ZDA munkák kategória: Kereskedelmi és szállodaépületek

A XI. kerületi Kelenföldi pályaudvar térsége Budapest egyik legjelentősebb intermodális pontja, ahol egymáshoz kapcsolódik a belváros, az előváros, a városkörnyék, az ország és – bizonyos értelemben – Európa közlekedési rendszere. E csomóponti helyzet nagy lehetőségek és egyben nagy veszélyek hordozója is. A Kelenföldi pályaudvar térsége a jelenleg épülő 4-es metró ideiglenes vég állomásának helye, s mint ilyen mindenképpen a főváros egyik jelentős városszerkezeti elemévé válik. Fontos cél, hogy az M1-M7 bevezető szakaszáról és más irányokból érkező személygépkocsi-használók minél nagyobb hányada szálljon át metróra, illetve a többi tömegközlekedési eszközre. A Kelenföldi pályaudvar térsége egyúttal helyzete és területi adottságai révén városrész központ kialakítására, valamint a főváros belső „nyugati kapuja” szerepkör betöltésére is alkalmas. A pályaudvar mindkét oldali környezetének városfejlesztési, közlekedésfejlesztési, városépítészeti és környezet alakítási szempontból egységes kezelése döntő fontosságú a metró beruházás területfejlesztő hatásainak kihasználása, a városszerkezet alakítása, valamint a magas színvonalú épített környezet kialakítása érdekében.

A Megrendelő a tervezési feladat meghatározásában magas szintű elvárásokat fogalmazott meg az új Szolgáltató és Kereskedelmi Központtal kapcsolatban. Az épület azon felül, hogy a lehető legtökéletesebben szolgálja ki az alapfunkciókat legyen első, meghatározó eleme az új városközpontnak, legyen egyedi, innovatív, környezetbarát, de ugyanakkor gazdaságos is mind az építés, mind pedig az üzemeltetés szempontjából, külső megjelenése legyen emblematikus, környezetével, belső kialakításával és tereivel teremtsen értéket mind az itt lakók, mind pedig az idelátogatók számára.

A ZOBOKI-DEMETER és Társai Építésziroda Kft. és a MÉRTÉK Építészeti Stúdió Kft. közös terve olyan városi köztér kialakítására tesz javaslatot, amely a pályázati kiírásban szereplő közlekedési csomóponton túl a piacterek mintájára a napi rutin tevékenységek csomópontjává is válik. A javasolt városépítészeti megoldásoknak köszönhetően a debreceni Nagyállomás körül létrejövő intermodális közösségi közlekedési központ úgy szolgálja ki az átszálló utasokat, hogy a széleskörű és könnyen elérhető szolgáltatásoknak köszönhetően a magán befektetők, a közszolgáltatók és az egyéni használók érdeke egyaránt megvalósul. A vasút, villamos- és buszvégállomáshoz csatlakozóan telepített kereskedelmi és szolgáltató egységek többsége terepszinten elérhető, a városon átmenő forgalmat is lebonyolító utat az állomás előtti szakaszon a föld alá vittük. A csomópont szíve a Kelemen László által tervezett Nagyállomás, a 60-as évek modern magyar építészetének jelentős alkotása, melynek felülvilágítója ihlette a csomópont térfalait képező árkádok ívét. A jelenleg kihasználatlan központi csarnok az intermodalitás központi terévé válhat,  a csatlakozó, árkádsorral övezett kőburkolatú eseménytér az antik agorák hangulatát idézi. A vízfelület klimatizáló hatásának, és a dús lombú fáknak köszönhetően az állomás környékének felértékelt, humanizált közterületei rendszere a városba érkezés és a dinamikus városi lét helyszínévé válik. Az intermodális együtteshez kapcsolódó 100-300 főt befogadó rendezvényhelyszín termei hozzájárulnak a központ funkcionális, üzleti és kulturális kínálatához.

Programunk a városi beavatkozás volumenére, és közösségi hasznára való tekintettel javasolja a funkcióegyüttes önálló, az EU-s beruházásoktól független, magánfejlesztésben való megvalósítását. 

Magyarországon egyedülálló 5+1 csillagos 220 szobás medical-wellness hotel koncepció terve kivételes természeti környezetben, az Esztergom melletti Prímás szigeten.

A Prímás szigetre tervezett 5+1 csillagos rekreációs központ a klasszikus értelemben vett szellemi és fizikai regenerálódást szolgálja. A hagyományos szállodai formákkal szakítva a gazdag magyar fürdőkultúrát visszaidéző funkciókat különálló, szoborszerűen formált épületekben helyezték el a tervezők. Az épületegyüttest a sziget közepére pozicionálták, a sziget szélén húzódó ártéri erdőt érintetlenül hagyták.
A közösségi funkciók alacsony, a fák között megbújó, a kis Duna ágra tájolt épületekben kaptak helyet, míg a szállodai szobák a Dunai oldalon sorakozó, kővel burkolt homlokzatú tornyokban lettek elhelyezve. Az épületegységeket a földszinten belső átriumokkal tagolt, üvegfalú közlekedőrendszer köti össze, amely a vendégek számára állandóan biztosítja a szoros kontaktust a természettel. Az ősfás környezet befolyik az épületegységek átriumszerű öbleibe, a nagyléptékű együttes a faállomány megkímélése mellett szervesen illeszkedik a buja természeti környezetbe. A szállodát körbevevő erdő a kiépített sétautakkal, kerti pavilonokkal szintén a rekreációt, a pihenést szolgálja. Az épület és az érintetlen természet funkcionálisan és vizuálisan is szerves egységet alkot, a Duna és a város felől csak a fák lombjai közül kibukkanó megalitikus jellegű lakótornyok jelennek meg, mint karakteres tájképi elemek.

Az egyik első budapesti nagyáruház, a Corvin Áruház diszfunkcionális épületének újjáélesztésére tett javaslat a megbízó igényének megfelelő, Budapesten még nem létező UEC (Urban Entertainment Center – Városi Szórakoztató Központ), mely egyesíti a vonzó felső kategóriás kiskereskedelmi és a kulturális lehetőségeket. Az utcaszinten és a további emeleti szinteken kialakított retail zóna, és felettük a városra néző, elegáns díszterem, illetve egy másik változatban tetőszinti rendezvénytér a bevásárlóközponti kiskereskedelemtől eltérően a szórakozás, a gasztronómia, a különleges termékbemutatók helyszíne lehet –  a nagytermek kialakítása pedig kvalitásos és nagyobb tömeget befogadó populáris rendezvények megrendezésére ad módot. A kiskereskedelem és gasztronómia a térszíni és föld alatti terekben kapnak helyet, önálló, a rendezvényektől független épületrészben. Az épület egyedi funkciójának és városi szerepének megfelelő attrakcióját a különleges térélmények nyújtják: a metróból érkezve a ház belsejébe haladó teraszos lépcsősor, vagy a térben lebegő központi showroom puha, amorf tömege. A vázlattervek nem csupán az épület lehetséges rehabilitálására adtak javaslatot, hanem a teljes városi környezetvizsgálatával kijelölték szerepét a belváros újjáélesztési koncepciójának keretében.