A Budai Várnegyed hosszú távú (25 évre szóló) fejlesztésének stratégiai tervéhez készült urbanisztikai és közgazdasági előtanulmányban szakemberek bevonásával, a megvalósíthatóság szempontjainak előtérbe helyezésével vizsgálták a tervezők a városrész önfenntartó megújulásának lehetőségeit. Stratégiai javaslatuk széles szakértői és civil kör bevonásával készült.
Meggyőződésük, hogy Budapest urbanisztikai és történeti szempontból legkiemelkedőbb városrészének, a Várhegy koncepciójának elkészítéséhez a rendelkezésre álló szakmai anyagok megfelelő tartalommal készen állnak, de széleskörű szakmai és civil megvitatásuk eddig elmaradt. A fő elv az volt, hogy a lehető legszélesebb kört, azaz a szűken vett szakmán kívüli véleményformálókat is megnyerjék a feladat ésszerű megoldásának. A munkacsoport multidiszciplináris megközelítéssel, közel 50 fős létszámmal, további százas nagyságrendű szakember bevonásával vállalkozott a feladatra. Sikerült olyan nemzetközi szakértői gárdát összegyűjteni, akik mind az örökségvédelmi, mind pedig az ingatlanfejlesztési modell létrehozásában segítségre lehetnek. A Budai Várhegy projekt lehetőség egy új műfajú munkamodell megteremtésére, ahol a közgazdasági és ingatlanfejlesztési kérdések főszerepet játszanak.
Az építészeti-városrendezési koncepciót és szakági fejezeteit illetve az ingatlanfejlesztési stratégiai és módszertani kérdéseket külön fejezetben foglalták össze. A Városfejlesztési javaslatok első négy fejezete a Budai várat négy szerkezeti egységre – Palota, Szent György tér, Polgárváros, várlejtők-környezet – bontva, gazdag rajzi és képanyaggal illusztrálva foglalja össze a Várhegy történetét, adottságait, fejlesztési koncepcióját, programszinten fogalmazza meg a feladat-előkészítő workshopok szellemi célkitűzéseit. A szakági fejezetek szakterületenként fejtik ki a feladatokat és az elképzelhető megoldásokat. A megközelítés, közlekedés, mélyépítési infrastruktúra, közművek, barlangok örökségvédelem, turizmus, kultúra, művelődés-szociológia kérdéseit külön szakértői csoportok vizsgálták, motivációs gondolataikat és esszéiket az előtanulmányok megfelelő fejezeteibe lettek beépítva. A jelenleg érvényes szabályozás és a jelenlegi intézmények, funkciók vizsgálata mellett feldolgozásra kerültek a nemzetközi várprojektek tanulságai is. Felépült a történeti palotaegyüttes részletes 3D-s modellje, és elő lett készítve egy urbanisztikai munkamodell is 1:4000-ben, melyen nemcsak a Várhegy, de a környezet összefüggései is vizsgálhatók.
Különösen fontos része a munkának a II. fejezetként részletezett Ingatlanfejlesztési előtanulmány, amely a szokásos hazai tervezői gyakorlattól eltérően az ingatlanfejlesztői és gazdasági munkarészt állítja a teljes koncepció fókuszába. A privát és közfejlesztések dominó-elven működő rendszerének megvalósítására a párizsi Rive Gauche példája került elemzésre. EU pályázati szakértő tanulmánya az EU Jessica programjához illeszkedő elemeket tárja fel, ezen kívül részletesen kitértek a tervezők az ütemezés és a költségvetés kérdéseire, és a szükséges PR stratégiára is.
