Zoboki Gábor építész Az Este házigazdájaként Ókovács Szilvesztert, az Operaház főigazgatóját látta vendégül.

„Ha város két legnagyobb operabolondja csinálja, akkor nem lehet elrontani.” –  szólt a bonmot Budapesten 2017-ben mielőtt Ókovács Szilveszter főigazgató, illetve Zoboki Gábor építész és csapata nekikezdett az Operaház felújításának.

Eltelt hat év, már újra régi pompájában ragyog Ybl Miklós fő műve, a Kossuth Rádióban rendhagyó módon Az Este házigazdájaként Zoboki Gábor kérdezte az Operaház intendánsát a rekonstrukció kihívásairól, kulisszatitkairól, az Operajátszás múltjáról és jövőjéről.

A két részes műsor 1. része ide kattintva hallgatható vissza. A 2. rész pedig itt hallható.  

Fotó: Hlinka Zsolt

Székely Márton műemléki szakértő Kakas Lászlóval és Szlabey Balázzsal, a ZDA – Zoboki Építésziroda munkatársaival beszélgetett.

Még javában zajlottak a felújítási munkálatok, mikor egy évvel ezelőtt egy Zoboki Gáborral készített interjúban szóba kerültek a „süket építészek” és „vak akusztikusok”. Az átadás márciusban megtörtént, de a felújítás összetettsége miatt nehéz minden aspektusából summázni a történteket. Az akusztika után most tehát a műemlékesek szemüvegén keresztül tekintjük végig mi változott meg az Ybl-palotában: Székely Márton műemléki szakértő Kakas Lászlóval és Szlabey Balázzsal, a ZDA – Zoboki Építésziroda munkatársaival beszélgetett.

Különleges alkalom egy ennyire exponált épület megújulása, mely amellett, hogy a magyar építészettörténet egyik csúcspontja, kultúránk egyik meghatározó intézményének otthona is egyben. E két indok külön is fókuszba állítana egy felújítást, de együttesen igencsak fokozták a várakozásokat. Ahogy Werner Hofmann írja: az opera a 19. században templompótlék. Budapest pedig roppant szerencsés, hogy dalszínháza a műfaj fénykorában épülhetett fel. Most újra rangjához méltón ragyog a főváros legszebb sugárútján, elhomályosítva az építkezések közbeni konfliktusokat is, amik óhatatlanul szegélyeznek egy ilyen folyamatot. Persze a botrány hagyományosan hozzá is tartozik az operához! (Nem véletlenül emlegetik néha az ott dolgozók viperaházként munkahelyüket…)

A budapesti operaház az 1870-es évek megaprojektje volt, a királyi udvar mellett a kormány és a főváros együttműködésével valósult meg Ybl Miklós tervei alapján. A tervezett 2 millió forint helyett kilenc év alatt végül 3.3 millióba kerülő beruházásra azonban joggal lehettek büszkék elődeink – megnyitásakor színháztechnikai szempontból valóban világelsőnek számított. Aztán míg a legnagyobb művészek léptek fel falai között Puccinitől Plácido Domingoig, addig e falak bizony időről időre építészek gondos kezeit is igényelték.

Az öt évvel ezelőtti bezárásig három jelentős felújításon esett át a ház. Először 1912-ben alig 30 év működés után a hazai szecesszió és korai vasbeton építészet mestere nyúlt hozzá: Medgyaszay István – aki addigra túl volt a soproni és a veszprémi teátrum tervezésén. Jelentős munkálatok zajlottak az 50-es évek elején a Madách Színházat is tervező Kaufmann Oszkár irányításával, legutóbb pedig a 80-as években a KÖZTI generáltervezésével újult meg az épület, mikor a vezető tervező az a Siklós Mária volt, aki az ezredfordulón felépült Nemzeti Színházat is jegyzi. Mindezek után vette kezdetét a mostani rehabilitáció tervezése Budapest legnagyobb hangversenytermének megálmodója: Zoboki Gábor vezetésével.   

Szemben állva az épülettel az Andrássy úti főhomlokzat szinte világít; a kőarchitektúra és a szobrok megtisztítva, az aranyozások és a firenzei Luca della Robbia műhely ihlette neoreneszánsz kerámia elemek is új fényükben csillognak. A vakolt oldalhomlokzatok megjelenése azonban némileg kérdéses volt, a színezés meghatározását alapos kutatások előzték meg.

A kihívást egyrészt az jelentette, hogy manapság már nem állnak rendelkezésre olyan anyagok, amelyekkel Ybl kőművesei dolgoztak, másfelől az eredeti kőszerű hatást kívánták követni a tervezők. Ám pont a természetes kőanyag színe változott annyit 140 év alatt, hogy a feltárt eredeti vakolatszíntől már elüt, így a főhomlokzat színéhez történő igazítás lett a szempont – finom polikrómiával megvalósítva.

További részletek az Építészfórum.hu cikkében ide kattintva olvashatók.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás / Építészfórum.hu

Múlt héten jelent meg oldalunkon interjú a HAN projekt elindítóival, akik a humanitárius építészet magyarországi hálózatának kiépítésén fáradoznak. Hogy mennyire létező igényről és gyakorlatról van szó, arra máris tudunk példát mutatni, Kastélyosdombó az Ökumenikus Segélyszervezet regionális jelentőségű központja, az elmúlt évtizedben szociális és térségfejlesztési modellprogramként, valamint képzési központként egyaránt fontos tényezővé vált a térségben. Az egyutcás kis falu nem rendelkezett rangjához méltó faluközponttal, ennek terveit készítette el a ZDA – Zoboki Építésziroda és a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda – önkéntes felajánlásként.

2010-ben az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai azért érkeztek a 300 fős kis Somogy megyei faluba, hogy egy hasznosításra felajánlott intézményt nézzenek meg. A munkatársak egy szebb napokat látott, lepusztult egykori vadászkastélyt találtak romos melléképületekkel, hatalmas elhanyagolt kerttel, birtokkal. 

Kastélyosdombó mára nemcsak a gazdasági, de szociális tevékenységét tekintve is a Segélyszervezet regionális – sőt egyes területeken országos – jelentőségű központjává vált. A komplexum már nem csak a családok átmeneti otthonában élő gyermekek felzárkózását segíti elő: rendszeres közösségi és fejlesztő programjainkra az egész térségből érkeznek gyermekek és családok, a 2019-ben létrehozott Esélytáborban pedig nyáron egymást érik a fejlesztő táborok. Az időközben a kormányzat által elindított Felzárkózó Települések program keretében a Segélyszervezet a régió egyre több településén hoz létre Jelenlét Pontokat, helyben segítve a hátrányos helyzetű települések felzárkózását. Az Ökumenikus Segélyszervezet kastélyosdombói központja a településen mintaszerű gazdasági és szociális fejlődést indított el, ehhez kapcsolódóan a falukép rendezése is szükségszerű.

Mind a térségi központi szerep, mind a helyi közösség erősítése szempontjából újabb mérföldkő lehet a település központjában található egykori pajta környezetének rekonstrukciója, mely a ZDA – Zoboki Építésziroda pro bono felajánlott munkájának köszönhetően garantáltan világszínvonalon valósulhat meg. A Zoboki Gábor által megálmodott rekonstrukció kiterjed a teljes faluközpontra. A fejlesztés tájépítészeti részét a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda pro bono vállalta, dr. Herczeg Ágnes vezetésével.

Az egyutcás falunak jelenlegi központja főtér hiányában a bolt előtti járdaszakasz. Régen megfogalmazódott igény a faluközpont kijelölése és karakteresebb megjelenése. A buszváró méltatlan helyzete, a közösségi terek hiánya is megoldást kíván. Húsz km-es körzetben nincs működő piac, továbbá a környéken jelenleg nem megoldható a 60 fő feletti rendezvények megtartása zárt térben. A faluban jelenleg 70 főt tudnak elszállásolni, a kapacitás rendszeresen kevésnek bizonyul csoportok fogadásához.

További részletek az Octogon.hu cikkében ide kattintva olvashatók.

A projektről bővebb leírás itt olvasható.

Irodaházzal nem könnyű emlékezeteset alkotni, pedig ma már ez is a beruházói elvárások közé tartozik. A ZDA – Zoboki Építésziroda által tervezett Pillar irodaház ráadásul a Váci úti irodafolyosó és a Dózsa György út kereszteződédében egy valóságos kortárs irodaépítészeti katalógusban kellett, hogy feltűnést keltsen. Ami azt illeti, sikerült…

Már építés közben magára vonta az arrafelé őgyelgő recenzens – azaz e cikk írójának – figyelmét, akkor még csak finom színharmóniával alakított, fémlemez burkolatú, legömbölyített sarkú homlokzataival. Kész állapotában, kikászálódva az építési kordonok alkotta álruhából napvilágra került a plasztikus tömeg, amely nagylelkűen engedi a várost zárt falai közé betüremkedni. Most már az is látszik, hogy eredetisége nem csak kellemesen vonzó külsejének, hanem a tudatosan végiggondolt alaprajzi és tömegalakításának is köszönhető.

A barátságos színű, selyemfényű falak ki-be hullámzanak, a telket határoló négy utca felé különböző méretű és karakterű téröblöket hoznak létre. A középen kialakított zöld udvarral mind vizuális kapcsolatban áll, így az egyébként elzárt keresztutca felől is kilátni a főútra. A földszinten fellazított alaprajz, az újonnan nyitott átlátások révén a teljes tömb méretű, 29 000 négyzetméter kiadható irodaterülettel bíró tömeg nem nyomja agyon a környezetét, épp ellenkezőleg, szellősebbnek tűnik a beépítés, mint korábban. Ehhez hozzájárul, hogy a tervező a beruházóval karöltve nem csak a szerződésben előírt négyzetmétereken hozott létre közterületet, de körben megnövelte ezt azzal, hogy az épület kontúrja a közterületek szintjén a telekhatáról jócskán beljebb húzódik. A fő megközelítési irányok felől ráadásul a földszint pilléres-árkádos kialakítású, a sarki főbejárat felől másfélszeres belmagassággal, így kellemes arányú városi közterekkel gazdagodott a forgalmas kereszteződés, amit látható kedvvel használnak a dolgozók és arra járók egyaránt. A földszinten az utcával kommunikáló funkciók kaptak helyet: étterem, kávézó, illetve még bérlőre váró helyiségek.

További részletek az Octogon Magazin 175. lapszámában itt olvashatók.

Fotó: Bujnovszky Tamás/Octogon.hu

Zöldtető és vízfelület javítja a mikroklímát

Az építészek négyféle koncepcióterv-változatot készítettek, ebből választották ki közösen a legjobbat. Az új székház szervesen kapcsolódik a KKI épületéhez, amit többféleképpen is hangsúlyoznak. Egyrészt az épületek előtt a jelenlegi parkoló helyett egy zöldfelülettel ellátott közteret alakítanak ki, másrészt a homlokzat ívelt formálású, hatalmas üvegfelülettel fordul a másik épület felé. A két épület között egy kisebb, szoborszerű épület kap helyet, ami kapcsolatot teremt és egyben rendezvényeknek is helyet adhat. Az épület mellé egy vízfelületet képzeltek a tervezők, ami nemcsak elegáns látványt eredményez, de a mikroklímát is javítja.

„A homlokzatnál az alapvető elképzelés az volt, hogy egy tömörebb, védettebb és nehezebbnek tűnő test lebeg egy könnyed üvegdobozon”

– mondja Csiszér András. Ez sikerült is, az irodaépület horizontálisan két részre osztható. Az alsó két szint a hátrahúzott pilléreknek köszönhetően tisztán üveghomlokzatot kapott, itt többek között közösségi tárgyalók és egy belső kertre néző, teraszos kávézó-étterem is helyet kapnak. A felső szintek egyedi, lamellás homlokzata mögött az irodaterek találhatók.

„Olyan rendszert alkottunk, ami azt a fajta intelligens, tervezett, mégis nagyon változatos világot tudja tükrözni, ami reflektál a kémiai és gyógyszeripari kutatásokra – mondja Csiszér András. – Úgy teremt építészeti hangsúlyt, hogy egyrészt visszafogott, egyszerű formából indul ki, másrészt erős parametrikus logikával van felépítve. A teljes homlokzat és a belső átriumtér egy geometriai logikára épül fel, reagál a forma hullámzására, ezért ha bármit változtatunk, az kihat a rendszer minden elemére.”

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

A cikket írta: Bagi László/ Forbes

Látványterv: ZDA/The Greypixel Workshop

Generálkivitelező – szerkezetépítés: EB HUNGARY INVEST Kft.

„Az építészetben olykor akár ezer ember munkáját kell összefogni, csak én vagyok ennek a csúcsán, és én kapom a Kossuth-díjat, ami nagyon igazságtalan” – mondja az Indexnek Zoboki Gábor.

„Azért is örülök a Kossuth-díjnak, mert az építészekkel kapcsolatban állandó dilemmában vannak az emberek: nem tudják eldönteni, hogy mérnökök-e vagy művészek” – mondja Zoboki Gábor, aki szerint az építészeket az átlagemberek és a döntéshozók sem tudják hova tenni.

„Mérnöknek is kell lennünk, mert mit sem ér a koncertterem, ha beázik, és művésznek is, mert az is nagyon fontos, hogy lelke legyen az épületnek.”

Az építészeknek egyszerre kell használniuk a jobb agyféltekéjüket, mint holisztikus világnézetű művésznek, és a balt, amely a legnagyobb álmokat hozza le az anyagi szintre, a konstrukció világába. „Ez a kettősség jellemez minket.”

Zoboki szerint a Kossuth-díj annak a professzionális szakmai tudásnak is az elismerése, amely az állandó tanulás eredménye. Követni kell a trendeket, a Müpához és az Operaházhoz tanulmányozni kellett a zengő tereket, a nemzetközi szakirodalmat, és ez tényleg olyan folyamatos tanulást jelent, hogy „a repülőgépen is szótárakkal utazol”.

További részletek az Index.hu cikkében ide kattintva olvashatók.

Fotó: Bodnár Patrícia/Index.hu

Az Operaház újranyitása kapcsán beszélget Ókovács Szilveszter és Zoboki Gábor az Arénában, az adás pénteken este hallható majd. Az ország legjelentősebb műemléképülete a pincétől a padlásig megújult, újra a 138 évvel ezelőtti pompájában látható, ahogy Ybl Miklós egykor megálmodta.