Etele téri Szolgáltató és Kereskedelmi Központ

Tervezési státusz
Terv
Tervezési év
2011- 2012
Tervezési terület
80 000 m2
Tervezési helyszíne
Budapest
Vezető tervező
Zoboki Gábor DLA habil., egyetemi tanár, Országh István, Demeter Nóra, Turi Zoltán
Építész tervezők
Oláh Éva, Tóth Zoltán, Csiszér András, Böhler Péter, Silvester Csaba, Szatmári Gábor, Borzák Richárd, Rutkai Pál, Tolnai Linda, Lasztóczi Péter, Kakas László, Brodszky Balázs, Gyovai Tamás, Márton Annamária
Gál Bence, Györgyi Csenge
Főbb társtervezők
Dinám Kft. Körös Consult Kft. Artvill Mérnökiroda Kft. Újirány Tájépítész Kft. Naturaqua Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. BNN Biztonságtechnika Kft. FRT Raszter Építésziroda Kft. Uvaterv Út-, Vasúttervező Zrt. Vibrocomp Kft. FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. Archiflex Stúdió Építésziroda VIRON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Megbízó
ECC Real Estate Vagyonkezelő Kft., Futureal Holding Development Kft.

A tér és annak közvetlen környezetének átalakulása jelentős urbanisztikai kihívást jelentett, amelyre a ZDA-Zoboki Építésziroda már a kezdetektől fogva olyan koncepcióval válaszolt, amely nem csupán egy kereskedelmi és szolgáltató központ létrehozását célozta, hanem annak szélesebb városi kontextusba ágyazását is.

A XI. kerületi Kelenföldi pályaudvar térsége Budapest egyik legjelentősebb intermodális pontja, ahol egymáshoz kapcsolódik a belváros, az előváros, a városkörnyék, az ország és – bizonyos értelemben – Európa közlekedési rendszere. E csomóponti helyzet nagy lehetőségek és egyben nagy veszélyek hordozója is. A Kelenföldi pályaudvar térsége a jelenleg épülő 4-es metró ideiglenes vég állomásának helye, s mint ilyen mindenképpen a főváros egyik jelentős városszerkezeti elemévé válik. Fontos cél, hogy az M1-M7 bevezető szakaszáról és más irányokból érkező személygépkocsi-használók minél nagyobb hányada szálljon át metróra, illetve a többi tömegközlekedési eszközre. A Kelenföldi pályaudvar térsége egyúttal helyzete és területi adottságai révén városrész központ kialakítására, valamint a főváros belső „nyugati kapuja” szerepkör betöltésére is alkalmas. A pályaudvar mindkét oldali környezetének városfejlesztési, közlekedésfejlesztési, városépítészeti és környezet alakítási szempontból egységes kezelése döntő fontosságú a metró beruházás területfejlesztő hatásainak kihasználása, a városszerkezet alakítása, valamint a magas színvonalú épített környezet kialakítása érdekében.

A Megrendelő a tervezési feladat meghatározásában magas szintű elvárásokat fogalmazott meg az új Szolgáltató és Kereskedelmi Központtal kapcsolatban. Az épület azon felül, hogy a lehető legtökéletesebben szolgálja ki az alapfunkciókat legyen első, meghatározó eleme az új városközpontnak, legyen egyedi, innovatív, környezetbarát, de ugyanakkor gazdaságos is mind az építés, mind pedig az üzemeltetés szempontjából, külső megjelenése legyen emblematikus, környezetével, belső kialakításával és tereivel teremtsen értéket mind az itt lakók, mind pedig az idelátogatók számára.