Kft., Villes Villányi Elektromos Stúdió Kft., ARTEC Consultans Inc., Aft Akusztikai Kft., Gastroplan Bt., Gebei és Társa Kft., Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft.
Megbízó
TriGránit Rt.
Díjak
Csonka Pál Emlékérem - az építész-szerkezettervező páros közös díja (2010) Superbrands díj (2007) FIABCI Prix d'Excellence, Bankok (2006) Pro Architectura díj (2006) CIJ Awards Hungary - Best Overall Development (2005) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Dicsérő Oklevele (2005)

Közép-Európa egyik legjelentősebb kulturális beruházása. Több mint 100 éve nem épült Magyarországon új épületben kortárs képzőművészeti múzeum és nagyzenekari hangversenyterem – utóbbit az unikális technológiai hátterének és világszínvonalú akusztikai minőségének köszönhetően mára a világ egyik legjelentősebb komolyzenei helyszíneként tartják számon.

A ZDA Építésziroda eddigi pályafutásának legösszetettebb magyarországi feladata során közel 150 magyar és külföldi tervező munkáját fogta össze. Az épületegyüttes három független kulturális intézménynek ad otthont: a 450 férőhelyes, befogadó jellegű Fesztivál Színháznak, a Budapesti Ludwig Múzeumnak és az 1800 fős Bartók Béla Nemzeti Hang¬versenyteremnek. A két előadóterem tömege egy-egy szoborszerűen formált nézőtéri „kagyló”, amely jól láthatóan kiválik az épületkomplexum kővel burkolt, zárt tömegéből. A Múzeum különböző méretű terei három szinten helyezkednek el. A három önállóan működő kulturális egység térben elkülönül, a közönségforgalmi helyeken azonban összekapcsolódik.

A Művészetek Palotája a Petőfi és Lágymányosi híd közötti pesti Dunaparti teleksor déli lezárása, főhomlokzatával a város felé fordul. A több ezer négyzetméteres és több szinttel tagolt előcsarnok mindhárom kulturális egységet kiszolgálja, teljes belmagasságában üvegfallal nyílik az előtte kialakított tér felé, közvetlen kontaktust teremtve a város és a környező kulturális intézmények életével. Az épületbelső megformálásban számos ipar- és képzőművész működött közre – hisz egy kortárs épület összművészeti, az építészet és társművészetek által létrehozott közös alkotás, amit ez esetben sikerült is magas színvonalon megvalósítani.
   
Az épület szíve a cipős doboz (’shoebox’) formájú Bartók Béla hangversenyterem, amely világviszonylatban is kiemelkedő akusztikai élményt nyújt – az élvonalbeli akusztikus, Russell Johnson utolsó munkája méltán nyerte el a világ elismerését.
A koncertpódium felett lebegő, három elemből álló, mozgatható akusztikai hangvető, a terem oldalfalai mentén elhelyezkedő, mozgatható ajtókkal ellátott hatalmas zengőkamrák rendszere, a mozgatható függönyök révén a nagyterem akusztikája az előadói igényeknek megfelelően flexibilisen változtatható. Az épület megnyitása óta olyan produkciók valósulhattak meg itt, amelyekre eddig nem volt lehetőség Magyarországon: például a monumentális Mahler VIII. szimfónia előadása, vagy az immár világhírű  Budapesti Wagner fesztivál.
A terem dísze a pódium mögötti falat elfoglaló, Magyarországon és Európában is jelentős méretűnek számító hangverseny-orgona. A hangversenyterem belső  karakterét Jovánovics György szobrászművész alkotása, a falfelületek akusztikai célokat is szolgáló, színes gipszburkolata  teszi egyedivé.

A Fesztivál Színház többfunkciós színházterme a monumentális hangversenyteremhez képest intim tér, belső kialakítása a koncertterem lágy vonalaival ellentétben férfias, robosztus erőket közvetít. A magyar népművészet kortárs megfogalmazását idéző faburkolatot Ambrus Sándor szobrászművésszel közösen tervezték. A terem a hozzá kapcsolódó magas felszereltségű próbatermekkel együtt táncszínházi produkciók, zenés színházi vendégjáték, kisebb komolyzenei hangversenyek, kamaraoperák befogadására alkalmas.

A Ludwig Múzeum a tömb legcsendesebb, Duna felőli részébe került, a telek geometriájából és saját funkciójából adódóan elkülönül az előadótermeket befogadó térsortól. A városi panoráma és a múzeum helyiségei folyamatos párbeszédben állnak, a lépcsőtér és a kiállítótéri pihenők üvegfalain át újra és újra feltárul Budapest panorámája.

A „white box” típusú múzeum első emeleti kiállító térsora a nagyobb forgalmú időszakos kiállítások helyszíne, a második kiállítószint funkciója változó, a harmadik kiállítószint szint nagy belmagasságú, felülvilágított terei pedig a budapesti Ludwig gyűjtemény darabjait bemutató állandó kiállítások helyszínei.