Kastélyosdombó Térségfejlesztési Központ

Kastélyosdombó az Ökumenikus Segélyszervezet regionális jelentőségű központja, amely szociális és regionális mintaprogramként, valamint képzési központként is fontos szerepet tölt be.

A település központjában található egykori magtár és környékének rekonstrukciója a ZDA-Zobok Építésziroda és a Pagony Táj- és Kertépítészet pro bono felajánlott koncepcióterve alapján új mérföldkő mind a térségben betöltött központi szerepe, mind a helyi közösség megerősítése szempontjából.

Mivel az egyutcás falu központja jelenleg a bolt előtti járda, régóta igény volt egy igazi, karakteres faluközpontra.

Az évtizedek óta elhagyatott, egyedülálló elhelyezkedésű központi raktárépület újragondolása és felújítása a térség meghatározó közösségi terét fogja létrehozni. Az épület otthont ad majd a környékbeli gazdák szakmai fórumainak, egy egyedülálló termelői piacnak, valamint közösségi és családi rendezvények helyszínének. Az épület felső szintjén a pajtaszállások hiánypótló piacát teremtik meg, amely a térség jelentős kerékpáros turizmusára épít – a keletkező bevételek pedig hozzájárulnak a regionális fejlesztési program fenntartásához.

A magépület mellett egy későbbiekben egy 150 fő befogadására alkalmas, egész évben nyitva tartó rendezvénycsarnok és a hozzá tartozó kiszolgálóblokkok épülnek. A különálló épületeket egy összefüggő pergola-rendszer köti majd össze. Ez biztosítja majd az esővédett közlekedést az épületek között, és különböző tereket is meghatároz: az új falu főterét, a buszvárót, a piactér és a rendezvények számára kialakított különálló fedett teraszok.

Dongying új városközpontjának terve

A Csingfeng tó és a Sárga folyó körzetében, Dongying város új, 10km hosszú folyóparti városközpontjának fejlesztési terve a hagyományos európai városépítészet tanulságaival felel a kínai városvezetés igényeire. A ZDA koncepciója a lakó-, kereskedelmi és középületek koncentrált fejlesztését a gyalogos zónák, a közösségi közlekedés és a közterek jelentőségüknek megfelelő építészeti megformálásával emeli arra a nívóra, ami meggyőződésük szerint a 21. században születő város sikeres működésének záloga. 

A koncepció a topográfiai adottságok alapján a folyó és a tópart által kijelölt derékszögű tengelykereszt mentén négy jól elhatárolható fejlesztési egységet határoz meg:

  1. Hivatali negyed a jelenlegi városközpontban
  2. Az oktatás és tudományos kutatás épületeit befogadó negyed a folyó túlpartján
  3. Kulturális és kereskedelmi funkciójú gyalogos zóna a folyóra merőlegesen nyugati irányban
  4. Sport és olimpiai körzet a folyóra merőlegesen keleti irányban

Tíz európai folyóparti várost vizsgáló előtanulmány alapján az európai hagyományok három alapvető karakterjegyét érvényesítették az új városrész tervezése során:

  • A városkép változatosságát a különböző városrészek kialakításán párhuzamosan, azonos koncepció mentén, egymástól függetlenül dolgozó tervezőcsoportokkal biztosították.
  • Az európai városfejlesztési trendeknek megfelelően a folyópartot – a járműforgalmat korlátozva – gyalogos rekreációs és közösségi zónaként alakították ki, melyekkel az partra tájolt középületek szerves kapcsolatban állnak.   
  • Különös hangsúlyt kapott a tervben a közterek és utcák megformálása, hisz az európai tapasztalatokon okulva ezek hatnak leginkább a városlakók komfortérzetére. Az épületek és az utcák mérete közti arány a modern várostervezésben alapvető – a köztes tereket nem csupán a gyakorlati a szükségszerűségek alakítják, ezek szolgálják ki a városlakók igényeit. Tervükben törekedtek az európai léptékű arányok kialakítására, és bizonyították, hogy ezzel együtt az épületek száma és a beépített alapterület is növelhető.

Fentiek alapján 16 eltérő karakterű fejlesztési terület lett meghatározva, melyek építészeti kialakítása alapvetően befolyásolhatja Dongying városképét a következő évtizedekben. A különböző negyedek beépítését a jellegzetes európai városi hagyományok és térformák – adott esetben konkrét európai előképek – illetve a kínai igények együttes szem előtt tartásával formálták meg. További részletes koncepciótervet alkottak a lakónegyed és a Sárga folyó múzeumának megformálására. Városi léptékű javaslatuk izgalmas kísérlet az európai hagyományok átültetésére az attól gyökeresen eltérő, dinamikusan fejlődő kínai közegbe, ahol a források rendelkezésre állnak a hatékony és modern szemléletű városfejlesztésre.

  • Olympiai Park – a tópart látványa és a közösségi közlekedés lehetősége indokolja a leendő olimpiai létesítmények helyszínválasztását
  • Csingfend tó – vízen lebegő pavilonokkal, illetve a hegy gyomrában kialakított földalatti parkolókkal
  • Science Park és Campus – az európai és Észak-Amerikai campusok mintájára kialakíatott tudományos park, mely Dongying olajkutatásának méltó szimbóluma lehet
  • Yellow River Window – Sárga folyó múzeuma – meglévő épület bővítésével, intenzív kapcsolatban a folyóval
  • Bevásárló árkád – bevásárló utcák európai stílusú zárt üzletekkel
  • Színház tér – félköríves, árkádos kialakítással
  • Hotel tér – parkosított teraszos kialakítással, kilátással a folyóra
  • Navona tér
  • Szórakoztató Központ – a berlini Sony Center mintájára
  • Városi Park – A budapesti Városliget mintájára
  • Kis Európa – szórakozónegyed öt európai vízparti város utcáinak replikáival.
  • Amsterdam lakó-és irodai negyed
  • Velence lakónegyed
  • Malmö lakó-és irodai negyed
  • Sárga folyó Kulturális Expo – Dongying “városkapuját” formáló kortárs toronyházak
  • Koppenhága luxus lakó-és irodai negyed

A Budai Várnegyed fejlesztésének stratégiai terve

A Budai Várnegyed hosszú távú (25 évre szóló) fejlesztésének stratégiai tervéhez készült urbanisztikai és közgazdasági előtanulmányban szakemberek bevonásával, a megvalósíthatóság szempontjainak előtérbe helyezésével vizsgálták a tervezők a városrész önfenntartó megújulásának lehetőségeit. Stratégiai javaslatuk széles szakértői és civil kör bevonásával készült.
Meggyőződésük, hogy Budapest urbanisztikai és történeti szempontból legkiemelkedőbb városrészének, a Várhegy koncepciójának elkészítéséhez a rendelkezésre álló szakmai anyagok megfelelő tartalommal készen állnak, de széleskörű szakmai és civil megvitatásuk eddig elmaradt. A fő elv az volt, hogy a lehető legszélesebb kört, azaz a szűken vett szakmán kívüli véleményformálókat is megnyerjék a feladat ésszerű megoldásának. A munkacsoport multidiszciplináris megközelítéssel, közel 50 fős létszámmal, további százas nagyságrendű szakember bevonásával vállalkozott a feladatra. Sikerült olyan nemzetközi szakértői gárdát összegyűjteni, akik mind az örökségvédelmi, mind pedig az ingatlanfejlesztési modell létrehozásában segítségre lehetnek. A Budai Várhegy projekt lehetőség egy új műfajú munkamodell megteremtésére, ahol a közgazdasági és ingatlanfejlesztési kérdések főszerepet játszanak.

Az építészeti-városrendezési koncepciót és szakági fejezeteit illetve az ingatlanfejlesztési stratégiai és módszertani kérdéseket külön fejezetben foglalták össze. A Városfejlesztési javaslatok első négy fejezete a Budai várat négy szerkezeti egységre – Palota, Szent György tér, Polgárváros, várlejtők-környezet –  bontva, gazdag rajzi és képanyaggal illusztrálva foglalja össze a Várhegy történetét, adottságait, fejlesztési koncepcióját, programszinten fogalmazza meg a feladat-előkészítő workshopok szellemi célkitűzéseit. A szakági fejezetek szakterületenként fejtik ki a feladatokat és az elképzelhető megoldásokat. A megközelítés, közlekedés, mélyépítési infrastruktúra, közművek, barlangok  örökségvédelem, turizmus, kultúra, művelődés-szociológia kérdéseit külön szakértői csoportok vizsgálták, motivációs gondolataikat és esszéiket az előtanulmányok megfelelő fejezeteibe lettek beépítva. A jelenleg érvényes szabályozás és a jelenlegi intézmények, funkciók vizsgálata mellett feldolgozásra kerültek a nemzetközi várprojektek tanulságai is. Felépült a történeti palotaegyüttes részletes 3D-s modellje, és elő lett készítve egy urbanisztikai munkamodell is 1:4000-ben, melyen nemcsak a Várhegy, de a környezet összefüggései is vizsgálhatók.

Különösen fontos része a munkának a II. fejezetként részletezett Ingatlanfejlesztési előtanulmány, amely a szokásos hazai tervezői gyakorlattól eltérően az ingatlanfejlesztői és gazdasági munkarészt állítja a teljes koncepció fókuszába. A privát és közfejlesztések dominó-elven működő rendszerének megvalósítására a párizsi Rive Gauche példája került elemzésre. EU pályázati szakértő tanulmánya  az EU Jessica programjához illeszkedő elemeket tárja fel, ezen kívül részletesen kitértek a tervezők az ütemezés és a költségvetés kérdéseire, és a szükséges PR stratégiára is. 

Libegő a Duna felett

Minden különleges adottságú városra rá lehet nézni egy magas pontról, legyen az morfológiai adottság vagy egy emlékezetes mérnöki alkotás. Budapest történeti szíve a Várhegy, melynek Duna-parti kapcsolatát 1870 óta a méltó módon megépített Sikló szolgálja, míg a belváros legmagasabb pontjára, a Gellérthegyre – ahonnan a legmegkapóbb a város látképe – a mai napig nehéz feljutni.

Bár az 1800-as évek első harmadától számtalan terv született a Gellérthegy magas pontjának hasznosítására és a feljutásra, de ezek egyike sem realizálódott. A jelenlegi méltatlan állapotok rendezésének jogi feltételeit a közelmúltban a Kormány megteremtette. Megnyílt az esély a Citadella és környezetének koncepcionális újragondolásával egy vonzó turisztikai központ kialakítására, a környezeti szempontok figyelembevételével.

A Gellértheggyel szemben elhelyezkedő pesti rakpart, a Belgrád rakpart, amely kiváló adottságai ellenére – főként az alsó és felső rakpart átvezetett forgalma miatt – turisztikai szempontból alig hasznosított. Már készülnek a tervek a terület rendezésére a Pesti korzó meghosszabbításával. A cél egyben az, hogy a déli Belváros és a Duna kapcsolatát is intenzívebbé tegyék a kifutó utcák vonzerejének növelésével, kereskedelmi hasznosítással. A ZDA tervében kísérletet tesz arra, hogy Budapest legszebb kilátású magas pontját és a déli Belvárost egy, a Citadellára vezető kötélpálya létesítésével tegye vonzóbbá. Egy ilyen létesítmény katalizátora lehet a Belgrád rakpart és a Citadella környéke fejlesztésének, a környezetvédelem – szennyesanyag kibocsátás és zajtermelés – szempontjából pedig egyértelműen előnyöket jelent. Az új turisztikai elem úgy vonzza majd a látogatókat, hogy a Belvárosból indulóknak sem kell buszra ülniük, ezzel csökkentve a Duna-partok közötti buszforgalmat. A völgyállomás létesülhet a rakparton – egy emlékezetes szerkezeti megformálással – vagy rejtetten, a Molnár utca egyik foghíjtelkén. A hegyállomás sem változtatja meg a Citadella védett sziluettjét: a Szabadság-szoborral együtt épített déli köríves terasz alatti terület kiválóan befogadja a kötélpálya működtetéséhez szükséges szerkezeti elemeket. Budapest világörökség látványában mintegy néhány acélsodrony és 15 percenként megjelenő két, egyenként 50 fős kabin jelenik meg. A tervezési folyamat során az UNESCO világörökségi felelőseivel egyeztetni kell.

A bemutatott koncepció készítését több részletes szakági – építészeti, városrendezési, turisztikai, közlekedési, környezetvédelmi, zöldfelületi, barlangvédelmi, örökségvédelmi és közmű – vizsgálat alapozza meg. Az egyes vizsgálatok legfontosabb megállapítása, hogy a projekt megvalósításának feltételei minden szempontból adottak.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Orczy park

Építészeti, környezetalakítási koncepció

Pályázati javaslatunk célja, hogy ne csak környezetalakítási, hanem városépítészeti választ is adjon a kérdésre. A tervezői team összeállításában és a feladatra adott válaszban urbanisztikai – örökségvédelmi – tájépítészeti átfogó szemlélettel közelítettünk a megoldandó kérdésekhez. A főtengelyek és a gyűrűs rendszer által meghatározott térstruktúra szervező eleme a Campus körút, mely a történeti kertrészt lehatárolja a mai beépítéstől, és az összes működő elemet összefogja. A Campus körúton belül jön létre a park érzékeny hálózata, amely visszaidézi a történeti kert szerkezetét, szentimentális elemeit, feltárulásait, hangulatait és növénykiültetéseit.

A kerttörténeti rekonstrukció koncepciója – történeti áttűnések egy mai kertben – a szentimentális tájképi kert lényegi elemeinek, hangulatának újrafogalmazása és visszaállítása.

A kertrekonstrukció elemei:

  • szentimentális tájképi kerti hangulatok, legfontosabb feltárulások („vue”-k) felidézése,
  • a növényzet jellegének visszaállítása,
  • területi rekonstrukció a tónál,
  • kerti utak és a szentimentális kert térszerkezeti jellegzetességeinek visszaidézése,
  • pontszerű, megtartott, illetve rekonstruált, visszaállítandó elemek (kutak, szobrok emlékművek, megtartása, illetve visszaépítése „eredeti” helyükre),
  • kerthasználati igazodás a történeti múlthoz (közpark és oktatási színtér).

A park térszerkezetét az „évgyűrűs” szerkezeti-funkcionális elrendezés jellemzi, a gyűrű elemei kívülről befelé haladva a következők:

  • megközelítés, parkolás területe (forgalmi utak menti külső gyűrű),
  • egyetemi főépületek gyűrűje (régi és új épületek),
  • széles Campus körút,
  • kerti fő- és mellékutak, parki funkciókkal, pavilonokkal,
  • Dísztér, a kert középpontja, szíve

Az évgyűrűs rendszerben sugárirányú kapcsolatok biztosítják a környező városi szövettel való összeköttetést. A három legfontosabb bejárati tengely egy pontban metsződik, mely kijelöli az országzászló helyét a Dísztéren. A három bejáratnál a park fogadó pontjait városi térként fogalmaztuk meg. A főbejárati térhez a Campus körúton belül kialakított Campus tér a park központi szervező tere, az egyetemisták és parklátogatók találkozóhelye. A Dísztér az Orczy kert „szíve”, a Ludovika Akadémia létesítésével egyidős, nyitott füves térség.

A park funkciója kettős:

  • Campus kert – mely az oktatási intézmény hétköznapjainak külső tere és ünnepélyes eseményeinek befogadója,
  • városi szintű közpark – mely a városlakók, parklátogatók részére biztosít sokszínű rekreációs, kulturális és sport funkciókat.

A parkon belül több használati zóna alakul ki, városias és nyugodtabb területek, amelyek gyalogos sűrűsödéseit teresedésekkel és funkcionális pavilon épületekkel erősítettük.

Egységes építészeti összképet akartunk teremteni. A parkban elhelyezett pavilonok XXI. századi kortárs építészeti szobrok. A zöld környezetben élénk színekkel megjelenő „tér-játékok” funkcionális szereppel bírnak (madárházak, tanuló „odúk”, stb.). A visszaállítandó épületek („csónakda”, kápolna) idézik és megtartják a történeti kertben létezett néhai épületek térarányát, méretrendjét, de vállaltan „mai” házak.

A park üzemeltetésének műszaki megoldását fontos tervezési szempontként vettük figyelembe és megfelelő nagyságú logisztikai fenntartó területet biztosítottunk erre a célra az északi oldalon.

A pályamű legfontosabb kérdését, a Ludovika tér főtengelyét sajátos módon kezeli. A Ludovika épületet feltáró fő gyalogos forgalom a tengelybe kerül. A főtengellyel párhuzamos gyalogutakat jelöl a Múzeum bejárata és az Orczy park két épület közötti bejárójának vonalában. Azonban ez a történeti előzményeknek is híján lévő, erőltetett párhuzamosság öncélú. Ugyan majdnem megfelel a valós gyalogos forgalom igényeinek, de éppen a formalista megoldás miatt érzéketlen, leegyszerűsítő. A javasolt megoldás azt jelenti, hogy a téren az átalakítás volumene nem nagy, ugyanakkor teljesíti a térrel szembeni alapvető elvárásokat, de funkcionális értelemben nem ad többletet. A megoldás nem törekszik túlzásokra. Megtartja a jelenlegi növényi állományt.

Az Orczy kert esetében határozottan állást foglal a tájképi stílus elvetése, átértékelése mellett. A történeti szerkezet és a funkció mai nyelven történő megfogalmazására tesz kísérletet, viszonylag szép és hasznos végeredménnyel. Az útrendszer helyenként korrigálásra szorul, de hierarchiája jól átgondolt.

A Nagyvárad téri aluljárótól való bevezetés jó megoldás. A tervező itt sem engedi meg a túlzásokat, ugyanakkor építészetileg megfogalmazza a bevezetés irányultságát. A híd megérkezése és bekötése jó megoldás. Teret biztosít a hallgatók alakzattá rendeződésének, az igényeknek megfelelő módon vezeti át őket az oktatási épületekhez. A lovas útvonalat úgy szervezi, hogy a dísztéren ne nyúljon túl, azonban a gyalogos úthálózat szerkezete miatt sok a zavaró keresztezés. Ugyan túlzottan merev vonalvezetést jelöl, ami egy későbbi tervezés során korrigálható.

Figyelembe veszi a kert történeti rendszerét, azonban 21. századi módon egyéni ízű pavilonokat és bútorzatot álmodik a ligetes parkba. A tanuló odúk, madárház és egyéb pavilonok szellemesek, az egyetem számára bizonyára hasznos építmények (bár üzemeltetésük többletfeladatokkal jár). A terv egyértelműen elbillenti a hangsúlyt az egyetemi használat irányába, de nem zárja ki a külső közönség pihenését és a parkban való jelenlétét. A csónakház építészete ugyan felidézése más külföldi építészek megoldásainak, azonban a park egységes építészeti megfogalmazásának szerves része. Az országzászló hely kijelölése hangsúlyos pontba kerül és a fő irányokból jól látható pozícióban van.

A rendőrtiszti emlékmű elhelyezése a múzeum vonalában alulhangsúlyozott, ugyanakkor az egyetemi ünneplési szokás kialakításának egy megfontolandó ötlete.

Összességében számos korszerű gondolatot tartalmazó pályamű, mely egyértelműen az egyetemi használatot igyekszik kielégíteni, ugyanakkor nem zárja ki a külső közönséget sem. A pályamű újszerű megoldásaival olyan javaslattal él, ami a leginkább tud igazodni a nagy múltú építészeti értékekhez azoknak értékeit építészeti és tájépítészeti eszközökkel kiemelve. Ugyanakkor a tájképi stílus elvetése a történeti kertben nem indokolt. 

Budapest projektalapú fejlesztési koncepciója

Budapest hosszútávú városépítészeti vízióját felvázoló 3 kötetes tanulmányunk célja annak segítése, hogy folyamatkövető hozzáállás helyett a Város kezdeményező módon hangolja össze a funkcionális és infrastrukturális kereteket a fejlesztési elképzelésekkel. A projektszemléletű stratégiai tervezés alapja a projektek összegyűjtése, és a minőségi többletet hozó szinergiák felderítése.

Ma Budapest „foghíjról-foghíjra”, átfogó városrendezési-építészeti vezérlés nélkül épül, a hosszútávú fejlődés szempontjából meghatározó projektek véletlenszerű sorából áll össze, a kormányzati fejlesztések pedig a politikai ciklusokhoz igazodnak. A széttartó elképzelések átfogó rendezése a finanszírozási és infrastrukturális fejlesztések egységes látásmódjának megteremtését, a közakarat és a befektetői érdekérvényesítő rendszer közötti ellenmozgások harmonizálását igényli. A folyamatkövető hozzáállás helyett kezdeményező szerepvállalásra van szükség a városvezetés részéről. A közösségi tervezési feladatok elvégzését az európai nagyvárosok önállóan működő, vezető politikai szereplő által irányított szervezetre bízzák, hasonlóan ahhoz, ahogyan Budapest világvárossá válásának idején, 1870-től 1948-ig működött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, melyet a tudatos várospolitika eszközeként a nagyváros általános rendezési terve megvalósításának stratégiai intézményeként hoztak létre a működéséhez szükséges pénzalappal és finanszírozási rendszerrel. Ezzel szemben az elmúlt évtizedekben Budapesten egységes és megvalósítható városfejlesztési és építészeti koncepció híján csak városszabályozás folyt, ezért szükségesnek látnánk egy Budapest stratégiai szervezet felállítását.

A városrendezési és stratégia alkotási munkát a projektek összegyűjtésével kell kezdeni. A funkcionális és infrastrukturális kereteket kell összehangolni a fejlesztési elképzelésekkel. A „projektszőnyeg” kiterítésével megkeressük a minőségi többletet hozó szinergiákat, melyek biztosítják a város hosszútávú fejlődésének alapjait, a 21. századi Budapest sikeres jövőjét.

A Kormányzati Negyed kiépítése, valamint a Várnegyed fejlesztése szervesen kapcsolódik Budapest fejlesztéséhez – olyan önálló, multiplikátor hatású beruházás-együttes, mely elsősorban szimbolikusan formálja Budapest országos és nemzetközi arculatát. Ehhez kapcsolódik az önállóan is életképes Duna menti városkapuk és a Hungária körút – Dózsa György út által meghatározott gyűrű projekthálója. Cél a kormányzati kezdeményezések egységes rendszerbe, térbeli hálózatba történő foglalása, a kezdeményezések egymást erősítő és tovagyűrűző hatásának biztosítása, illetve a gazdaságossági megfontolások végiggondolása. Minden jövőbeni közberuházás alapját, városban való elhelyezkedését és az azokkal kapcsolatos városfejlesztési hatásokat meg kell előlegezni.

Az összegyűjtött közberuházások együttesen a Hungária körút – Dózsa György út mentén kialakuló sávban – Zöld Gyűrű – összefogott arculatot teremtenek. A kapcsolódó országos és regionális jelentőségű infrastrukturális, elsősorban közlekedési fejlesztéseket ezekhez kell hozzárendelni – és nem fordítva.

Tanulmányunkat három kötetbe foglaltuk:

1. KÖTET A Miniszterelnökség (ME) és a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) elhelyezésének vizsgálata.

2. KÖTET A kormányzati intézmények elhelyezésének összehasonlítása, elhelyezési változatok.

3. KÖTET A budapesti városfejlesztési vezérprojektek, térbeli elhelyezkedésük, megvalósításuk.

„Zöld Gyűrű” koncepció megértéséhez rövid ismertetőt adunk a főbb projektekről, majd az összefüggések szemléltetésére nagyobb léptékű térképeken mutatjuk be azokat. A ismertetőkben rövid tájékoztatás található a térképeken megjelenő projektek főbb elemeiről, egymással való összefüggéseiről, továbbá olyan módosító javaslatokról, amelyek figyelembe vételével ki tud teljesedni a teljes koncepció. A térképeken a különböző típusú projektek (központi közigazgatási, infrastrukturális, kulturális – oktatási – tudományos, sport, közterületi – gyalogos – kerékpáros, idegenforgalmi / turisztikai – kereskedelmi célú fejlesztések) együtt jelennek meg a kötöttpályás közlekedés hálózatával és azok fejlesztéseivel, valamint a kialakuló gyalogos – kerékpáros tengelyek megjelölésével.

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest / Budapest örökségalapú múzeumi koncepciója

“Budapest város maga a múzeum”

“Az építész nyelve a terv, leghatásosabban így fejtheti ki a véleményét… minőségi vita során szeretnénk véleményt formálni egy olyan kérdésben, amely a városban élőket érintő fontos döntésekről szól, ám még hiányzik belőle a szakmai konszenzus.” 
Zoboki Gábor

A ZDA kurátorokkal és gyűjteményi szakértőkkel együttműködve örökségalapú múzeumi koncepciót dolgozott ki, miután meghívták a városligeti múzeumi negyed kapcsán kiírt nemzetközi tervpályázatra. A koncepció nyomán pályázati terve a kizárást vállalva szándékosan nem felelt meg a formai követelményeknek, a Magyar Nemzeti Galériát a Városliget helyett a Budai Várba, a Szent György térre helyezte.

A Zoboki Építésziroda tanulmánya szerint a források egy részét inkább a Városliget eredeti formájában való felújítására kell fordítani. 

Az eredetileg a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére nyílt nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amire a beérkezett 80 pályamű közül a bíráló bizottság nem talált megvalósításra alkalmasat. A második, tervezési szakaszra a kiírók úgy határoztak, hogy 9 külföldi – és a szokatlanul nehéz gazdasági, jogi és referenciákra vonatkozó minősítési feltételek okán – csak 2 magyar pályázót hívnak meg, amelyek egyike a Zoboki Építésziroda volt. Zoboki Gábor építész meglátása szerint Budapesten az új múzeumi negyed rejtve már létezik a turisták által kitaposott útvonalon, a pusztuló vagy alulhasznosított műemlékeinkben. A múzeumi negyed programja ezekben tökéletesen megoldható lenne. A Budai Vár esetében fontos, hogy visszakerüljön a város vérkeringésébe. Az iroda terve megoldást ad a Magyar Nemzeti Galéria ügyének méltó elrendezésére a Várban, és ezzel alternatív lehetőséget kínálnak a döntéshozóknak a Városliget túlépítésével szemben.

A múzeumi koncepció városi és építészeti tervből áll, és az iroda korábbi munkáihoz, a Müpa és a sencseni Nanshan Kulturális Központ és Múzeum tervezéséhez hasonlóan  programalkotással kezdődik. A Szent György tér történelmünk, valamint kulturális és építészeti örökségünk egyik legfontosabb helyszíne melyhez a II. világháborús pusztítások óta nem nyúlt méltó módon a város, ezért nem kapcsolódik organikusan a budapestiek által használt közterekhez. A Sándor Palotával átellenben található telken a mai kor követelményeinek megfelelő, új múzeumi épület elhelyezésével a Szent György tér újjáéledhetne, és a nemzet legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményét egy időszaki kiállításra alkalmas pavilonnal együtt fogadhatná be. 

ZDA saját tervezési programot dolgozott ki a Magyar Nemzeti Galériára, építészek és magyar és külföldi kurátorok együttműködésével, mely tartalmazza a Régi Magyar Gyűjtemény anyagát (középkori és reneszánsz kőtár, gótikus művészet, szárnyasoltárok), és a műtárgy raktárakat is, amelyek a pályázati kiírásban nem szerepelnek. A raktárakat a kiírással ellentétben múzeumtechnológiai igények miatt a kiállító terekkel egy épületben szükséges kialakítani. A ZDA két, a föld alatt összekötött épületben oldja meg a teljes program elhelyezését, a Szent György térre a kiállítási tereket, látogatói funkciókat helyezi, a szomszédos Palota utcai telekre pedig a múzeum hivatali területeit (az irodai, muzeológusi és restaurátori területeket), a pince szinten parkolókkal. A ZDA koncepciója szerint a Budai vár megközelítését a tömegközlekedési kapcsolatok és a gyalogos feljutások (mozgólépcső) fejlesztésével kell javítani, a gyalogos megközelítést kell preferálni a gépkocsis helyett.

A Városliget a világon elsőként civil kezdeményezésre, közadakozásból létrejött közpark, mely Budapest első számú rekreációs helye, nagy értékű zöld tüdeje, millenniumi építészeti örökséggel. A múzeumi negyed fejlesztési lendületét és forrásait a városligeti építések volumenének csökkentése révén inkább a műemlékek felújítására és hasznosítására  kell koncentrálni, a források egy részét pedig a Városliget eredeti formájában való felújítására kell fordítani. Zoboki Gábor álláspontját 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Urbanisztikai Társaság által szervezett „Mindent a maga helyén”, Múzeumliget vagy tudatos városfejlesztés című konferencián is képviselte.

Akadémia Park

Nagyléptékű városközpont terve a Hűvösvölgyben, zöldövezeti lakókörnyezetben, a volt katonai akadémia (Hadapródiskola) területén, meglévő épületek újrahasznosítása mellett. A tervezési program szolgáltató és kereskedelmi központ, egészségügyi központ, sportlétesítmény, multifunkcionális rendezvénytermet magában foglaló konferenciaközpont, szálloda és irodaépületek létesítését irányozta elő.

Budapest Városháza megújítása

A városközpontban álló, eredetileg hadirokkantak kórházának épült Budapesti Városháza védett épületegyüttesének, és udvarainak nagyobb része jelenleg méltatlanul elhanyagolt állapotban van, alulhasznosított. Megfelelő városépítészeti koncepció, befektetői szándék, finanszírozási konstrukció és rendezett jogi hátter hiányában a városháza tömbje a mai napig nem rendezett. 1996 óta több ütemben foglalkoztunk a terület megújításának koncepciójával, első lépésben a középső belváros részletes rendezési tervének keretében, ahol a városszövetbe illesztés szempontjait – a Károly körút felőli bazársor bontását, kereskedelmi és parkoló funkciójú fejlesztést, a főút felől park kialakítását – határoztuk meg. 2008-ban a Fővárosi Önkormányzat által kiírt pályázat az épület revitalizációját új szárnyak hozzáadásával, az önkormányzati funkció mellett kereskedelmi egységek telepítésével, és városi köztér kialakításával kívánta megoldani. A „Budapest Szíve – Városháza Fórum” pályázaton irodánk kiemelt megvételt nyert. 2012-ben 3 ütemből álló koncepciót dolgoztunk ki a terület nagyarányú fejlesztések nélkül, ütemezetten és gazdaságosan megvalósítható rendezésére. Az első ütemben a Károly körút felőli épületrészek és az azokhoz kapcsolódó udvar rendezése, az utcai helyiségek hasznosítása, a második ütemben a Városháza védelem alatt álló történeti épületrészeinek teljes körű felújítása, a harmadik ütemben pedig a Károly körút menti új beépítések valósítandók meg, amelyek révén a térség elnyerheti véglegesnek szánt arculatát. Az udvarok megnyitandók a közönségforgalom számára, így a Károly körúthoz kapcsolódva hatalmas városi fórum alakulhat ki.