zda logo png

Ámor zsinóron érkezik az Operaházba

Önjáró színpad, több száz húzókar és új hidraulikus rendszerek is felelnek a látványért a megújuló Operaházban.

Milyen új műszaki megoldásokat hozhat egy 135 éves épület átfogó rekonstrukciója? Hogyan alakítja át a 21. századi operajátszás kereteit és színpad-technológiai megoldásait az épület felújítása? Miként lehet hozzányúlni egy szinte tökéletes, a magyar nemzeti neoreneszánsz stílusában épült műemlékhez?

Az Operaház Ybl Mikós munkásságán belül is egyedi stílust képvisel. Ha körülnézünk Ferenc József fogadására épített királyi lépcsőházban, akkor szembetűnik, hogy hányféle munkatárs dolgozhatott csak ebben a térben, ahol az oszlop pilaszterek, a lábazat, a fűtési rendszer, a cseresznyefa ajtók és a festmények mind egy gondolati, művészi egységbe tömörülnek. Zoboki Gábor építész az Operaház művészeti kincsei, ma már nem létező szakmák és iparművészeti eljárások világába vezeti be a nézőket.  Restaurátorok, színpad-technikus és rendező is megszólal az Operaláz hatodik epizódjában, amely kultúrtörténeti, iparművészeti és színpad-technológiai kitekintőt ad az épület most zajló felújításának apropóján.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.