zda logo png

Rangos építészeti díjjal tüntették ki Zoboki Gábort

A közép-európai országok kiemelkedő építészeinek munkáját elismerő Jože Plečnik – 2022 Közép-európai építészeti díjjal tüntették ki az Operaház rekonstrukciójáért Zoboki Gábort. A díjat Miloš Zeman, a Cseh Köztársaság elnöke adta át szeptember 14-én a prágai várban.

A kitüntetést kiemelkedő építészeknek és építőmérnököknek ítélik oda az építészethez és a műemlékek megőrzéséhez nyújtott élethosszig tartó hozzájárulásukért. A rangos díj névadója Jože Plečnik szlovén építész, aki Tomas Garrigue Masaryk felkérésére elvállalta az azóta a cseh főváros jelképévé és a köztársaság szimbólumává vált prágai vár helyreállításának és kormányzati székhellyé alakításának tervezését.

A Jože Plečnik-díjat először 2018-ban adták át a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának századik évfordulója alkalmából. Eddig 216 építész, mérnök, természetvédő és egyéb szakember vehette át a díjat. A cseh főváros jelképévé vált prágai vár szlovén építészéről elnevezett rangos díjat idén ötödik alkalommal ítélték oda együttműködésben a Nemzetközi Építészszövetséggel és az UNESCO-val.

Ybl Miklós fejével gondolkodva

A mostani díjátadó különlegessége, hogy idén ünneplik Jože Plečnik születésének 150. évfordulóját, továbbá, hogy 2022-ben a díjat Közép-európai építészeti díj címmel egészítették ki, amely így felöleli a Cseh Köztársaságon kívüli országok, különösen a Visegrádi Együttműködés, valamint a régió egyéb országainak – Ausztria és Szlovénia – építészeti munkáit, együttműködve Nemzetközi Építészszövetséggel (UIA) és az UNESCO-val. A díjat a Cseh Köztársaság elnöke, Miloš Zeman adta át a prágai várban megrendezett ünnepség keretében.

AZ IDÉN MÁRCIUSBAN KOSSUTH-DÍJJAL IS KITÜNTETETT ZOBOKI GÁBORNAK AZ OPERAHÁZ FELÚJÍTÁSÁNAK TERVEZÉSÉÉRT ÍTÉLTÉK ODA A JOŽE PLEČNIK – 2022 KÖZÉP-EURÓPAI ÉPÍTÉSZETI DÍJAT.

Az Operaház, Magyarország egyik legfontosabb középülete, 2022-ben ötéves rekonstrukciót követően született teljesen újjá. Az átfogó kutatásokra alapozott tervezői koncepció azt célozta, hogy „Ybl Miklós fejével” gondolkodva, az ő forrásaihoz visszanyúlva revitalizálják a 138 éves épületet, mindeközben kiszolgálják a 21. század színház-technológiai és nézői igényeket. A generáltervező ZDA – Zoboki Építésziroda sokszáz szakértővel, művésszel és restaurátorral működött együtt az évtized egyik legnagyobb kihívását jelentő rekonstrukcióján.

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) felterjesztésére Zoboki Gábor mellett négy további magyar építészt – Nagy Csabát, Balázs Mihályt, Gutowski Róbertet és Krizsán Andrást – is díjaztak.

A Müpától Kínáig

Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas magyar építészmérnök, egyetemi tanár. Legismertebb magyarországi tervezői munkái közé tartozik a világviszonylatban is jegyzett hangversenyteremmel büszkélkedő budapesti Művészetek Palotája (Müpa), a Nemzeti Táncszínház, az Operaház történeti rekonstrukciója, a Richter Gedeon-ház, valamint külföldön a sencseni Nanshan Kulturális és Sportközpont. Utóbbi Hudec László 1930-as évekbeli munkásságát követően, az első magyar építészek által jegyzett jelentős ház Kínában. Munkáit több ízben építészeti nívódíjjal, valamint a Nemzetközi Ingatlanszövetség FIABCI-díjával ismerték el.

Modernség és transzparencia – A Müpa épülete egy művészettörténész szemével

„Áldott pillanatban született” – a Müpa főépítésze, Zoboki Gábor mondta egy alkalommal, amikor az épület és az intézmény létrejöttéről beszélt. Azt is mondta, hogy vannak még 21. századi csodák. Több mint 15 év elteltével mit gondol erről a csodáról? Erről faggatom Topor Tünde művészettörténészt, az Art Magazin főszerkesztőjét, a Müpa tanácsadóját, kiállításainak szerkesztőjét.

Csodának tartom ma is — vagy szerencsés csillagállásnak —, amikor találkozott a beruházók, a politikusok és a szakma akarata, valamint a közönség igénye. Kedvezőek voltak a körülmények, így a Müpa még a 2008–2009-es válság előtt megépülhetett. Amikor elkészült, emlékeim szerint kapott hideget-meleget, az eddig eltelt tizenhat év azonban fényesen igazolta. Jól működik, a közönség nagyon szereti, és a szakmai megítélése is igen kedvező.

– A város peremén épült. Jó helyen?

– Induljunk ki abból, hogy a Zoboki—Demeter építésziroda először egészen más tervet adott be, mint amely végül megvalósult, és Demján Sándor elképzelése is más volt. A Millenniumi Városközpont koncepciója szerint szálloda és új lakóépületek övezték volna az új létesítményt. Demokratikus gondolat volt, hogy a város peremén legyen egy ilyen, Művészetek Palotájának keresztelt intézmény. Lakóházak helyett azonban az évek során irodaházak települtek ide, estére kiürül a környék. A közönség, amikor egy-egy koncertről kijön, kicsit el is van anyátlanodva, mert nem egy élettel teli, mozgalmas negyedbe lép ki. Egyelőre. Mert várható, hogy ez bekövetkezik, és ha majd a környék lakóépületekkel népesül be, a Müpa beágyazódhat egy élő városi közegbe. Mindenesetre az új szellemi és városközpont kialakulásának lehetősége ezzel az épülettel született meg.

A cikk folytatása tovább olvasható itt

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Zoboki Gábor: Csodálatos városban élünk, szerencse, hogy eddig nem sikerült elrontanunk

Állandóan mozgásban van, az egész lénye vibrál, ha beszél muszáj rá odafigyelni, ahogyan az általa tervezett épületekre is. Minden megvan benne ahhoz, hogy zavarba ejtse az embert: modern, de hagyománytisztelő, harmonikus, de szertelen, játékos, de komoly. Zoboki Gábor Kossuth-díjas építész, aki egyébként zenésznek készült, igazi művész, a szó minden értelmében.

Metropol: Nem tudom feltűnt-e, karmesternek készült és úgy hozta az élet, hogy az is lett.

„Ez már nekem is eszembe jutott . . . Az építészet karmesterség. Rengeteg ember munkáját kell összehangolni: az Operaház felújításán például háromszáz mérnök, kétezer építőmunkás és számos egyéb szakember dolgozott. Az építészet most is az emancipációjáért küzd a művészeti ágak között, sokan inkább mérnöktudománynak tartják, de ez nem igaz. Ha csak mérnökként dolgozol, a ház lélektelen lesz – ha csak „lírázol”, használhatatlan.”

M: Több helyen is modernista építészként hivatkozott önmagára. Hogyan él önben a két fogalom: hagyomány és modernség?

„Ha megnézi az új házaimat, látja, hogy igyekszünk elkerülni a divatokat. Ha most bemegy a felújított Operaházba, azt tapasztalja, hogy lényegében semmi sem változott és sokkal jobb lett az akusztika. Nos, erre vagyok a legbüszkébb. Ha valaki belép, szerintem úgy érezheti, mintha már járt volna itt 140 éve is. Ezt megteremteni többet jelent, mint rajta hagyni a névjegyemet a házon, hogy utána azt mondják: itt volt a Zoboki. Csupán egy »Ybl-tanonc« voltam ebben a folyamatban. Egy-egy épület felújítása egy kor szellemiségét, hangulatát és életérzését is felidézi. Ezért szoktam használni a »rekonstrukció« szó helyett, a »revitalizáció« kifejezést.”

M: Vannak Budapesten kedvenc helyei?

„Melyik építésznek nincsen! Az intim és barátságos helyeket szeretem. Példaként említhetném a Jókai teret vagy az egykori belváros gettóutcáit, ahol végigsétál az ember és érzi benne a kort. Sokan nem fogják fel, milyen csodálatos ez a város. Sok mindent megtettünk az elmúlt 150 év alatt, de még mindig nem rontottuk el.”

M: „Ma Budapestet nem tervezi senki. A város »foghíjról foghíjra« épül, átfogó városrendezési-építészeti koncepció nélkül. … A politikusok rövid távú gondolkodása ellehetetleníti a tervezés és ingatlanfejlesztés hosszú távú céljait. Budapest most leginkább egy karácsonyfához hasonlít, amire lapáttal szórják rá a díszeket…” Ma is fenntartja ezeket a 2008-ban leírt gondolatait?

„Sajnos igen. Párizsban ma egy 25 fős bizottság dönti el, hol épüljön egy koncertterem. Nem építészek rajzolgatnak és politikusok döntenek, hanem van egy csapat, akik végiggondolják az új fejlesztéseket, és ezeket patikamérlegen helyezik el. Budapestet száz helyről cibálják, de annyira jó felépítésű teste van, hogy egyelőre még nem esett szét. Azért is vagyok büszke, hogy a Műpa körül egy új élet indult be.

Az interjút teljes terjedelemben a Metropol.hu-n olvasható ide kattintva.

Az Operaház felújításának kulisszatitkai

Zoboki Gábor építész Az Este házigazdájaként Ókovács Szilvesztert, az Operaház főigazgatóját látta vendégül.

„Ha város két legnagyobb operabolondja csinálja, akkor nem lehet elrontani.” –  szólt a bonmot Budapesten 2017-ben mielőtt Ókovács Szilveszter főigazgató, illetve Zoboki Gábor építész és csapata nekikezdett az Operaház felújításának.

Eltelt hat év, már újra régi pompájában ragyog Ybl Miklós fő műve, a Kossuth Rádióban rendhagyó módon Az Este házigazdájaként Zoboki Gábor kérdezte az Operaház intendánsát a rekonstrukció kihívásairól, kulisszatitkairól, az Operajátszás múltjáról és jövőjéről.

A két részes műsor 1. része ide kattintva hallgatható vissza. A 2. rész pedig itt hallható.  

Fotó: Hlinka Zsolt

Az Operaház felújításának rendhagyó műemlékes szempontjai

Székely Márton műemléki szakértő Kakas Lászlóval és Szlabey Balázzsal, a ZDA – Zoboki Építésziroda munkatársaival beszélgetett.

Még javában zajlottak a felújítási munkálatok, mikor egy évvel ezelőtt egy Zoboki Gáborral készített interjúban szóba kerültek a „süket építészek” és „vak akusztikusok”. Az átadás márciusban megtörtént, de a felújítás összetettsége miatt nehéz minden aspektusából summázni a történteket. Az akusztika után most tehát a műemlékesek szemüvegén keresztül tekintjük végig mi változott meg az Ybl-palotában: Székely Márton műemléki szakértő Kakas Lászlóval és Szlabey Balázzsal, a ZDA – Zoboki Építésziroda munkatársaival beszélgetett.

Különleges alkalom egy ennyire exponált épület megújulása, mely amellett, hogy a magyar építészettörténet egyik csúcspontja, kultúránk egyik meghatározó intézményének otthona is egyben. E két indok külön is fókuszba állítana egy felújítást, de együttesen igencsak fokozták a várakozásokat. Ahogy Werner Hofmann írja: az opera a 19. században templompótlék. Budapest pedig roppant szerencsés, hogy dalszínháza a műfaj fénykorában épülhetett fel. Most újra rangjához méltón ragyog a főváros legszebb sugárútján, elhomályosítva az építkezések közbeni konfliktusokat is, amik óhatatlanul szegélyeznek egy ilyen folyamatot. Persze a botrány hagyományosan hozzá is tartozik az operához! (Nem véletlenül emlegetik néha az ott dolgozók viperaházként munkahelyüket…)

A budapesti operaház az 1870-es évek megaprojektje volt, a királyi udvar mellett a kormány és a főváros együttműködésével valósult meg Ybl Miklós tervei alapján. A tervezett 2 millió forint helyett kilenc év alatt végül 3.3 millióba kerülő beruházásra azonban joggal lehettek büszkék elődeink – megnyitásakor színháztechnikai szempontból valóban világelsőnek számított. Aztán míg a legnagyobb művészek léptek fel falai között Puccinitől Plácido Domingoig, addig e falak bizony időről időre építészek gondos kezeit is igényelték.

Az öt évvel ezelőtti bezárásig három jelentős felújításon esett át a ház. Először 1912-ben alig 30 év működés után a hazai szecesszió és korai vasbeton építészet mestere nyúlt hozzá: Medgyaszay István – aki addigra túl volt a soproni és a veszprémi teátrum tervezésén. Jelentős munkálatok zajlottak az 50-es évek elején a Madách Színházat is tervező Kaufmann Oszkár irányításával, legutóbb pedig a 80-as években a KÖZTI generáltervezésével újult meg az épület, mikor a vezető tervező az a Siklós Mária volt, aki az ezredfordulón felépült Nemzeti Színházat is jegyzi. Mindezek után vette kezdetét a mostani rehabilitáció tervezése Budapest legnagyobb hangversenytermének megálmodója: Zoboki Gábor vezetésével.   

Szemben állva az épülettel az Andrássy úti főhomlokzat szinte világít; a kőarchitektúra és a szobrok megtisztítva, az aranyozások és a firenzei Luca della Robbia műhely ihlette neoreneszánsz kerámia elemek is új fényükben csillognak. A vakolt oldalhomlokzatok megjelenése azonban némileg kérdéses volt, a színezés meghatározását alapos kutatások előzték meg.

A kihívást egyrészt az jelentette, hogy manapság már nem állnak rendelkezésre olyan anyagok, amelyekkel Ybl kőművesei dolgoztak, másfelől az eredeti kőszerű hatást kívánták követni a tervezők. Ám pont a természetes kőanyag színe változott annyit 140 év alatt, hogy a feltárt eredeti vakolatszíntől már elüt, így a főhomlokzat színéhez történő igazítás lett a szempont – finom polikrómiával megvalósítva.

További részletek az Építészfórum.hu cikkében ide kattintva olvashatók.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás / Építészfórum.hu

Magtárból faluközpont

Múlt héten jelent meg oldalunkon interjú a HAN projekt elindítóival, akik a humanitárius építészet magyarországi hálózatának kiépítésén fáradoznak. Hogy mennyire létező igényről és gyakorlatról van szó, arra máris tudunk példát mutatni, Kastélyosdombó az Ökumenikus Segélyszervezet regionális jelentőségű központja, az elmúlt évtizedben szociális és térségfejlesztési modellprogramként, valamint képzési központként egyaránt fontos tényezővé vált a térségben. Az egyutcás kis falu nem rendelkezett rangjához méltó faluközponttal, ennek terveit készítette el a ZDA – Zoboki Építésziroda és a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda – önkéntes felajánlásként.

2010-ben az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai azért érkeztek a 300 fős kis Somogy megyei faluba, hogy egy hasznosításra felajánlott intézményt nézzenek meg. A munkatársak egy szebb napokat látott, lepusztult egykori vadászkastélyt találtak romos melléképületekkel, hatalmas elhanyagolt kerttel, birtokkal. 

Kastélyosdombó mára nemcsak a gazdasági, de szociális tevékenységét tekintve is a Segélyszervezet regionális – sőt egyes területeken országos – jelentőségű központjává vált. A komplexum már nem csak a családok átmeneti otthonában élő gyermekek felzárkózását segíti elő: rendszeres közösségi és fejlesztő programjainkra az egész térségből érkeznek gyermekek és családok, a 2019-ben létrehozott Esélytáborban pedig nyáron egymást érik a fejlesztő táborok. Az időközben a kormányzat által elindított Felzárkózó Települések program keretében a Segélyszervezet a régió egyre több településén hoz létre Jelenlét Pontokat, helyben segítve a hátrányos helyzetű települések felzárkózását. Az Ökumenikus Segélyszervezet kastélyosdombói központja a településen mintaszerű gazdasági és szociális fejlődést indított el, ehhez kapcsolódóan a falukép rendezése is szükségszerű.

Mind a térségi központi szerep, mind a helyi közösség erősítése szempontjából újabb mérföldkő lehet a település központjában található egykori pajta környezetének rekonstrukciója, mely a ZDA – Zoboki Építésziroda pro bono felajánlott munkájának köszönhetően garantáltan világszínvonalon valósulhat meg. A Zoboki Gábor által megálmodott rekonstrukció kiterjed a teljes faluközpontra. A fejlesztés tájépítészeti részét a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda pro bono vállalta, dr. Herczeg Ágnes vezetésével.

Az egyutcás falunak jelenlegi központja főtér hiányában a bolt előtti járdaszakasz. Régen megfogalmazódott igény a faluközpont kijelölése és karakteresebb megjelenése. A buszváró méltatlan helyzete, a közösségi terek hiánya is megoldást kíván. Húsz km-es körzetben nincs működő piac, továbbá a környéken jelenleg nem megoldható a 60 fő feletti rendezvények megtartása zárt térben. A faluban jelenleg 70 főt tudnak elszállásolni, a kapacitás rendszeresen kevésnek bizonyul csoportok fogadásához.

További részletek az Octogon.hu cikkében ide kattintva olvashatók.

A projektről bővebb leírás itt olvasható.

Barátságos nagyság

Irodaházzal nem könnyű emlékezeteset alkotni, pedig ma már ez is a beruházói elvárások közé tartozik. A ZDA – Zoboki Építésziroda által tervezett Pillar irodaház ráadásul a Váci úti irodafolyosó és a Dózsa György út kereszteződédében egy valóságos kortárs irodaépítészeti katalógusban kellett, hogy feltűnést keltsen. Ami azt illeti, sikerült…

Már építés közben magára vonta az arrafelé őgyelgő recenzens – azaz e cikk írójának – figyelmét, akkor még csak finom színharmóniával alakított, fémlemez burkolatú, legömbölyített sarkú homlokzataival. Kész állapotában, kikászálódva az építési kordonok alkotta álruhából napvilágra került a plasztikus tömeg, amely nagylelkűen engedi a várost zárt falai közé betüremkedni. Most már az is látszik, hogy eredetisége nem csak kellemesen vonzó külsejének, hanem a tudatosan végiggondolt alaprajzi és tömegalakításának is köszönhető.

A barátságos színű, selyemfényű falak ki-be hullámzanak, a telket határoló négy utca felé különböző méretű és karakterű téröblöket hoznak létre. A középen kialakított zöld udvarral mind vizuális kapcsolatban áll, így az egyébként elzárt keresztutca felől is kilátni a főútra. A földszinten fellazított alaprajz, az újonnan nyitott átlátások révén a teljes tömb méretű, 29 000 négyzetméter kiadható irodaterülettel bíró tömeg nem nyomja agyon a környezetét, épp ellenkezőleg, szellősebbnek tűnik a beépítés, mint korábban. Ehhez hozzájárul, hogy a tervező a beruházóval karöltve nem csak a szerződésben előírt négyzetmétereken hozott létre közterületet, de körben megnövelte ezt azzal, hogy az épület kontúrja a közterületek szintjén a telekhatáról jócskán beljebb húzódik. A fő megközelítési irányok felől ráadásul a földszint pilléres-árkádos kialakítású, a sarki főbejárat felől másfélszeres belmagassággal, így kellemes arányú városi közterekkel gazdagodott a forgalmas kereszteződés, amit látható kedvvel használnak a dolgozók és arra járók egyaránt. A földszinten az utcával kommunikáló funkciók kaptak helyet: étterem, kávézó, illetve még bérlőre váró helyiségek.

További részletek az Octogon Magazin 175. lapszámában itt olvashatók.

Fotó: Bujnovszky Tamás/Octogon.hu

Az optimizmus építészete – portéműsor Zoboki Gáborról

M5 TV Kontúr, 2022. május 7.

„Az építészet szolgálat, a fő célunk az, hogy az emberek életét jobb körülmények között lássuk.”

 „Egyrészt van egy műtermem, ami már bőven megél nélkülem. Másrészt most tartok ott, ahol a diplomámmal kellett volna 1988-ban” – hagyja nyitva a „hogyan tovább” kérdésével kapcsolatos választ a vele készült portréműsor végén Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, egyetemi tanár. Az M5 Kontúr című műsorának vendégeként nemcsak jövőbeli terveiről, pályája kezdetéről, aktuális és legfontosabb munkáiról esik szó, hanem rá jellemző őszinteséggel beszél az építész egójának szerepéről, az építészet szellemi hatalmának megsemmisüléséről, és az építészek felelősségéről.

A beszélgetésből kiderül az is, miért nem hallgat zenét munka közben, kinek a hatására tért vissza a karmesteri és zenetörténészi tanulmányaitól a tervezőasztal mellé, mit tekint a fő művének, és miért van jobb helyzetben az építészet Kínában, Bécsben vagy Prágában, mint Kelet-Európában?

A filmben különleges archív felvételek láthatók, megszólalnak életének és pályájának fontos alakjai – egykori tanára, Prunyi Ilona zongoraművész, alkotótársa és barátja Demeter Nóra építész, valamint kollégája Csiszér András, a ZDA design igazgatója is. 

Idézetek a műsorból:

  • „A találkozásokhoz kell mázli, ahogy az akusztikához is.”
  • „Az építészetnek van egy belső, realista világa és egy másik, fellegek között járó része. Ez az, amit az Operaház csillárja kifejez. Egy ilyen csillár, ami makulátlanul megmaradt az elmúlt 140 évben, a legjobban jellemzi ezt a házat. Hallotta Caruso-t, látta Ferencz Józsefet, egy tanúcsillár, ami mindent tud.”
  • „Minél keletebbre megyünk az építészet szellemi hatalma annál inkább eliminálódott az elmúlt 100 évben. A szecesszió volt az utolsó pillanat amikor egy építész papucsig rajzolhatott egy házat.”
  •  „Alkati sajátosság, de az optimizmust folyamatosan nevelni kell, hogy az egót elengedjük. Mert ha az ember napi 8-10 órában egy csapat építészt irányít, akkor elhiszi, hogy fontos. Ez ellentmond annak, ami még fontosabb, hogy az építészet szolgálat. A fő célunk az, hogy az emberek életét jobb körülmények között akarjuk látni. Itt vannak például a gótikus katedrálisok, amiket a mai napig térdre borulva csodálunk, és nem is tudjuk,  hogy kik építették. Ez probléma? Nem.”
  •  „Nem az az alkat vagyok, aki kolostorban le tud élni egy életet. De le kell lassulni, és át kell adni a stafétabotot, az biztos.”

A teljes műsor itt megtekinthető:

Azt kérték, hogy legyen innovatív és visszafogott – új központot épít az egyik legfontosabb magyar vállalat

Zöldtető és vízfelület javítja a mikroklímát

Az építészek négyféle koncepcióterv-változatot készítettek, ebből választották ki közösen a legjobbat. Az új székház szervesen kapcsolódik a KKI épületéhez, amit többféleképpen is hangsúlyoznak. Egyrészt az épületek előtt a jelenlegi parkoló helyett egy zöldfelülettel ellátott közteret alakítanak ki, másrészt a homlokzat ívelt formálású, hatalmas üvegfelülettel fordul a másik épület felé. A két épület között egy kisebb, szoborszerű épület kap helyet, ami kapcsolatot teremt és egyben rendezvényeknek is helyet adhat. Az épület mellé egy vízfelületet képzeltek a tervezők, ami nemcsak elegáns látványt eredményez, de a mikroklímát is javítja.

„A homlokzatnál az alapvető elképzelés az volt, hogy egy tömörebb, védettebb és nehezebbnek tűnő test lebeg egy könnyed üvegdobozon”

– mondja Csiszér András. Ez sikerült is, az irodaépület horizontálisan két részre osztható. Az alsó két szint a hátrahúzott pilléreknek köszönhetően tisztán üveghomlokzatot kapott, itt többek között közösségi tárgyalók és egy belső kertre néző, teraszos kávézó-étterem is helyet kapnak. A felső szintek egyedi, lamellás homlokzata mögött az irodaterek találhatók.

„Olyan rendszert alkottunk, ami azt a fajta intelligens, tervezett, mégis nagyon változatos világot tudja tükrözni, ami reflektál a kémiai és gyógyszeripari kutatásokra – mondja Csiszér András. – Úgy teremt építészeti hangsúlyt, hogy egyrészt visszafogott, egyszerű formából indul ki, másrészt erős parametrikus logikával van felépítve. A teljes homlokzat és a belső átriumtér egy geometriai logikára épül fel, reagál a forma hullámzására, ezért ha bármit változtatunk, az kihat a rendszer minden elemére.”

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

A cikket írta: Bagi László/ Forbes

Látványterv: ZDA/The Greypixel Workshop

Generálkivitelező – szerkezetépítés: EB HUNGARY INVEST Kft.

Zoboki Gábor Kossuth-díjat kapott

Zoboki Gábor Kossuth-díjat kapott, építészek és műemlékesek részesültek ismét rangos állami kitüntetésekben

Több építész és műemlékes szakember állami kitüntetésben részesült március 15. alkalmából: kiosztották a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, a Magyar Érdemrend kitüntetéseit, valamint a Forster Gyula- és Mőcsényi Mihály-díjakat is. 

Március 14-én Magyarország köztársasági elnöke a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából kitüntetéseket adományozott. Kossuth-díjat kapott idén Zoboki Gábor Ybl Miklós- és Jubileumi Primissima-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az indoklás szerint “Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként”.

Zoboki Gábor 1963. január 24-én született Budapesten. 1988-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, majd 2008-ban építőművészetből doktori fokozatot szerzett (DLA), 2012-ben habilitált. 1997-ben alapította meg építészirodáját, amely mára az egyik legnagyobb, nemzetközi tapasztalattal is rendelkező hazai építészeti műhellyé vált. 2011-től a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán az Építészeti és Várostervezési Tanszék adjunktusa, 2014-től egyetemi tanára.  A Magyar Építész Kamara, valamint az Amerikai Építészeti Szövetség európai tagozatának tagja, 2016-tól a Magyar Építész Szövetség (MÉSZ) alelnöke.

Legismertebb munkája a budapesti Művészetek Palotája (Müpa) megtervezése, de nevét számos iroda- és lakóépület is fémjelzi. Munkásságát a magyar és nemzetközi építész szakma számos díjjal jutalmazta, háromszor nyerte el az Év Háza díjat. A Müpa tervezéséért 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, 2006-ban a FIABCI, a legrangosabb nemzetközi ingatlanszövetség Prix d´Excellence díját, majd 2008-ban az Ybl Miklós-díjat. 2012-ben Jubileumi Primissima Díjjal ismerték el. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lett.

A teljes cikket ide kattintva olvasható.

Forrás: Építészforum