zda logo png

Hova lettek a Maria Callasok? Avagy, van-e jövője az operának?

Hova lettek a Maria Callasok? A 20. század elejéig, a filmművészet megjelenéséig az opera műfaja volt az előadóművészet csúcsa, az operaénekesek voltak a legnagyobb sztárok a világon. Ha valaki Caruso idejében ezt a pályát választotta, meg volt a lehetősége, hogy világsztárrá váljon. A film azonban letaszította a trónról az operát, a Hollywood-i filmsztárok pedig az énekeseket szorították ki. 

De van-e jövője, és mi a jövőképe az operaműfajnak ma, amikor a „komolyzene” elnevezés is ijesztően hangzik a fiataloknak? Mik a nemzetközi trendek az operajátszásban? Megmaradnak a tradicionális formák, vagy ki kell belőle lépni? Milyen megoldások vannak arra, hogy az opera ne egy olyan dinoszaurusz legyen, amelyik kihal?

Ezekről a kérdésekről beszélgetett Zoboki Gábor építész a Kossuth Rádió Az Este című műsorának házigazdájaként Hábetler András operaénekessel, orvossal. A műsorban többek között szó esett arról, hogy:

  • a műfaj halálra van ítélve, ha a sznob, pénzes elit, a kiválasztottak játékszere lesz,
  • megvan minden az operában, amitől ez a tömegek műfaja lehet. Ott van benne a zene, a képzőművészet, a színház , de a sportra jellemző emberfeletti teljesítmény is – hiszen egy-egy kimagasló énekes teljesítményt látva ezrek őrjöngenek a nézőtéren,
  • miért segít, ha a fészekből kihozzák a műfajt; miként vonzzák be a fiatal közönséget a minőségi, de mégis szórakoztató élményt nyújtó programsorozattal, az opera stand-upokkal,
  • az Andrássy úti Ybl-palota Európa legszebb operaháza, a legfinomabb, legintimebb, leghumánusabb tere az opera műfajnak – de hogyan lehet bevonzani a közönséget?
  • katarzis nélkül nincs értelme a színháznak: a színház az énekesek energiáján keresztül születik meg, a művész nem érzi jól magát abban a színházban, ahol egy kellék szerepét osztják rá az effektek és a látvány mellett,
  • Hábetler András szerint élete egyik legjobb döntése volt, hogy majd ötven évesen háziorvosnak állt. A katarzist nap mint nap megéli a gyógyító segítő munkában. „Nagy dolog eljátszani egy Papagenot, vagy egy Figarot, de amikor valakinek a szemébe nézel, és tudsz neki segíteni, annál nincs nagyobb szereped”.

A teljes műsor az alábbi linkre kattintva hallgatható vissza. https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2023-01-30_19-05-00&enddate=2023-01-30_19-37-15&ch=mr1

Portré fotó: Kotchy Gábor

Opera fotó: Hlinka Zsolt

A modern várostervezés nem a díszburkolatról és szökőkutakról szól

Számos meghökkentő állítást tesz Zoboki Gábor az Indexnek adott interjújában. Nem ért egyet a Ligetbe helyezett múzeumi negyed koncepciójával, azt mondja, az Operaház – az eredeti határidőhöz képest – hároméves csúszással átadott rekonstrukciójára nem volt elég idő, kritikusan nézi a várbeli újjáépítéseket, az általa tervezett Müpa pedig kifejezi egy ébredő nemzet kulturális identitását. A 2023. január 24-én 60 éves építész nem csupán saját pályájáról beszélt szabadon és kissé távlatosabban, hanem a minket körülvevő építészeti környezetről is, és azt is elárulja, pályázik-e az Opera főigazgatói címére.

Zoboki Gábor építész az Indexnek arról is beszélt, hogy

  • minden vágya egyszer Beethoven-szimfóniát vezényelni a Müpában;
  • miért érkeznek koncepció nélkül a szupermarketek, lakónegyedek és felhőkarcolók;
  • miért nem jó döntés a Ligetbe tett múzeumi negyed;
  • miért vágott erkélyt a Miniszterelnökségnek otthont adó Karmelita kolostorra;
  • vége van-e a sztárépítészek korszakának;
  • miért érdekes, hogy a Müpa élén álló Káel Csaba is építőmérnökből lett filmrendező;
  • és hogy miért megy Afrikába nemzeti történeti múzeumot tervezni.

Budán vagyunk az új irodájában, pedig amikor még az Andrássy úton voltak, szeretett átsétálni az Operába…

Fele úton voltam a Zeneakadémia és az Operaház között, hogy este, mikor megfáradtam a rajzolásban, átmehessek egy kis zenei felüdülésre. De a Svábhegyen születtem, itt nőttem föl, a Normafánál barátkoztam össze a természettel, még az „ősi” Trial faléceken kezdtem síelni. Mesebeli világ volt. Ide tértem most haza egy 1898-ban épült zugligeti villába. Az új menedékhelyemen végre csöndesebben tudok alkotni, könyvet írni. Az építészet egyik legfontosabb párja mégiscsak a táj és a kert: koros fák, virágok, mókus, aranysakál, madárcsicsergés… Megérkeztünk.

Gyerekkorában innen, a Svábhegyről járt át az Operába?

Soha nem felejtem el, amikor kitört a román forradalom, a Szentivánéji álom premierje volt: délután még a Normafánál síeltem, hétre pedig bementem az Operába. Seregi Laci bácsi zokogva jött ki, mert tudta, hogy most a függöny egy szabad Európára megy föl, és a közönség állva őrjöngött. A normafai síelésem és az operai könnybe lábadásom között félóra telt el. Mondjon még egy ilyen várost!

A teljes interjú az Indexen olvasható: https://index.hu/kultur/2023/01/24/zoboki-gabor-60-eves-mupa-karmelita-var-liget-opera-palyazat-interju/

Fotó: Németh Kata / Index

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Döntőben az Operaház

Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja tizennyolc éve mutatja be a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi szaktekintélyekből álló előzsűri idén több mint 160 alkotás közül választotta ki a legjobbakat.

Szavazni november 6-án éjfélig az Építészfórum oldalán lehet a fent bemutatott tíz épületre. Lássuk az épület kategória tíz közönségdíjra esélyes jelöltjét!

Amikor 1884-ben hivatalosan is megnyitott a Magyar Királyi Operaház, a tömeg tüntetést szervezett és betört az épületbe, hogy lássa Lotz Károly A zene apoteózisa című falfestményét. Ilyen veszély manapság talán nem fenyeget, de sok operarajongó már türelmetlenül várta, hogy az épület idén tavasszal újra megnyissa nehéz fakapuit. Aki járt azóta az épületben, megállapíthatta, hogy megérte várni – írja a Forbes.

A lap idézi Zoboki Gáborral készített interjúját: „Az  ami döbbenetes lesz véleményem szerint, hogy elképesztően bátor az épület színezése. Mindennek az eredeti színét adtuk vissza, úgy sétálsz benne, mintha már jártál volna itt, de mégis valami egészen más. A terek sokkal kompaktabbak, kontúrosabbak, mert azzal, hogy a felületek tisztábbak, közelebb kerültek hozzád, és ezzel sokkal intimebb térsorban érzed magad. Nyilvánvalóan ez összefügg azzal, hogy sokkal világosabbak a terek, és sokkal jobb világítást is kapnak. Ami a legfontosabb, hogy a falkutatások során valami egészen vadállati színekre bukkantunk. Ezt tényleg nem várjuk el az eklektikától”.

Szavazni az alábbi linken lehet a következők szerint.

https://epiteszforum.hu/szavazas/med-2022-kozonsegdij?email

1. Email cím megadása, küldés gomb megnyomása

2. A postafiókba kapott megerősítő linkre kattintva lehet elkezdeni a szavazást..

3. A szavazás során minden közönségdíjra jelölt épületre szavazni kell, 1-10-ig terjedő skálán. 

1956 – Forradalom Zoboki Gábor szemével

Noha édesapjával keveset beszélt az 1956-os történésekről, a családban élénk emlékek maradtak az október 27-i nagy tiszakécskei lövöldözésről, amely után 17 halott és száznál is több sebesült maradt a város főterén. „A nagynéném a következő héten lévő esküvőjét azért halasztották el, mert hét repeszt kapott.” – meséli Zoboki, akinek az forradalomhoz való kötődését mégsem elsősorban ez, hanem egy néhány éve előkerült napló alakította.

„Nekem az ’56-ot Csics Gyula bácsi hozta be az életembe. Édesanyám unokatestvére, Csics Gyula, 12 évesen az egyik barátjával, a Blaha Lujza tér melletti utcában lakva, naplót írtak. Kieselbach Tamás ezt a naplót több mint tíz évvel ezelőtt kiadta. Ha ezt a könyvet valaki kinyitja, beleláthat, hogy egy 12 éves gyerek hogy élte meg a forradalmat. Egy gyerek nyilvánvalóan nem látja az összefüggéseket, de a hétköznapi életét, meg az ő gondolatait olvashatjuk benne. Percek alatt kellett felnőtté válniuk. A naplóban keverednek a rádióban hallott és a röpcédulákon olvasott információk azzal, hogy most anya talált egy kacsát, amit gyorsan feldolgozunk és megettük, mert most hetekig nem lesz mit enni. Csics Gyula naplójából azt érzékeled, hogy 12 évesen is felfogta, hogy ilyen típusú irodalom nem nagyon keletkezik”.  

A teljes adás itt hallgatható meg 15:24:40-től itt.

Képet készítette: Cseke Csilla MTI/MTVA

Elismerés magyar építészeknek

A Hír TV Radar magazinműsora kérdezte a rangos elismerés kapcsán a díjazott Nagy Csabát és Zoboki Gábort.

Öt magyar építészt is Közép-európai építészeti díjjal tüntettek ki. A díj névadója, a szlovén Jože Plečnik építész, aki munkáiban lényegében azt képezte le előre, ahogy ma Európában élnünk kell – mondta Zoboki Gábor, aki az Operaház rekonstrukciójáért vehette át a díjat.

Az elismerést idén ötödik alkalommal ítélték oda együttműködésben a Nemzetközi Építésszövetséggel és az UNESCO-val. A díjat Miloš Zeman, a Cseh Köztársaság elnöke adta át szeptember 14-én a prágai várban.

A videó megtekinthető itt.

Rangos építészeti díjjal tüntették ki Zoboki Gábort

A közép-európai országok kiemelkedő építészeinek munkáját elismerő Jože Plečnik – 2022 Közép-európai építészeti díjjal tüntették ki az Operaház rekonstrukciójáért Zoboki Gábort. A díjat Miloš Zeman, a Cseh Köztársaság elnöke adta át szeptember 14-én a prágai várban.

A kitüntetést kiemelkedő építészeknek és építőmérnököknek ítélik oda az építészethez és a műemlékek megőrzéséhez nyújtott élethosszig tartó hozzájárulásukért. A rangos díj névadója Jože Plečnik szlovén építész, aki Tomas Garrigue Masaryk felkérésére elvállalta az azóta a cseh főváros jelképévé és a köztársaság szimbólumává vált prágai vár helyreállításának és kormányzati székhellyé alakításának tervezését.

A Jože Plečnik-díjat először 2018-ban adták át a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának századik évfordulója alkalmából. Eddig 216 építész, mérnök, természetvédő és egyéb szakember vehette át a díjat. A cseh főváros jelképévé vált prágai vár szlovén építészéről elnevezett rangos díjat idén ötödik alkalommal ítélték oda együttműködésben a Nemzetközi Építészszövetséggel és az UNESCO-val.

Ybl Miklós fejével gondolkodva

A mostani díjátadó különlegessége, hogy idén ünneplik Jože Plečnik születésének 150. évfordulóját, továbbá, hogy 2022-ben a díjat Közép-európai építészeti díj címmel egészítették ki, amely így felöleli a Cseh Köztársaságon kívüli országok, különösen a Visegrádi Együttműködés, valamint a régió egyéb országainak – Ausztria és Szlovénia – építészeti munkáit, együttműködve Nemzetközi Építészszövetséggel (UIA) és az UNESCO-val. A díjat a Cseh Köztársaság elnöke, Miloš Zeman adta át a prágai várban megrendezett ünnepség keretében.

AZ IDÉN MÁRCIUSBAN KOSSUTH-DÍJJAL IS KITÜNTETETT ZOBOKI GÁBORNAK AZ OPERAHÁZ FELÚJÍTÁSÁNAK TERVEZÉSÉÉRT ÍTÉLTÉK ODA A JOŽE PLEČNIK – 2022 KÖZÉP-EURÓPAI ÉPÍTÉSZETI DÍJAT.

Az Operaház, Magyarország egyik legfontosabb középülete, 2022-ben ötéves rekonstrukciót követően született teljesen újjá. Az átfogó kutatásokra alapozott tervezői koncepció azt célozta, hogy „Ybl Miklós fejével” gondolkodva, az ő forrásaihoz visszanyúlva revitalizálják a 138 éves épületet, mindeközben kiszolgálják a 21. század színház-technológiai és nézői igényeket. A generáltervező ZDA – Zoboki Építésziroda sokszáz szakértővel, művésszel és restaurátorral működött együtt az évtized egyik legnagyobb kihívását jelentő rekonstrukcióján.

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) felterjesztésére Zoboki Gábor mellett négy további magyar építészt – Nagy Csabát, Balázs Mihályt, Gutowski Róbertet és Krizsán Andrást – is díjaztak.

A Müpától Kínáig

Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas magyar építészmérnök, egyetemi tanár. Legismertebb magyarországi tervezői munkái közé tartozik a világviszonylatban is jegyzett hangversenyteremmel büszkélkedő budapesti Művészetek Palotája (Müpa), a Nemzeti Táncszínház, az Operaház történeti rekonstrukciója, a Richter Gedeon-ház, valamint külföldön a sencseni Nanshan Kulturális és Sportközpont. Utóbbi Hudec László 1930-as évekbeli munkásságát követően, az első magyar építészek által jegyzett jelentős ház Kínában. Munkáit több ízben építészeti nívódíjjal, valamint a Nemzetközi Ingatlanszövetség FIABCI-díjával ismerték el.

Az optimizmus építészete – portéműsor Zoboki Gáborról

M5 TV Kontúr, 2022. május 7.

„Az építészet szolgálat, a fő célunk az, hogy az emberek életét jobb körülmények között lássuk.”

 „Egyrészt van egy műtermem, ami már bőven megél nélkülem. Másrészt most tartok ott, ahol a diplomámmal kellett volna 1988-ban” – hagyja nyitva a „hogyan tovább” kérdésével kapcsolatos választ a vele készült portréműsor végén Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, egyetemi tanár. Az M5 Kontúr című műsorának vendégeként nemcsak jövőbeli terveiről, pályája kezdetéről, aktuális és legfontosabb munkáiról esik szó, hanem rá jellemző őszinteséggel beszél az építész egójának szerepéről, az építészet szellemi hatalmának megsemmisüléséről, és az építészek felelősségéről.

A beszélgetésből kiderül az is, miért nem hallgat zenét munka közben, kinek a hatására tért vissza a karmesteri és zenetörténészi tanulmányaitól a tervezőasztal mellé, mit tekint a fő művének, és miért van jobb helyzetben az építészet Kínában, Bécsben vagy Prágában, mint Kelet-Európában?

A filmben különleges archív felvételek láthatók, megszólalnak életének és pályájának fontos alakjai – egykori tanára, Prunyi Ilona zongoraművész, alkotótársa és barátja Demeter Nóra építész, valamint kollégája Csiszér András, a ZDA design igazgatója is. 

Idézetek a műsorból:

  • „A találkozásokhoz kell mázli, ahogy az akusztikához is.”
  • „Az építészetnek van egy belső, realista világa és egy másik, fellegek között járó része. Ez az, amit az Operaház csillárja kifejez. Egy ilyen csillár, ami makulátlanul megmaradt az elmúlt 140 évben, a legjobban jellemzi ezt a házat. Hallotta Caruso-t, látta Ferencz Józsefet, egy tanúcsillár, ami mindent tud.”
  • „Minél keletebbre megyünk az építészet szellemi hatalma annál inkább eliminálódott az elmúlt 100 évben. A szecesszió volt az utolsó pillanat amikor egy építész papucsig rajzolhatott egy házat.”
  •  „Alkati sajátosság, de az optimizmust folyamatosan nevelni kell, hogy az egót elengedjük. Mert ha az ember napi 8-10 órában egy csapat építészt irányít, akkor elhiszi, hogy fontos. Ez ellentmond annak, ami még fontosabb, hogy az építészet szolgálat. A fő célunk az, hogy az emberek életét jobb körülmények között akarjuk látni. Itt vannak például a gótikus katedrálisok, amiket a mai napig térdre borulva csodálunk, és nem is tudjuk,  hogy kik építették. Ez probléma? Nem.”
  •  „Nem az az alkat vagyok, aki kolostorban le tud élni egy életet. De le kell lassulni, és át kell adni a stafétabotot, az biztos.”

A teljes műsor itt megtekinthető:

Zoboki Gábor Kossuth-díjat kapott

Zoboki Gábor Kossuth-díjat kapott, építészek és műemlékesek részesültek ismét rangos állami kitüntetésekben

Több építész és műemlékes szakember állami kitüntetésben részesült március 15. alkalmából: kiosztották a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, a Magyar Érdemrend kitüntetéseit, valamint a Forster Gyula- és Mőcsényi Mihály-díjakat is. 

Március 14-én Magyarország köztársasági elnöke a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából kitüntetéseket adományozott. Kossuth-díjat kapott idén Zoboki Gábor Ybl Miklós- és Jubileumi Primissima-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az indoklás szerint “Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként”.

Zoboki Gábor 1963. január 24-én született Budapesten. 1988-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, majd 2008-ban építőművészetből doktori fokozatot szerzett (DLA), 2012-ben habilitált. 1997-ben alapította meg építészirodáját, amely mára az egyik legnagyobb, nemzetközi tapasztalattal is rendelkező hazai építészeti műhellyé vált. 2011-től a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán az Építészeti és Várostervezési Tanszék adjunktusa, 2014-től egyetemi tanára.  A Magyar Építész Kamara, valamint az Amerikai Építészeti Szövetség európai tagozatának tagja, 2016-tól a Magyar Építész Szövetség (MÉSZ) alelnöke.

Legismertebb munkája a budapesti Művészetek Palotája (Müpa) megtervezése, de nevét számos iroda- és lakóépület is fémjelzi. Munkásságát a magyar és nemzetközi építész szakma számos díjjal jutalmazta, háromszor nyerte el az Év Háza díjat. A Müpa tervezéséért 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, 2006-ban a FIABCI, a legrangosabb nemzetközi ingatlanszövetség Prix d´Excellence díját, majd 2008-ban az Ybl Miklós-díjat. 2012-ben Jubileumi Primissima Díjjal ismerték el. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lett.

A teljes cikket ide kattintva olvasható.

Forrás: Építészforum

Sissi egykori páholya is megújul az Operaházban

Az Ybl Miklós tervei alapján megépített Operaház négy fő egységből áll: az előcsarnokból, az auditóriumból, a színpadtérből és az „U” alakban elhelyezkedő, művészeket kiszolgáló terekből. Utóbbi kettő tervezésekor Ybl elsősorban a praktikumra törekedett, ugyanis szűk volt az építési telek, emiatt nincs oldalszínpad sem, így egy nagy hátsó színpaddal kell az előadásokat 140 év után is kiszolgálnia a művészeknek.

Miközben az auditórium az akusztikát, a látványt és a zenei élvezetet szolgálja, addig az előcsarnok az operaház arca. Utóbbit Ybl úgy alkotta meg, mint egy opera nyitányát, a ház belépőjét – nem véletlen, hogy talán ez a legszebb térsora az épületnek. „Gazdagon alkalmazta a boltozatokat, és a boltíveket megaranyozva fantasztikus állati és növényi ornamentikákat használt. Ezek az aranyozott boltívek egészen a harmadik emeletig elkísérik a látogatót. Ennek a közös formai eszköznek a megújítása, összehangolása, a színvilág megteremtése a munkálatok végéhez közeledve már érzékelhető az Operaházban” – mondja Zoboki Gábor építész.

Mostanra elkészült az előcsarnok boltozatának rekonstruálása is, a párkány felett már a végleges állapot látható. Azért különösen izgalmas ez a helyszín, mert az egész ház képzőművészeti koncepciója itt kezdődik, Székely Bertalan freskóival. A művész kedvelte a puttó ábrázolást, amely az összes térben megjelenik, a kisebb képeken a puttók valamilyen hangszerrel láthatók. Az előcsarnokban azonban még hangszer nélkül játszanak, ugyanis a festő így akarta felkészíteni a nézőt az előadásra. „Lotz Károly mellett Székely Bertalan is képes volt álperspektívában festeni, ezért a boltozat réseit úgy érzékeljük, mintha valóban rések lennének, és az égboltba látnánk bele” – teszi hozzá Simon Mónika építész.

Az Operaház felújítási munkálatai során elsődleges szempont volt, hogy visszaállítsák a korabeli hangsúlyokat, azaz, a díszítő festés és minden egyéb kiegészítő az építészetet hivatott kiemelni. Lényeges azonban, hogy egy ilyen régi épületnél nem az eredeti színeket rekonstruálják a szakemberek, hanem harmóniát teremtenek, miközben a hangsúlyok visszakerülnek oda, ahova Ybl eredetileg megálmodta.

Páholyok: a kiváltságosok gyönyőrű terei

A páholyok pompás kialakítása meghatározó eleme az operaépítészetnek, és egyfajta kiváltság azok számára, akik beülhettek a páholyba. Jellemzően csak kihalással lehetett egy-egy ilyen páholyhoz hozzájutni. Fontos társadalmi szerepük volt: rangot adott az arisztokratáknak, családoknak, akik évekig megtartották a páholyokat saját használtra. „A páholyok aranyozott díszítő motívumai, a fantasztikus ívek, amik keretezik a páholynyílásokat, és a brokátok, amik körbeveszik a belső tereket, mutatják a 19. századi társadalmi rétegződésnek az elrendezését” – avatja be a nézőt Zoboki Gábor. A páholyok kialakítását most egy mintapáholyon tesztelik a felújítást végző szakemberek.

A budapesti operaházban két különleges helyzetű páholyt láthatunk. Középen, a színpaddal szemben helyezkedik el a királyi páholy négy kísérő páhollyal, két szinten. Ezek a páholyok azonban csak közjogi méltóságoknak és különleges vendégeknek szólnak, ahova a hétköznapi látogató nem nagyon léphet be. A proszkéné felső sorának baloldali páholya pedig Erzsébet királynőé volt hosszú ideig. Zárása a négy nagy erény szobrát örökíti meg: az igazságosságot, a bölcsességet, az erőt és a mértékletességet.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.

Az elnyomás szimbóluma – Recsk Nemzeti Emlékpark díjnyertes tervkoncepció

Recsk a magyarországi kommunista diktatúra egyik legsötétebb színtere. A szemek elől a Mátra mélyére eldugott titkos kényszermunkatábor történetéről irodalmi igényességű visszaemlékezések, könyvek, filmek születtek, számos képzőművészeti alkotás ihletforrása volt az elmúlt évtizedekben. Miközben a nemzeti emlékezetben fontos szerepet tölt be a magyar „Gulág”, az emlékhely eddig nem nőtt fel Recsk történelmi, emlékezetpolitikai jelentőségéhez. A nemzeti emlékpark ezt a hiátust szeretné betölteni, méltó módon emlékezni és emlékeztetni.

Alapvetések – a táji karakter és a történelmi mag megőrzése

Az emlékpark építészeti koncepciójának egyik kiindulópontja az volt, hogy a helyszín maga is szimbólummá váljon, és ekként emlékeztessen a több mint 1800 embertelen körülmények között fogvatartott rab kálváriájára, felfejtse a kommunista diktatúra valós arcát, és épületeivel történelmi utazásra hívva tegye átélhetővé az emlékezést a látogató számára.

Az építészeti koncepció alapvetése, hogy a tábor történelmi magját és vele együtt a sajátos táji karaktert a legteljesebben meg kell őrizni. Jelenlegi területére a történelmi hűség és kegyeleti okok miatt sem kerülhet olyan épület, mely nem közvetlenül az átéléshez, emlékezéshez kapcsolódik. A múlt és a jelen közötti kapcsolatot egyfelől az elmúlt 70 évben érdemben alig változott táji környezet, másrészt a rabok barakkjai jelentik. A természet az eltelt idő alatt elkezdte visszahódítani a helyszínt, finom réteget adva a múlthoz lehetővé téve ezzel az egykori tábor, mint kegyeleti hely megrázó, ugyanakkor szakrális átélését. A barakkokat, 1953-ban – hogy a titkot megőrizzék – a földdel tettek egyenlővé, így korábbi állapotukra néhány fennmaradt légi fotóból, és a rabok elmondásaiból lehet csak következtetni. A fentiek miatt míg tájépítészeti elemekkel az emlékpark bejárási útvonala tovább erősíthető, addig építményt a kijelölt tervezési határvonalon belül – a barakkok visszaépítésén kívül – nem szabad elhelyezni.

Az építészeti koncepció hét, tájépítészi elemekkel és épületekkel megfogalmazott stáción nyugszik, melyeket végigjárva átélhető lesz a történelmi hely jelentősége.

Tovább élő emlékek – a meglévő állapot koncepcióba integrálása

A koncepció nagy hangsúlyt fektet az emlékhely jelenlegi, meglévő elemeinek integrálására. Az emlékhelyhez vezető fákkal szegélyezett erdei út a megújuló emlékpark egyik legmeghatározóbb téri eleme, a területtel való átlényegülés, a megérkezés-belehelyezkedés terepe, a látogatói útvonal szerves része lesz a jövőben.

Mivel a meglévő két emlékmű is hozzátartozik a tábor történelméhez, ezért továbbra is az emlékezés részét képezik majd. Új, méltó helyükön állva erősítik a látogatói útvonal dramaturgiáját. Ugyanígy, az egykori víztározó tavak, melyek mára a tábor meghatározó vizuális elemeivé váltak, a koncepció szerves részét képezik. A partszakaszok kitisztítása mellett sétány köti össze őket a látogatói útvonallal, ezzel is erősítve az emlékhelyhez kötődésüket. 

Az egykori parancsnoki épület jelenlegi funkciója ugyanakkor megszűnik, de maga az épület megmarad. Homlokzatai sűrű növényzettel lesznek befuttatva, az épület használaton kívül, a természet által birtokba véve, mementóként válik az építészeti és tájépítészeti koncepció részévé. A jelenleginél jobb adottságú méltóbb környezetben, az emlékpark több helyszínén kialakított szakrális terekben helyezik el a kápolna (egykori trafóház) funkcióját, míg a jelenlegi épületet visszabontják.

A Csákánykői kőbánya, az egykori kényszermunka helyszíne, jelenleg is üzemel. Így maga a bánya nem lehet a látogatói útvonal és az építészeti koncepciónk része, viszont a táborból oda vezető útvonal igen. Ennek feloldására a koncepció absztrakt eszközöket alkalmaz, így integrálva az emlékezés eme fontos helyszínét is a megújuló emlékparkba.

Az emlékezés stációi

A megújuló emlékpark hét stáción keresztül vezeti végig a látogatót és teszi átélhetővé az emlékezést. Ez a hét állomás a megérkezés, az utópia, a bűn, az eszmélés, a szökés, az elcsendesülés és a szintézis fogalmai köré szerveződik. A stációk közötti utak, ösvények vonalvezetése anyaghasználata tudatosan komponált rendszer, segíti a dramaturgiát. Az állomások közötti úton élesek az irányváltások, az utakat impozáns architektúrájú burkolt felületek és a töredezett, rögös felületek közötti átmenetek jellemzik. A tervezők fontos célja volt, hogy az emlékpark épített elemeinek formai alakítása, vizuális üzenete konzekvens legyen a nem látható mögöttes, filozófiai tartalommal.

  1. Megérkezés

Az emlékparkba Csákánykő kőbányája felé vezető út melletti erdei úton keresztül érkezik meg a látogató. A fogadótér egy erdei tisztás ahonnan felsejlik a fogadóépület és a kiállítás épülete. A tér fókuszpontja, egyben a főbejárati tengely kezdete a Recski Nemzeti Emlékpark áthelyezett emlékműve. Előterében megemlékezések céljára alkalmas burkolt felülettel.

Fogadóépület barakk szerű megjelenésével, kortárs anyagválasztásával és térstruktúrájával hangolja rá a látogatót a hely történetére. A barakkok paramétereivel megegyező archetipikus házforma, homlokzatán egyenes záródású, falfülke-szerű nyílásokkal, melyeknek szigorú osztása katonai rendet kölcsönöz az épületnek. Anyaga az építés mai eszközrendszerén belül a táborbéli anyagok logikáját követi. Monolit vasbeton falazattal, nyitott fedélszékkel / koporsófödémmel. A látogatókat kiszolgáló fogadóépületből alacsony kerítésfal menti sétány vezet a főbejáratig.

  1. Utópia

Az  emlékpark főbejáratától folyamatosan süllyedő téren át jut a látogató a Kiállítás épületének bejáratához. A sziklaszerű épület utal az elítéltek kőbányában végzett embertelen munkájára. Monolit vasbeton szerkezetű, csillogó kőszerű formája messziről vonzza a tekintetet. Később, az emlékparkban sétálva több nézőpontból érzékelhető nehézkedése. Az andezit szikla épület metaforikus leképezése a magyar történelem egy darabjának, amely egy szikla koporsóba zárva mementóként jelenik meg előttünk.

Az épületben a szocialista utópia kezdeti idillt, jobb életet sugárzó ígéretei után a rendszer valódi bűnös arcának bemutatása történik kortárs építészeti eszközökkel. A bejárási útvonalon a szintkülönbségeket lépcsőn leküzdve felfelé emelkedettebb, lefelé haladva mind nyomasztóbb hatások érik a látogatót.

  1. Bűn

A Kiállítási épületben a föld alá visszatérve egyre nyomottabb belmagasságú, cellás terekben szembesül a látogató a vallatás, elítélés reménytelenséget keltő eseményeinek sorával. A kommunista megtorló apparátus által alkalmazott fizikai és lelki erőszak célja a társadalom megtörése, a rendszerkritikus gondolkodás megbüntetése, valamint a múlt gyökeres eltörlése volt.  A kihallgatásokkal, verésekkel tűzdelt kálvária kezdete az AVH hírhedt, épületében, az  Andrássy út 60-ban indult, melynek miliőjét idézi meg ez a stáció.

  1. Eszmélés

A Kiállítási épületből a látogató nyomasztó földalatti alagúton át jut a “valóság”-ba. Az érkezéskor feltáruló víztározók és a visszaépített kettős barakksor, háttérben az őrtoronnyal, hatásos kompozíciót alkotnak. A recski rabokat embertelen körülmények között nyolc barakkban helyezték el. A fából barkácsolt építményeket a fogvatartottak szerszámok nélkül, puszta kezükkel építették. A kettős barakksort és annak hátterében látható őrtornyot – a valóságnak megfelelően visszaépítik. Funkció nélküli, üres “díszletek” lesznek, mégis általuk válik valóságossá és megtapasztalhatóvá a kényszermunkatábor téri világa, egykori miliője.

A barakksor- és a kőbányába vezető út tengelyének fókuszpontjában sötét gránit emlékkő az őrség szimbóluma. A bányaút mentén szabályos rendben felállított kettős szikla szoborcsoport pedig a kényszermunkába induló fogvatartottak absztrakt ábrázolása. A stáció határán felhúzott szögesdrót, mögötte az erdő sötét kulisszájával a bezártság érzékeltetésének hatásos eszköze.

  1. Szökés

A kommunista valóságból szabadulni akaró ember viszontagságos útját szimbolizálja az útszakasz mely az Emlékpark nyugati határánál hirtelen kettéágazik:

  • A szökést fontolgató, de meghátráló és visszaforduló ember útját jelképezi a tóparton a szörnyű valóságba visszatérő pallóösvény, mely egyben emléket állít a sikertelen szökési kísérleteknek.

A szökést megvalósító, de újra elfogott személyek zsákutcákba torkolló stációi, majd az egyetlen sikeres szökés útján jutunk fel a dramaturgiai csúcspontot jelentő magaslatra. Itt épül a Szökés emlékművemelynek homlokfalai a magaslat irányába terelik a látogatót.  A rozsdamentes acéllemezekkel burkolt, 22 m magas emlékmű homlokzati fala közvetlen környezetét tükrözi vissza. A magasba indulni bátorságra van szükség, a 20 cm-es fellépés kényelmetlenné teszi a feljutást, a lépcső pihenői a rejtőzködve menekülés szívritmusát idézik elő.

  1. Elcsendesülés

A szökés után a feloldozás útjára lépve a terület északi erdőterületein vezető ösvény az egykori táborbejárat területeit is érintve visz keleti irányba. Az út menti tisztásokra helyezik át az Emlékpark feszületét és az 1956-os emlékművet.

Az út végén az erdőből a fénybe kilépve tárul fel a Feloldozás és feldolgozás emlékhelye. A víz évezredek óta jelképezi az ember számára az élet forrását, a megtisztulást és az újjászületést. Az emlékhely központi eleméül ezért egy szabályos kör alaprajzú, kis mélységű nyugodt vízfelületet választottunk. Belőle emelkedik ki a fogvatartottaknak emléket állító kő/acél virágos rét absztrakció 1800 virágszállal. A látogató a vízfelszínre feszített sétányon lép az emlékhelyre, melyen végighaladva a különböző magasságú virágszálak állandóan változó mértékben engedik a külső világ látványát az emlékhely belsejébe szűrődni, lehetőséget adva az elcsendesedésre, tiszteletteljes megemlékezésre. Az emlékhely koszorúzása a koszorúk víztükörre helyezésével történik.

  1. Szintézis

Az emlékhelyről rövid sétával érünk vissza a kiállítás épületébe, ahol az emeleti időszaki kiállítótérben nyílik lehetőség az ideiglenes kiállítás, installáció megtekintésére. A földszinten továbbhaladva, a fogadóépület kijáratán keresztül lehet elhagyni az emlékparkot.

Az építészeti terv és kiállítás tisztelet, fejhajtás, megemlékezés a hétköznapi hősök előtt.