ZDA sajtó Archívált - Oldal 2 a 12-ből

A modern várostervezés nem a díszburkolatról és szökőkutakról szól

Számos meghökkentő állítást tesz Zoboki Gábor az Indexnek adott interjújában. Nem ért egyet a Ligetbe helyezett múzeumi negyed koncepciójával, azt mondja, az Operaház – az eredeti határidőhöz képest – hároméves csúszással átadott rekonstrukciójára nem volt elég idő, kritikusan nézi a várbeli újjáépítéseket, az általa tervezett Müpa pedig kifejezi egy ébredő nemzet kulturális identitását. A 2023. január 24-én 60 éves építész nem csupán saját pályájáról beszélt szabadon és kissé távlatosabban, hanem a minket körülvevő építészeti környezetről is, és azt is elárulja, pályázik-e az Opera főigazgatói címére.

Zoboki Gábor építész az Indexnek arról is beszélt, hogy

minden vágya egyszer Beethoven-szimfóniát vezényelni a Müpában;
miért érkeznek koncepció nélkül a szupermarketek, lakónegyedek és felhőkarcolók;
miért nem jó döntés a Ligetbe tett múzeumi negyed;
miért vágott erkélyt a Miniszterelnökségnek otthont adó Karmelita kolostorra;
vége van-e a sztárépítészek korszakának;
miért érdekes, hogy a Müpa élén álló Káel Csaba is építőmérnökből lett filmrendező;
és hogy miért megy Afrikába nemzeti történeti múzeumot tervezni.

Budán vagyunk az új irodájában, pedig amikor még az Andrássy úton voltak, szeretett átsétálni az Operába…

Fele úton voltam a Zeneakadémia és az Operaház között, hogy este, mikor megfáradtam a rajzolásban, átmehessek egy kis zenei felüdülésre. De a Svábhegyen születtem, itt nőttem föl, a Normafánál barátkoztam össze a természettel, még az „ősi” Trial faléceken kezdtem síelni. Mesebeli világ volt. Ide tértem most haza egy 1898-ban épült zugligeti villába. Az új menedékhelyemen végre csöndesebben tudok alkotni, könyvet írni. Az építészet egyik legfontosabb párja mégiscsak a táj és a kert: koros fák, virágok, mókus, aranysakál, madárcsicsergés… Megérkeztünk.

Gyerekkorában innen, a Svábhegyről járt át az Operába?

Soha nem felejtem el, amikor kitört a román forradalom, a Szentivánéji álom premierje volt: délután még a Normafánál síeltem, hétre pedig bementem az Operába. Seregi Laci bácsi zokogva jött ki, mert tudta, hogy most a függöny egy szabad Európára megy föl, és a közönség állva őrjöngött. A normafai síelésem és az operai könnybe lábadásom között félóra telt el. Mondjon még egy ilyen várost!

A teljes interjú az Indexen olvasható: https://index.hu/kultur/2023/01/24/zoboki-gabor-60-eves-mupa-karmelita-var-liget-opera-palyazat-interju/

Fotó: Németh Kata / Index

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Döntőben az Operaház

Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja tizennyolc éve mutatja be a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi szaktekintélyekből álló előzsűri idén több mint 160 alkotás közül választotta ki a legjobbakat.

Szavazni november 6-án éjfélig az Építészfórum oldalán lehet a fent bemutatott tíz épületre. Lássuk az épület kategória tíz közönségdíjra esélyes jelöltjét!

Amikor 1884-ben hivatalosan is megnyitott a Magyar Királyi Operaház, a tömeg tüntetést szervezett és betört az épületbe, hogy lássa Lotz Károly A zene apoteózisa című falfestményét. Ilyen veszély manapság talán nem fenyeget, de sok operarajongó már türelmetlenül várta, hogy az épület idén tavasszal újra megnyissa nehéz fakapuit. Aki járt azóta az épületben, megállapíthatta, hogy megérte várni – írja a Forbes.

A lap idézi Zoboki Gáborral készített interjúját: „Az ami döbbenetes lesz véleményem szerint, hogy elképesztően bátor az épület színezése. Mindennek az eredeti színét adtuk vissza, úgy sétálsz benne, mintha már jártál volna itt, de mégis valami egészen más. A terek sokkal kompaktabbak, kontúrosabbak, mert azzal, hogy a felületek tisztábbak, közelebb kerültek hozzád, és ezzel sokkal intimebb térsorban érzed magad. Nyilvánvalóan ez összefügg azzal, hogy sokkal világosabbak a terek, és sokkal jobb világítást is kapnak. Ami a legfontosabb, hogy a falkutatások során valami egészen vadállati színekre bukkantunk. Ezt tényleg nem várjuk el az eklektikától”.

Szavazni az alábbi linken lehet a következők szerint.

https://epiteszforum.hu/szavazas/med-2022-kozonsegdij?email

1. Email cím megadása, küldés gomb megnyomása

2. A postafiókba kapott megerősítő linkre kattintva lehet elkezdeni a szavazást..

3. A szavazás során minden közönségdíjra jelölt épületre szavazni kell, 1-10-ig terjedő skálán.

1956 – Forradalom Zoboki Gábor szemével

Noha édesapjával keveset beszélt az 1956-os történésekről, a családban élénk emlékek maradtak az október 27-i nagy tiszakécskei lövöldözésről, amely után 17 halott és száznál is több sebesült maradt a város főterén. „A nagynéném a következő héten lévő esküvőjét azért halasztották el, mert hét repeszt kapott.” – meséli Zoboki, akinek az forradalomhoz való kötődését mégsem elsősorban ez, hanem egy néhány éve előkerült napló alakította.

„Nekem az ’56-ot Csics Gyula bácsi hozta be az életembe. Édesanyám unokatestvére, Csics Gyula, 12 évesen az egyik barátjával, a Blaha Lujza tér melletti utcában lakva, naplót írtak. Kieselbach Tamás ezt a naplót több mint tíz évvel ezelőtt kiadta. Ha ezt a könyvet valaki kinyitja, beleláthat, hogy egy 12 éves gyerek hogy élte meg a forradalmat. Egy gyerek nyilvánvalóan nem látja az összefüggéseket, de a hétköznapi életét, meg az ő gondolatait olvashatjuk benne. Percek alatt kellett felnőtté válniuk. A naplóban keverednek a rádióban hallott és a röpcédulákon olvasott információk azzal, hogy most anya talált egy kacsát, amit gyorsan feldolgozunk és megettük, mert most hetekig nem lesz mit enni. Csics Gyula naplójából azt érzékeled, hogy 12 évesen is felfogta, hogy ilyen típusú irodalom nem nagyon keletkezik”.

A teljes adás itt hallgatható meg 15:24:40-től itt.

Képet készítette: Cseke Csilla MTI/MTVA

Elismerés magyar építészeknek

A Hír TV Radar magazinműsora kérdezte a rangos elismerés kapcsán a díjazott Nagy Csabát és Zoboki Gábort.

Öt magyar építészt is Közép-európai építészeti díjjal tüntettek ki. A díj névadója, a szlovén Jože Plečnik építész, aki munkáiban lényegében azt képezte le előre, ahogy ma Európában élnünk kell – mondta Zoboki Gábor, aki az Operaház rekonstrukciójáért vehette át a díjat.

Az elismerést idén ötödik alkalommal ítélték oda együttműködésben a Nemzetközi Építésszövetséggel és az UNESCO-val. A díjat Miloš Zeman, a Cseh Köztársaság elnöke adta át szeptember 14-én a prágai várban.

A videó megtekinthető itt.

Rangos építészeti díjjal tüntették ki Zoboki Gábort

A közép-európai országok kiemelkedő építészeinek munkáját elismerő Jože Plečnik – 2022 Közép-európai építészeti díjjal tüntették ki az Operaház rekonstrukciójáért Zoboki Gábort. A díjat Miloš Zeman, a Cseh Köztársaság elnöke adta át szeptember 14-én a prágai várban.

A kitüntetést kiemelkedő építészeknek és építőmérnököknek ítélik oda az építészethez és a műemlékek megőrzéséhez nyújtott élethosszig tartó hozzájárulásukért. A rangos díj névadója Jože Plečnik szlovén építész, aki Tomas Garrigue Masaryk felkérésére elvállalta az azóta a cseh főváros jelképévé és a köztársaság szimbólumává vált prágai vár helyreállításának és kormányzati székhellyé alakításának tervezését.

A Jože Plečnik-díjat először 2018-ban adták át a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának századik évfordulója alkalmából. Eddig 216 építész, mérnök, természetvédő és egyéb szakember vehette át a díjat. A cseh főváros jelképévé vált prágai vár szlovén építészéről elnevezett rangos díjat idén ötödik alkalommal ítélték oda együttműködésben a Nemzetközi Építészszövetséggel és az UNESCO-val.

Ybl Miklós fejével gondolkodva

A mostani díjátadó különlegessége, hogy idén ünneplik Jože Plečnik születésének 150. évfordulóját, továbbá, hogy 2022-ben a díjat Közép-európai építészeti díj címmel egészítették ki, amely így felöleli a Cseh Köztársaságon kívüli országok, különösen a Visegrádi Együttműködés, valamint a régió egyéb országainak – Ausztria és Szlovénia – építészeti munkáit, együttműködve Nemzetközi Építészszövetséggel (UIA) és az UNESCO-val. A díjat a Cseh Köztársaság elnöke, Miloš Zeman adta át a prágai várban megrendezett ünnepség keretében.

AZ IDÉN MÁRCIUSBAN KOSSUTH-DÍJJAL IS KITÜNTETETT ZOBOKI GÁBORNAK AZ OPERAHÁZ FELÚJÍTÁSÁNAK TERVEZÉSÉÉRT ÍTÉLTÉK ODA A JOŽE PLEČNIK – 2022 KÖZÉP-EURÓPAI ÉPÍTÉSZETI DÍJAT.

Az Operaház, Magyarország egyik legfontosabb középülete, 2022-ben ötéves rekonstrukciót követően született teljesen újjá. Az átfogó kutatásokra alapozott tervezői koncepció azt célozta, hogy „Ybl Miklós fejével” gondolkodva, az ő forrásaihoz visszanyúlva revitalizálják a 138 éves épületet, mindeközben kiszolgálják a 21. század színház-technológiai és nézői igényeket. A generáltervező ZDA – Zoboki Építésziroda sokszáz szakértővel, művésszel és restaurátorral működött együtt az évtized egyik legnagyobb kihívását jelentő rekonstrukcióján.

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) felterjesztésére Zoboki Gábor mellett négy további magyar építészt – Nagy Csabát, Balázs Mihályt, Gutowski Róbertet és Krizsán Andrást – is díjaztak.

A Müpától Kínáig

Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas magyar építészmérnök, egyetemi tanár. Legismertebb magyarországi tervezői munkái közé tartozik a világviszonylatban is jegyzett hangversenyteremmel büszkélkedő budapesti Művészetek Palotája (Müpa), a Nemzeti Táncszínház, az Operaház történeti rekonstrukciója, a Richter Gedeon-ház, valamint külföldön a sencseni Nanshan Kulturális és Sportközpont. Utóbbi Hudec László 1930-as évekbeli munkásságát követően, az első magyar építészek által jegyzett jelentős ház Kínában. Munkáit több ízben építészeti nívódíjjal, valamint a Nemzetközi Ingatlanszövetség FIABCI-díjával ismerték el.

Modernség és transzparencia – A Müpa épülete egy művészettörténész szemével

„Áldott pillanatban született” – a Müpa főépítésze, Zoboki Gábor mondta egy alkalommal, amikor az épület és az intézmény létrejöttéről beszélt. Azt is mondta, hogy vannak még 21. századi csodák. Több mint 15 év elteltével mit gondol erről a csodáról? Erről faggatom Topor Tünde művészettörténészt, az Art Magazin főszerkesztőjét, a Müpa tanácsadóját, kiállításainak szerkesztőjét.

Csodának tartom ma is — vagy szerencsés csillagállásnak —, amikor találkozott a beruházók, a politikusok és a szakma akarata, valamint a közönség igénye. Kedvezőek voltak a körülmények, így a Müpa még a 2008–2009-es válság előtt megépülhetett. Amikor elkészült, emlékeim szerint kapott hideget-meleget, az eddig eltelt tizenhat év azonban fényesen igazolta. Jól működik, a közönség nagyon szereti, és a szakmai megítélése is igen kedvező.

– A város peremén épült. Jó helyen?

– Induljunk ki abból, hogy a Zoboki—Demeter építésziroda először egészen más tervet adott be, mint amely végül megvalósult, és Demján Sándor elképzelése is más volt. A Millenniumi Városközpont koncepciója szerint szálloda és új lakóépületek övezték volna az új létesítményt. Demokratikus gondolat volt, hogy a város peremén legyen egy ilyen, Művészetek Palotájának keresztelt intézmény. Lakóházak helyett azonban az évek során irodaházak települtek ide, estére kiürül a környék. A közönség, amikor egy-egy koncertről kijön, kicsit el is van anyátlanodva, mert nem egy élettel teli, mozgalmas negyedbe lép ki. Egyelőre. Mert várható, hogy ez bekövetkezik, és ha majd a környék lakóépületekkel népesül be, a Müpa beágyazódhat egy élő városi közegbe. Mindenesetre az új szellemi és városközpont kialakulásának lehetősége ezzel az épülettel született meg.

A cikk folytatása tovább olvasható itt

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Zoboki Gábor: Csodálatos városban élünk, szerencse, hogy eddig nem sikerült elrontanunk

Állandóan mozgásban van, az egész lénye vibrál, ha beszél muszáj rá odafigyelni, ahogyan az általa tervezett épületekre is. Minden megvan benne ahhoz, hogy zavarba ejtse az embert: modern, de hagyománytisztelő, harmonikus, de szertelen, játékos, de komoly. Zoboki Gábor Kossuth-díjas építész, aki egyébként zenésznek készült, igazi művész, a szó minden értelmében.

Metropol: Nem tudom feltűnt-e, karmesternek készült és úgy hozta az élet, hogy az is lett.

„Ez már nekem is eszembe jutott . . . Az építészet karmesterség. Rengeteg ember munkáját kell összehangolni: az Operaház felújításán például háromszáz mérnök, kétezer építőmunkás és számos egyéb szakember dolgozott. Az építészet most is az emancipációjáért küzd a művészeti ágak között, sokan inkább mérnöktudománynak tartják, de ez nem igaz. Ha csak mérnökként dolgozol, a ház lélektelen lesz – ha csak „lírázol”, használhatatlan.”

M: Több helyen is modernista építészként hivatkozott önmagára. Hogyan él önben a két fogalom: hagyomány és modernség?

„Ha megnézi az új házaimat, látja, hogy igyekszünk elkerülni a divatokat. Ha most bemegy a felújított Operaházba, azt tapasztalja, hogy lényegében semmi sem változott és sokkal jobb lett az akusztika. Nos, erre vagyok a legbüszkébb. Ha valaki belép, szerintem úgy érezheti, mintha már járt volna itt 140 éve is. Ezt megteremteni többet jelent, mint rajta hagyni a névjegyemet a házon, hogy utána azt mondják: itt volt a Zoboki. Csupán egy »Ybl-tanonc« voltam ebben a folyamatban. Egy-egy épület felújítása egy kor szellemiségét, hangulatát és életérzését is felidézi. Ezért szoktam használni a »rekonstrukció« szó helyett, a »revitalizáció« kifejezést.”

M: Vannak Budapesten kedvenc helyei?

„Melyik építésznek nincsen! Az intim és barátságos helyeket szeretem. Példaként említhetném a Jókai teret vagy az egykori belváros gettóutcáit, ahol végigsétál az ember és érzi benne a kort. Sokan nem fogják fel, milyen csodálatos ez a város. Sok mindent megtettünk az elmúlt 150 év alatt, de még mindig nem rontottuk el.”

M: „Ma Budapestet nem tervezi senki. A város »foghíjról foghíjra« épül, átfogó városrendezési-építészeti koncepció nélkül. … A politikusok rövid távú gondolkodása ellehetetleníti a tervezés és ingatlanfejlesztés hosszú távú céljait. Budapest most leginkább egy karácsonyfához hasonlít, amire lapáttal szórják rá a díszeket…” Ma is fenntartja ezeket a 2008-ban leírt gondolatait?

„Sajnos igen. Párizsban ma egy 25 fős bizottság dönti el, hol épüljön egy koncertterem. Nem építészek rajzolgatnak és politikusok döntenek, hanem van egy csapat, akik végiggondolják az új fejlesztéseket, és ezeket patikamérlegen helyezik el. Budapestet száz helyről cibálják, de annyira jó felépítésű teste van, hogy egyelőre még nem esett szét. Azért is vagyok büszke, hogy a Műpa körül egy új élet indult be.

Az interjút teljes terjedelemben a Metropol.hu-n olvasható ide kattintva.

Az Operaház felújításának kulisszatitkai

Zoboki Gábor építész Az Este házigazdájaként Ókovács Szilvesztert, az Operaház főigazgatóját látta vendégül.

„Ha város két legnagyobb operabolondja csinálja, akkor nem lehet elrontani.” – szólt a bonmot Budapesten 2017-ben mielőtt Ókovács Szilveszter főigazgató, illetve Zoboki Gábor építész és csapata nekikezdett az Operaház felújításának.

Eltelt hat év, már újra régi pompájában ragyog Ybl Miklós fő műve, a Kossuth Rádióban rendhagyó módon Az Este házigazdájaként Zoboki Gábor kérdezte az Operaház intendánsát a rekonstrukció kihívásairól, kulisszatitkairól, az Operajátszás múltjáról és jövőjéről.

A két részes műsor 1. része ide kattintva hallgatható vissza. A 2. rész pedig itt hallható.

Fotó: Hlinka Zsolt

Az Operaház felújításának rendhagyó műemlékes szempontjai

Székely Márton műemléki szakértő Kakas Lászlóval és Szlabey Balázzsal, a ZDA – Zoboki Építésziroda munkatársaival beszélgetett.

Még javában zajlottak a felújítási munkálatok, mikor egy évvel ezelőtt egy Zoboki Gáborral készített interjúban szóba kerültek a „süket építészek” és „vak akusztikusok”. Az átadás márciusban megtörtént, de a felújítás összetettsége miatt nehéz minden aspektusából summázni a történteket. Az akusztika után most tehát a műemlékesek szemüvegén keresztül tekintjük végig mi változott meg az Ybl-palotában: Székely Márton műemléki szakértő Kakas Lászlóval és Szlabey Balázzsal, a ZDA – Zoboki Építésziroda munkatársaival beszélgetett.

Különleges alkalom egy ennyire exponált épület megújulása, mely amellett, hogy a magyar építészettörténet egyik csúcspontja, kultúránk egyik meghatározó intézményének otthona is egyben. E két indok külön is fókuszba állítana egy felújítást, de együttesen igencsak fokozták a várakozásokat. Ahogy Werner Hofmann írja: az opera a 19. században templompótlék. Budapest pedig roppant szerencsés, hogy dalszínháza a műfaj fénykorában épülhetett fel. Most újra rangjához méltón ragyog a főváros legszebb sugárútján, elhomályosítva az építkezések közbeni konfliktusokat is, amik óhatatlanul szegélyeznek egy ilyen folyamatot. Persze a botrány hagyományosan hozzá is tartozik az operához! (Nem véletlenül emlegetik néha az ott dolgozók viperaházként munkahelyüket…)

A budapesti operaház az 1870-es évek megaprojektje volt, a királyi udvar mellett a kormány és a főváros együttműködésével valósult meg Ybl Miklós tervei alapján. A tervezett 2 millió forint helyett kilenc év alatt végül 3.3 millióba kerülő beruházásra azonban joggal lehettek büszkék elődeink – megnyitásakor színháztechnikai szempontból valóban világelsőnek számított. Aztán míg a legnagyobb művészek léptek fel falai között Puccinitől Plácido Domingoig, addig e falak bizony időről időre építészek gondos kezeit is igényelték.

Az öt évvel ezelőtti bezárásig három jelentős felújításon esett át a ház. Először 1912-ben alig 30 év működés után a hazai szecesszió és korai vasbeton építészet mestere nyúlt hozzá: Medgyaszay István – aki addigra túl volt a soproni és a veszprémi teátrum tervezésén. Jelentős munkálatok zajlottak az 50-es évek elején a Madách Színházat is tervező Kaufmann Oszkár irányításával, legutóbb pedig a 80-as években a KÖZTI generáltervezésével újult meg az épület, mikor a vezető tervező az a Siklós Mária volt, aki az ezredfordulón felépült Nemzeti Színházat is jegyzi. Mindezek után vette kezdetét a mostani rehabilitáció tervezése Budapest legnagyobb hangversenytermének megálmodója: Zoboki Gábor vezetésével.

Szemben állva az épülettel az Andrássy úti főhomlokzat szinte világít; a kőarchitektúra és a szobrok megtisztítva, az aranyozások és a firenzei Luca della Robbia műhely ihlette neoreneszánsz kerámia elemek is új fényükben csillognak. A vakolt oldalhomlokzatok megjelenése azonban némileg kérdéses volt, a színezés meghatározását alapos kutatások előzték meg.

A kihívást egyrészt az jelentette, hogy manapság már nem állnak rendelkezésre olyan anyagok, amelyekkel Ybl kőművesei dolgoztak, másfelől az eredeti kőszerű hatást kívánták követni a tervezők. Ám pont a természetes kőanyag színe változott annyit 140 év alatt, hogy a feltárt eredeti vakolatszíntől már elüt, így a főhomlokzat színéhez történő igazítás lett a szempont – finom polikrómiával megvalósítva.

További részletek az Építészfórum.hu cikkében ide kattintva olvashatók.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás / Építészfórum.hu

Magtárból faluközpont

Múlt héten jelent meg oldalunkon interjú a HAN projekt elindítóival, akik a humanitárius építészet magyarországi hálózatának kiépítésén fáradoznak. Hogy mennyire létező igényről és gyakorlatról van szó, arra máris tudunk példát mutatni, Kastélyosdombó az Ökumenikus Segélyszervezet regionális jelentőségű központja, az elmúlt évtizedben szociális és térségfejlesztési modellprogramként, valamint képzési központként egyaránt fontos tényezővé vált a térségben. Az egyutcás kis falu nem rendelkezett rangjához méltó faluközponttal, ennek terveit készítette el a ZDA – Zoboki Építésziroda és a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda – önkéntes felajánlásként.

2010-ben az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai azért érkeztek a 300 fős kis Somogy megyei faluba, hogy egy hasznosításra felajánlott intézményt nézzenek meg. A munkatársak egy szebb napokat látott, lepusztult egykori vadászkastélyt találtak romos melléképületekkel, hatalmas elhanyagolt kerttel, birtokkal.

Kastélyosdombó mára nemcsak a gazdasági, de szociális tevékenységét tekintve is a Segélyszervezet regionális – sőt egyes területeken országos – jelentőségű központjává vált. A komplexum már nem csak a családok átmeneti otthonában élő gyermekek felzárkózását segíti elő: rendszeres közösségi és fejlesztő programjainkra az egész térségből érkeznek gyermekek és családok, a 2019-ben létrehozott Esélytáborban pedig nyáron egymást érik a fejlesztő táborok. Az időközben a kormányzat által elindított Felzárkózó Települések program keretében a Segélyszervezet a régió egyre több településén hoz létre Jelenlét Pontokat, helyben segítve a hátrányos helyzetű települések felzárkózását. Az Ökumenikus Segélyszervezet kastélyosdombói központja a településen mintaszerű gazdasági és szociális fejlődést indított el, ehhez kapcsolódóan a falukép rendezése is szükségszerű.

Mind a térségi központi szerep, mind a helyi közösség erősítése szempontjából újabb mérföldkő lehet a település központjában található egykori pajta környezetének rekonstrukciója, mely a ZDA – Zoboki Építésziroda pro bono felajánlott munkájának köszönhetően garantáltan világszínvonalon valósulhat meg. A Zoboki Gábor által megálmodott rekonstrukció kiterjed a teljes faluközpontra. A fejlesztés tájépítészeti részét a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda pro bono vállalta, dr. Herczeg Ágnes vezetésével.

Az egyutcás falunak jelenlegi központja főtér hiányában a bolt előtti járdaszakasz. Régen megfogalmazódott igény a faluközpont kijelölése és karakteresebb megjelenése. A buszváró méltatlan helyzete, a közösségi terek hiánya is megoldást kíván. Húsz km-es körzetben nincs működő piac, továbbá a környéken jelenleg nem megoldható a 60 fő feletti rendezvények megtartása zárt térben. A faluban jelenleg 70 főt tudnak elszállásolni, a kapacitás rendszeresen kevésnek bizonyul csoportok fogadásához.

További részletek az Octogon.hu cikkében ide kattintva olvashatók.

A projektről bővebb leírás itt olvasható.