zda logo png

„Nincs itthon szebb cégtörténet, mint ez” – így teremt Richter Gedeon öröksége várost a városban

A ZDA-Zoboki Építésziroda lassan másfél évtizede dolgozik azon, hogy építészeti karaktert adjon az egyik vezető hazai cégnek, aminek az eredménye egyre markánsabban látszik a kőbányai tájban. A Richter Gedeon épülő székházát Zoboki Gábor és Csiszér András építészekkel jártuk be. Exkluzív.

Az 1901-ben alapított Richter Gedeon Nyrt. nemcsak egy a hazai gyógyszergyárak sorában, hanem – tizenkétezernél is több alkalmazottjával és 800 milliárd forintnál is magasabb árbevételével – az egyik legfontosabb magyar vállalat. Nem csoda, hogy korábbi vezetője szerepelt már címlapunkon, új székházuk terveit pedig már akkor bemutattuk, amikor még csak a rajzasztalon léteztek.

A Gyömrői út kőbányai vége jellegzetes táj. A sort egy-egy szerelvényüzlet és parkoló indítja, majd megindul a gyógyszergyári épületek hosszú sora: kék-fehér színű, alumíniumborítással fedett újabb gyárépületek és klinkertéglával épült régebbi házak követik egymást az út mindkét oldalán, kanyargó csövek, konténerekbe telepített fiatal fasor fémjelzik a sajátos miliőt.

Az egyik kereszteződésnél egy gyaloghíd ível át az út fölött, a magasban összekötve a két oldal épületeit. Az ember hosszasan halad a nyílegyenes úton úgy, hogy mindkét oldalon a gyár területe veszi körül, egy kisebb város a városban, aminek tarka összképét a minimalista RG logó rendezi össze valamiképp. Ez a kör alakú logó ott van a gyaloghídon, és ott van minden irodán és gyárépületen, ameddig a szem ellát.

Ez a tájkép a vállalat múltja, míg az út jobb szélén feltűnik a 2007-ben, szintén a ZDA-Zoboki Építésziroda tervezésében elkészült Kémiai Kutató- és Irodaépület (röviden KKI) – szimbolikusan ez az épület testesíti meg a cég jelenét.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

képet készítette: Sebestyén László

A jövő irodája

Ezúttal a Richter Gedeon Nyrt. új székházának tervezésébe avattuk be a Hír Tv stábját. Bemutattuk hogyan terveznek meg az építészek egy különleges elemekből álló, sokféle egyedi műszaki megoldást felvonultató hullámzó homlokzatú, izgalmas geometriájú házat.

„Magyarország legnagyobb gyógyszergyára új központot épít, amibe a Radar stábja is bepillantást kapott. Mutatjuk, milyen szempontok szerint tervezik ma a jövő irodáit és hogyan lesz a megálmodott tervekből anyagba öntött valóság”

Munkatársaink, Csiszér András, Oláh Éva és Besey Judit betekintést nyújtanak a nézőknek, hogy milyen technológia segíti az építészeket a modellezés során, mi mozgatja a tervezők gondolkodását, és hogyan lesz a tervezőasztalon megálmodott fluid formákból anyagba öntött valóság. A Richter Gedeon Nyrt. HR Igazgatója, Erdei Katalin beszél arról , hogy melyek egy modern irodatér fő szempontjai, hogyan segíti ez az innovációt és a munkatársak közötti szinergiát.

A cikk folytatása és a videó megtalálható itt.

Hova lettek a Maria Callasok? Avagy, van-e jövője az operának?

Hova lettek a Maria Callasok? A 20. század elejéig, a filmművészet megjelenéséig az opera műfaja volt az előadóművészet csúcsa, az operaénekesek voltak a legnagyobb sztárok a világon. Ha valaki Caruso idejében ezt a pályát választotta, meg volt a lehetősége, hogy világsztárrá váljon. A film azonban letaszította a trónról az operát, a Hollywood-i filmsztárok pedig az énekeseket szorították ki. 

De van-e jövője, és mi a jövőképe az operaműfajnak ma, amikor a „komolyzene” elnevezés is ijesztően hangzik a fiataloknak? Mik a nemzetközi trendek az operajátszásban? Megmaradnak a tradicionális formák, vagy ki kell belőle lépni? Milyen megoldások vannak arra, hogy az opera ne egy olyan dinoszaurusz legyen, amelyik kihal?

Ezekről a kérdésekről beszélgetett Zoboki Gábor építész a Kossuth Rádió Az Este című műsorának házigazdájaként Hábetler András operaénekessel, orvossal. A műsorban többek között szó esett arról, hogy:

  • a műfaj halálra van ítélve, ha a sznob, pénzes elit, a kiválasztottak játékszere lesz,
  • megvan minden az operában, amitől ez a tömegek műfaja lehet. Ott van benne a zene, a képzőművészet, a színház , de a sportra jellemző emberfeletti teljesítmény is – hiszen egy-egy kimagasló énekes teljesítményt látva ezrek őrjöngenek a nézőtéren,
  • miért segít, ha a fészekből kihozzák a műfajt; miként vonzzák be a fiatal közönséget a minőségi, de mégis szórakoztató élményt nyújtó programsorozattal, az opera stand-upokkal,
  • az Andrássy úti Ybl-palota Európa legszebb operaháza, a legfinomabb, legintimebb, leghumánusabb tere az opera műfajnak – de hogyan lehet bevonzani a közönséget?
  • katarzis nélkül nincs értelme a színháznak: a színház az énekesek energiáján keresztül születik meg, a művész nem érzi jól magát abban a színházban, ahol egy kellék szerepét osztják rá az effektek és a látvány mellett,
  • Hábetler András szerint élete egyik legjobb döntése volt, hogy majd ötven évesen háziorvosnak állt. A katarzist nap mint nap megéli a gyógyító segítő munkában. „Nagy dolog eljátszani egy Papagenot, vagy egy Figarot, de amikor valakinek a szemébe nézel, és tudsz neki segíteni, annál nincs nagyobb szereped”.

A teljes műsor az alábbi linkre kattintva hallgatható vissza. https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2023-01-30_19-05-00&enddate=2023-01-30_19-37-15&ch=mr1

Portré fotó: Kotchy Gábor

Opera fotó: Hlinka Zsolt

A modern várostervezés nem a díszburkolatról és szökőkutakról szól

Számos meghökkentő állítást tesz Zoboki Gábor az Indexnek adott interjújában. Nem ért egyet a Ligetbe helyezett múzeumi negyed koncepciójával, azt mondja, az Operaház – az eredeti határidőhöz képest – hároméves csúszással átadott rekonstrukciójára nem volt elég idő, kritikusan nézi a várbeli újjáépítéseket, az általa tervezett Müpa pedig kifejezi egy ébredő nemzet kulturális identitását. A 2023. január 24-én 60 éves építész nem csupán saját pályájáról beszélt szabadon és kissé távlatosabban, hanem a minket körülvevő építészeti környezetről is, és azt is elárulja, pályázik-e az Opera főigazgatói címére.

Zoboki Gábor építész az Indexnek arról is beszélt, hogy

  • minden vágya egyszer Beethoven-szimfóniát vezényelni a Müpában;
  • miért érkeznek koncepció nélkül a szupermarketek, lakónegyedek és felhőkarcolók;
  • miért nem jó döntés a Ligetbe tett múzeumi negyed;
  • miért vágott erkélyt a Miniszterelnökségnek otthont adó Karmelita kolostorra;
  • vége van-e a sztárépítészek korszakának;
  • miért érdekes, hogy a Müpa élén álló Káel Csaba is építőmérnökből lett filmrendező;
  • és hogy miért megy Afrikába nemzeti történeti múzeumot tervezni.

Budán vagyunk az új irodájában, pedig amikor még az Andrássy úton voltak, szeretett átsétálni az Operába…

Fele úton voltam a Zeneakadémia és az Operaház között, hogy este, mikor megfáradtam a rajzolásban, átmehessek egy kis zenei felüdülésre. De a Svábhegyen születtem, itt nőttem föl, a Normafánál barátkoztam össze a természettel, még az „ősi” Trial faléceken kezdtem síelni. Mesebeli világ volt. Ide tértem most haza egy 1898-ban épült zugligeti villába. Az új menedékhelyemen végre csöndesebben tudok alkotni, könyvet írni. Az építészet egyik legfontosabb párja mégiscsak a táj és a kert: koros fák, virágok, mókus, aranysakál, madárcsicsergés… Megérkeztünk.

Gyerekkorában innen, a Svábhegyről járt át az Operába?

Soha nem felejtem el, amikor kitört a román forradalom, a Szentivánéji álom premierje volt: délután még a Normafánál síeltem, hétre pedig bementem az Operába. Seregi Laci bácsi zokogva jött ki, mert tudta, hogy most a függöny egy szabad Európára megy föl, és a közönség állva őrjöngött. A normafai síelésem és az operai könnybe lábadásom között félóra telt el. Mondjon még egy ilyen várost!

A teljes interjú az Indexen olvasható: https://index.hu/kultur/2023/01/24/zoboki-gabor-60-eves-mupa-karmelita-var-liget-opera-palyazat-interju/

Fotó: Németh Kata / Index

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Döntőben az Operaház

Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja tizennyolc éve mutatja be a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi szaktekintélyekből álló előzsűri idén több mint 160 alkotás közül választotta ki a legjobbakat.

Szavazni november 6-án éjfélig az Építészfórum oldalán lehet a fent bemutatott tíz épületre. Lássuk az épület kategória tíz közönségdíjra esélyes jelöltjét!

Amikor 1884-ben hivatalosan is megnyitott a Magyar Királyi Operaház, a tömeg tüntetést szervezett és betört az épületbe, hogy lássa Lotz Károly A zene apoteózisa című falfestményét. Ilyen veszély manapság talán nem fenyeget, de sok operarajongó már türelmetlenül várta, hogy az épület idén tavasszal újra megnyissa nehéz fakapuit. Aki járt azóta az épületben, megállapíthatta, hogy megérte várni – írja a Forbes.

A lap idézi Zoboki Gáborral készített interjúját: „Az  ami döbbenetes lesz véleményem szerint, hogy elképesztően bátor az épület színezése. Mindennek az eredeti színét adtuk vissza, úgy sétálsz benne, mintha már jártál volna itt, de mégis valami egészen más. A terek sokkal kompaktabbak, kontúrosabbak, mert azzal, hogy a felületek tisztábbak, közelebb kerültek hozzád, és ezzel sokkal intimebb térsorban érzed magad. Nyilvánvalóan ez összefügg azzal, hogy sokkal világosabbak a terek, és sokkal jobb világítást is kapnak. Ami a legfontosabb, hogy a falkutatások során valami egészen vadállati színekre bukkantunk. Ezt tényleg nem várjuk el az eklektikától”.

Szavazni az alábbi linken lehet a következők szerint.

https://epiteszforum.hu/szavazas/med-2022-kozonsegdij?email

1. Email cím megadása, küldés gomb megnyomása

2. A postafiókba kapott megerősítő linkre kattintva lehet elkezdeni a szavazást..

3. A szavazás során minden közönségdíjra jelölt épületre szavazni kell, 1-10-ig terjedő skálán. 

1956 – Forradalom Zoboki Gábor szemével

Noha édesapjával keveset beszélt az 1956-os történésekről, a családban élénk emlékek maradtak az október 27-i nagy tiszakécskei lövöldözésről, amely után 17 halott és száznál is több sebesült maradt a város főterén. „A nagynéném a következő héten lévő esküvőjét azért halasztották el, mert hét repeszt kapott.” – meséli Zoboki, akinek az forradalomhoz való kötődését mégsem elsősorban ez, hanem egy néhány éve előkerült napló alakította.

„Nekem az ’56-ot Csics Gyula bácsi hozta be az életembe. Édesanyám unokatestvére, Csics Gyula, 12 évesen az egyik barátjával, a Blaha Lujza tér melletti utcában lakva, naplót írtak. Kieselbach Tamás ezt a naplót több mint tíz évvel ezelőtt kiadta. Ha ezt a könyvet valaki kinyitja, beleláthat, hogy egy 12 éves gyerek hogy élte meg a forradalmat. Egy gyerek nyilvánvalóan nem látja az összefüggéseket, de a hétköznapi életét, meg az ő gondolatait olvashatjuk benne. Percek alatt kellett felnőtté válniuk. A naplóban keverednek a rádióban hallott és a röpcédulákon olvasott információk azzal, hogy most anya talált egy kacsát, amit gyorsan feldolgozunk és megettük, mert most hetekig nem lesz mit enni. Csics Gyula naplójából azt érzékeled, hogy 12 évesen is felfogta, hogy ilyen típusú irodalom nem nagyon keletkezik”.  

A teljes adás itt hallgatható meg 15:24:40-től itt.

Képet készítette: Cseke Csilla MTI/MTVA

Elismerés magyar építészeknek

A Hír TV Radar magazinműsora kérdezte a rangos elismerés kapcsán a díjazott Nagy Csabát és Zoboki Gábort.

Öt magyar építészt is Közép-európai építészeti díjjal tüntettek ki. A díj névadója, a szlovén Jože Plečnik építész, aki munkáiban lényegében azt képezte le előre, ahogy ma Európában élnünk kell – mondta Zoboki Gábor, aki az Operaház rekonstrukciójáért vehette át a díjat.

Az elismerést idén ötödik alkalommal ítélték oda együttműködésben a Nemzetközi Építésszövetséggel és az UNESCO-val. A díjat Miloš Zeman, a Cseh Köztársaság elnöke adta át szeptember 14-én a prágai várban.

A videó megtekinthető itt.

Rangos építészeti díjjal tüntették ki Zoboki Gábort

A közép-európai országok kiemelkedő építészeinek munkáját elismerő Jože Plečnik – 2022 Közép-európai építészeti díjjal tüntették ki az Operaház rekonstrukciójáért Zoboki Gábort. A díjat Miloš Zeman, a Cseh Köztársaság elnöke adta át szeptember 14-én a prágai várban.

A kitüntetést kiemelkedő építészeknek és építőmérnököknek ítélik oda az építészethez és a műemlékek megőrzéséhez nyújtott élethosszig tartó hozzájárulásukért. A rangos díj névadója Jože Plečnik szlovén építész, aki Tomas Garrigue Masaryk felkérésére elvállalta az azóta a cseh főváros jelképévé és a köztársaság szimbólumává vált prágai vár helyreállításának és kormányzati székhellyé alakításának tervezését.

A Jože Plečnik-díjat először 2018-ban adták át a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának századik évfordulója alkalmából. Eddig 216 építész, mérnök, természetvédő és egyéb szakember vehette át a díjat. A cseh főváros jelképévé vált prágai vár szlovén építészéről elnevezett rangos díjat idén ötödik alkalommal ítélték oda együttműködésben a Nemzetközi Építészszövetséggel és az UNESCO-val.

Ybl Miklós fejével gondolkodva

A mostani díjátadó különlegessége, hogy idén ünneplik Jože Plečnik születésének 150. évfordulóját, továbbá, hogy 2022-ben a díjat Közép-európai építészeti díj címmel egészítették ki, amely így felöleli a Cseh Köztársaságon kívüli országok, különösen a Visegrádi Együttműködés, valamint a régió egyéb országainak – Ausztria és Szlovénia – építészeti munkáit, együttműködve Nemzetközi Építészszövetséggel (UIA) és az UNESCO-val. A díjat a Cseh Köztársaság elnöke, Miloš Zeman adta át a prágai várban megrendezett ünnepség keretében.

AZ IDÉN MÁRCIUSBAN KOSSUTH-DÍJJAL IS KITÜNTETETT ZOBOKI GÁBORNAK AZ OPERAHÁZ FELÚJÍTÁSÁNAK TERVEZÉSÉÉRT ÍTÉLTÉK ODA A JOŽE PLEČNIK – 2022 KÖZÉP-EURÓPAI ÉPÍTÉSZETI DÍJAT.

Az Operaház, Magyarország egyik legfontosabb középülete, 2022-ben ötéves rekonstrukciót követően született teljesen újjá. Az átfogó kutatásokra alapozott tervezői koncepció azt célozta, hogy „Ybl Miklós fejével” gondolkodva, az ő forrásaihoz visszanyúlva revitalizálják a 138 éves épületet, mindeközben kiszolgálják a 21. század színház-technológiai és nézői igényeket. A generáltervező ZDA – Zoboki Építésziroda sokszáz szakértővel, művésszel és restaurátorral működött együtt az évtized egyik legnagyobb kihívását jelentő rekonstrukcióján.

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) felterjesztésére Zoboki Gábor mellett négy további magyar építészt – Nagy Csabát, Balázs Mihályt, Gutowski Róbertet és Krizsán Andrást – is díjaztak.

A Müpától Kínáig

Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas magyar építészmérnök, egyetemi tanár. Legismertebb magyarországi tervezői munkái közé tartozik a világviszonylatban is jegyzett hangversenyteremmel büszkélkedő budapesti Művészetek Palotája (Müpa), a Nemzeti Táncszínház, az Operaház történeti rekonstrukciója, a Richter Gedeon-ház, valamint külföldön a sencseni Nanshan Kulturális és Sportközpont. Utóbbi Hudec László 1930-as évekbeli munkásságát követően, az első magyar építészek által jegyzett jelentős ház Kínában. Munkáit több ízben építészeti nívódíjjal, valamint a Nemzetközi Ingatlanszövetség FIABCI-díjával ismerték el.

Modernség és transzparencia – A Müpa épülete egy művészettörténész szemével

„Áldott pillanatban született” – a Müpa főépítésze, Zoboki Gábor mondta egy alkalommal, amikor az épület és az intézmény létrejöttéről beszélt. Azt is mondta, hogy vannak még 21. századi csodák. Több mint 15 év elteltével mit gondol erről a csodáról? Erről faggatom Topor Tünde művészettörténészt, az Art Magazin főszerkesztőjét, a Müpa tanácsadóját, kiállításainak szerkesztőjét.

Csodának tartom ma is — vagy szerencsés csillagállásnak —, amikor találkozott a beruházók, a politikusok és a szakma akarata, valamint a közönség igénye. Kedvezőek voltak a körülmények, így a Müpa még a 2008–2009-es válság előtt megépülhetett. Amikor elkészült, emlékeim szerint kapott hideget-meleget, az eddig eltelt tizenhat év azonban fényesen igazolta. Jól működik, a közönség nagyon szereti, és a szakmai megítélése is igen kedvező.

– A város peremén épült. Jó helyen?

– Induljunk ki abból, hogy a Zoboki—Demeter építésziroda először egészen más tervet adott be, mint amely végül megvalósult, és Demján Sándor elképzelése is más volt. A Millenniumi Városközpont koncepciója szerint szálloda és új lakóépületek övezték volna az új létesítményt. Demokratikus gondolat volt, hogy a város peremén legyen egy ilyen, Művészetek Palotájának keresztelt intézmény. Lakóházak helyett azonban az évek során irodaházak települtek ide, estére kiürül a környék. A közönség, amikor egy-egy koncertről kijön, kicsit el is van anyátlanodva, mert nem egy élettel teli, mozgalmas negyedbe lép ki. Egyelőre. Mert várható, hogy ez bekövetkezik, és ha majd a környék lakóépületekkel népesül be, a Müpa beágyazódhat egy élő városi közegbe. Mindenesetre az új szellemi és városközpont kialakulásának lehetősége ezzel az épülettel született meg.

A cikk folytatása tovább olvasható itt

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Zoboki Gábor: Csodálatos városban élünk, szerencse, hogy eddig nem sikerült elrontanunk

Állandóan mozgásban van, az egész lénye vibrál, ha beszél muszáj rá odafigyelni, ahogyan az általa tervezett épületekre is. Minden megvan benne ahhoz, hogy zavarba ejtse az embert: modern, de hagyománytisztelő, harmonikus, de szertelen, játékos, de komoly. Zoboki Gábor Kossuth-díjas építész, aki egyébként zenésznek készült, igazi művész, a szó minden értelmében.

Metropol: Nem tudom feltűnt-e, karmesternek készült és úgy hozta az élet, hogy az is lett.

„Ez már nekem is eszembe jutott . . . Az építészet karmesterség. Rengeteg ember munkáját kell összehangolni: az Operaház felújításán például háromszáz mérnök, kétezer építőmunkás és számos egyéb szakember dolgozott. Az építészet most is az emancipációjáért küzd a művészeti ágak között, sokan inkább mérnöktudománynak tartják, de ez nem igaz. Ha csak mérnökként dolgozol, a ház lélektelen lesz – ha csak „lírázol”, használhatatlan.”

M: Több helyen is modernista építészként hivatkozott önmagára. Hogyan él önben a két fogalom: hagyomány és modernség?

„Ha megnézi az új házaimat, látja, hogy igyekszünk elkerülni a divatokat. Ha most bemegy a felújított Operaházba, azt tapasztalja, hogy lényegében semmi sem változott és sokkal jobb lett az akusztika. Nos, erre vagyok a legbüszkébb. Ha valaki belép, szerintem úgy érezheti, mintha már járt volna itt 140 éve is. Ezt megteremteni többet jelent, mint rajta hagyni a névjegyemet a házon, hogy utána azt mondják: itt volt a Zoboki. Csupán egy »Ybl-tanonc« voltam ebben a folyamatban. Egy-egy épület felújítása egy kor szellemiségét, hangulatát és életérzését is felidézi. Ezért szoktam használni a »rekonstrukció« szó helyett, a »revitalizáció« kifejezést.”

M: Vannak Budapesten kedvenc helyei?

„Melyik építésznek nincsen! Az intim és barátságos helyeket szeretem. Példaként említhetném a Jókai teret vagy az egykori belváros gettóutcáit, ahol végigsétál az ember és érzi benne a kort. Sokan nem fogják fel, milyen csodálatos ez a város. Sok mindent megtettünk az elmúlt 150 év alatt, de még mindig nem rontottuk el.”

M: „Ma Budapestet nem tervezi senki. A város »foghíjról foghíjra« épül, átfogó városrendezési-építészeti koncepció nélkül. … A politikusok rövid távú gondolkodása ellehetetleníti a tervezés és ingatlanfejlesztés hosszú távú céljait. Budapest most leginkább egy karácsonyfához hasonlít, amire lapáttal szórják rá a díszeket…” Ma is fenntartja ezeket a 2008-ban leírt gondolatait?

„Sajnos igen. Párizsban ma egy 25 fős bizottság dönti el, hol épüljön egy koncertterem. Nem építészek rajzolgatnak és politikusok döntenek, hanem van egy csapat, akik végiggondolják az új fejlesztéseket, és ezeket patikamérlegen helyezik el. Budapestet száz helyről cibálják, de annyira jó felépítésű teste van, hogy egyelőre még nem esett szét. Azért is vagyok büszke, hogy a Műpa körül egy új élet indult be.

Az interjút teljes terjedelemben a Metropol.hu-n olvasható ide kattintva.