A 21. századi kormányrezidencia funkciójánál fogva reprezentatív kialakítást követelt, miközben a befogadó épület a 30-as években épült. A tervezők egyfajta kortárs eklektikát valósítottak meg, kikerülve a posztmodern idézetek csapdáját: a 20 század, sőt olykor előző évszázadok építészeti irányzatainak formai eszköztára helyett az építészeti törekvések lényegét idézték meg. A centrális karakterű fogadó terek tengelyes sorolása eleve megteremti a reprezentatív hangulatot, a minőségi belsőépítészet és társművészetek jelenléte ezt erősíti. A reprezentatív tereket a kortárs trendek helyett időtálló, modern formákkal, nemes anyagokkal díszítették. Az épület külsejében is ötvözi a modern és klasszikus hagyományokat. Míg a tömegek játéka a harmincas évek gondolatiságát őrzi, a homlokzatok tagolása a klasszikus mintát követi: rusztikus lábazati sávon nagyobb belmagasságú piano nobile, majd méretében és megformálásában visszafogottabb második szint következik. A nyílászárók gazdag famunkája stílusidézetek nélkül sugallja a reprezentatív paloták kifinomultságát. A belsőépítész, Csavarga Rózsa munkájáért 2003-ban „Év Belsőépítésze” díjat kapott, az ő kezdeményezésére külföldi design termékek helyet magyar iparművészek munkái kerültek a külföldi küldöttségek fogadására is szolgáló épületbe.
Svábhegyi kormányzati rezidencia
Tervezési státusz
Megvalósult
Tervezési év
2002
Tervezési terület
2 200 m2
Tervezési helyszíne
Budapest
Vezető tervező
Zoboki Gábor DLA habil., egyetemi tanár, Tóth Zoltán, Farkas Zoltán
Építész tervezők
V. Szabó Gyula, Silvester Csaba
Főbb társtervezők
Vezető belsőépítész tervező: Csavarga Rózsa, Belsőépítész tervező: Mag Ildikó, Iparművészek: Németh Ágnes, Dombi Lívia, Antal Szilárd, Kubinyi Anna, Lucza Daniella, Magyar Éva, Molnár J. Iván, Szabó Kinga, Társtervezők: Terraplan 97, G+B Plan, Gáspár Péter
Megbízó
Belügyminisztérium