zda logo png

Nemzetközi Előadóművészeti Központ, Sencsen

A 19 milliós kínai metropolisz, Sencsen vezetői egy három épületből álló komplexumot álmodtak meg a városközponti Xiangmi Lake környezetében. A beruházás egyszerre a város szimbóluma, és állít emléket a 40. évfordulóját ünneplő Sencsen dinamikus fejlődésének és kreatív erejének. Az önkormányzat az épületegyüttes tagjaira időben eltolva külön-külön írt ki nemzetközi építészeti tervpályázatot. A ZDA-Zoboki Építésziroda több olyan világsztárral egyetemben, mint a brit Heatherwick Studio, Christian de Portzamparc irodája, vagy a dán Henning Larsen Architects meghívottként vett részt az egyik épület, a Müpa léptékű Nemzetközi Előadóművészeti Központ (IPC – International Performance Center) pályázatán. A ZDA tervét a kiemelkedő szakembereket – többek közt Rem Koolhaast valamint az olasz sztárépítész, Massimiliano Fuksast – is tagjai között tudó szakmai zsűri a legjobb öt közé választotta, a magyar építészek terve a döntő fordulót követően Zaha Hadiddal és másik két irodával egyetemben végül megosztott második díjat nyert el.  A pályázaton a New York-i Ennead Architects tervét választottak ki győztesnek a döntőben már városvezetőkből álló ítészek. 

Tervezői koncepció

A ZDA célja egy olyan valós kulturális középület létrehozása volt, amely egyszerre az előadóművészetek otthona, nyitott közösségi tér és a város jelképe, és amelyet minden használója – művészek, közönség, városlakók és látogatók – egyaránt sajátjának érezhet. Egy városi oázis, ahol jó lenni, ami biztosítja a látogatók lelki és fizikai felfrissülését. 

Kínai mitológiát idéző kulturális középület

A tervezők olyan szimbólumokat kerestek, amelyek évszázadok óta szerves részei a kínai tradíciónak és egyben a művészethez, kultúrához, közösséghez és az ünnephez kapcsolódnak. Ezt a szimbólumot a „hegyekben” találták meg, amelyek állandó és nagyon fontos részei a kínai kultúrának, hagyományosan az ott élő és a kultúrát alakító közösségek erős alapjaiként tekintenek rájuk. Összekötik a múltat és a jövőt, hiszen végigkísérik a történelmet.

A ZDA víziójában az előadóművészeti központ formája a kínai mitológia ősi hegyeit-sziklaszirtjeit idézi, amelyek az állandóságot, a biztonságot és az otthonosságot szimbolizálják. Az épület – ahogy a város lakói is – az ég felé törekszik, mint egy friss hajtás, amelyből egy kultúrával átitatott jobb élet születik.

A ház a városi park részévé válik; a tetőn létrejövő – mindenki által használható – mozgalmas domborzatú zöldfelület a hegyvidék egy darabkáját hozza el a városlakoknak. Jótékonyan hat az épület és közvetlen környezetének klímájára.

A ház körben azonos minőségű homlokzati megjelenést kapott, erősítve az épület jelképszerűségét. A fő megnyitások a központi téren álló Opening Up Exhibition Center és város közlekedési főtengelye – a Shennan Avenue – irányába néznek.

Az előadóművészeti központ homlokzata az utcaszinten több önálló, függőleges kő-szalagként indul. A kőszalagok  biztosítják a külső és a belső tér közötti szabad átlátást, majd ezek a szálak felfelé haladva egyre jobban összezárnak, végül pedig egybeolvadva tartják a tetőkerteket.

Hármas funkció

A tervezők egy hármas funkciójú épületben gondolkodtak, amely egyszerre a művészetek palotája, valós közösségi tér és kulturális bevásárlóközpont. Egy olyan ház, amelyben élet van, de egyben városi jelkép is, és ki tudja szolgálni a következő évtizedben felmerülő művészeti igényeket.

  • A művészetek palotájaként az épület minden lehetséges előadóművészeti műfaj otthonaként funkcionál, tökéletesen szolgálva a művészek, a személyzet és a közönség igényeit, és lehetőséget biztosít egyidőben több egymástól független esemény megrendezésére is.
  • Közösségi találkozóhelyként a teljes földszinti tér megnyitható a főtér felé helyet adva ezáltal különböző közösségi események és a hétköznapi időtöltés számára. Ezt célozza a nyitott panoráma-tetőkert is, amely közvetlenül az utcáról is elérhető és az épület többi funkciójától függetlenül is használható.
  • A város szimbólumaként az épület jelképezi vezetőinek és lakóinak azt az elhívatottságát és erejét, amivel a várost naggyá tették; 40 év alatt az apró halászfaluból Kína szilikonvölgyének legjelentősebb központját létrehozva.

A multifunkcionalitás érdekében az épület Előcsarnokát, valamint két előadótermét, a Színháztermet és a Koncerttermet külön szinteken helyezték el a tervezők. A látogatókat fogadó előcsarnok a földszinten kapott helyet, hogy könnyen elérhető legyen mind az utcáról, mind a mélygarázsból, illetve, hogy a kültér és a beltér közötti átmeneti térként szolgálhasson. Napközben az épület előcsarnoka, az előadótermek előterei és a közönségforgalmai területek is nyitottak, így bárki számára használható közösségi térként funkcionálnak. A külső és belső terek között szabadon át lehet járni, a földszintet és a tetőkertet is egyaránt használhatják a városlakók.

A Színházterem – fejleszthető, átalakítható multifunkcionális előadóterem

A ZDA a Dream Theatre tervezésekor szorosan együttműködött a klasszikus és kísérleti előadóművészeti műfajok nemzetközi és hazai képviselőivel, a tervezők velük közösen határozták meg a különböző műfajok és irányzatok igényeit egyaránt maximálisan kielégítő teret és technológiát. A terv számos innovatív megoldás alkalmazásával egyesíti a klasszikus európai színházi tradíciókat, a kínai előadóművészeti hagyományokat, a kortárs irányzatokat, valamint a legmodernebb technológiai újításokat. Egy olyan fejleszthető, egyszerűen átalakítható teret hoztak létre, amely 1600-2800 fős befogadóképesség között a legnagyobb elrendezési változatosságban képes befogadni a most még nem ismert új műfajokat és technológiai igényeiket is.

A Dream Theatre gyakorlatilag az összes előadóművészeti műfajt ki tudja szolgálni a klasszikus műfajoktól a kísérleti produkciókig, emellett közéleti, gazdasági, kulturális események, filmvetítések, díjátadók és egyéb ünnepségek, illetve gálák helyszíne is lehet. Az auditórium klasszikus színházból egyszerűen arénává alakítható, a terem falai kinyithatók 20 fokig, ezzel egyidőben kinyílik a proszcéneum is, hogy lehetőség legyen további nézőtér kialakítására a zsöllye-szinten.

A zsöllye alatti 16 méteres színpadforgató és emelő rendszerrel az auditórium teljesen átalakítható, a színpad akár az auditórium közepére is átmozgatható.

Fenntartható épület

A természet-ihlette formavilág többféle lehetőséget nyújt arra, hogy az épület kihasználja a megújuló energiaforrásokat, ezáltal fenntartható és energiahatékony legyen. A fő előcsarnok „tornyait” úgy helyezték el és alakították ki, hogy árnyékot nyújtsanak a legmelegebb nyári napokon, amikor magasabbról süt a nap, míg a hidegebb évszakokban a nap az átlátszó homlokzati szakaszokon keresztül süt be az előcsarnokba. Emellett a megemelt parkként szolgáló panorámatető élő entitás, amely sok szempontból javítja az épület fenntarthatóságát. Biológiai aktivitása révén megköti a széndioxidot, hozzájárul az Urban Heat Island jelenség ellensúlyozásához, javítja az épület beltéri klímaviszonyait, valamint a városi levegő minőségét. Illeszkedve Sencsen város Sponge City koncepciójába, az épület tetejére vízmegtartásra is alkalmas vastagabb földréteg és növényzet kerül, mely a nagy esőzések idején nem engedi rögtön a csatornába a vizet, így elkerülve az utcaszinti hirtelen áradásokat.

Kínai igények, európai gondolkodásmód

Kínában egészen más elvárások vannak egy házzal szemben, mint Európában, ezért a ZDA tervezői a megszokottól eltérően közelítettek a tervkoncepcióhoz. Amíg az európai munkamódszer szerint csak az a ház a jó, amely funkcionálisan is tökéletes, Kínában inkább a külsőségekre fókuszálva döntenek. A tervezők alapelve ezért az volt, hogy egyszerre jöjjön létre műszaki-technológiai és akusztikai szempontból is valóban működőképes tér, ugyanakkor ezzel párhuzamosan legyen emlékezetes, jelképszerű a ház külső megjelenése is. Ezért minden olyan funkciót beletettek a Nemzetközi Előadóművészeti Központ terveibe,  amelyek nélkül egy házat nem szerettek volna megtervezni, de ezt azzal a szemléletmóddal mutatták be, hogy a tervet a kiíró is szeresse. Ennek eredményeként szerzett megosztott második helyet a ZDA terve a nemzetközi tervpályázaton.

Budapest projektalapú fejlesztési koncepciója

Budapest hosszútávú városépítészeti vízióját felvázoló 3 kötetes tanulmányunk célja annak segítése, hogy folyamatkövető hozzáállás helyett a Város kezdeményező módon hangolja össze a funkcionális és infrastrukturális kereteket a fejlesztési elképzelésekkel. A projektszemléletű stratégiai tervezés alapja a projektek összegyűjtése, és a minőségi többletet hozó szinergiák felderítése.

Ma Budapest „foghíjról-foghíjra”, átfogó városrendezési-építészeti vezérlés nélkül épül, a hosszútávú fejlődés szempontjából meghatározó projektek véletlenszerű sorából áll össze, a kormányzati fejlesztések pedig a politikai ciklusokhoz igazodnak. A széttartó elképzelések átfogó rendezése a finanszírozási és infrastrukturális fejlesztések egységes látásmódjának megteremtését, a közakarat és a befektetői érdekérvényesítő rendszer közötti ellenmozgások harmonizálását igényli. A folyamatkövető hozzáállás helyett kezdeményező szerepvállalásra van szükség a városvezetés részéről. A közösségi tervezési feladatok elvégzését az európai nagyvárosok önállóan működő, vezető politikai szereplő által irányított szervezetre bízzák, hasonlóan ahhoz, ahogyan Budapest világvárossá válásának idején, 1870-től 1948-ig működött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, melyet a tudatos várospolitika eszközeként a nagyváros általános rendezési terve megvalósításának stratégiai intézményeként hoztak létre a működéséhez szükséges pénzalappal és finanszírozási rendszerrel. Ezzel szemben az elmúlt évtizedekben Budapesten egységes és megvalósítható városfejlesztési és építészeti koncepció híján csak városszabályozás folyt, ezért szükségesnek látnánk egy Budapest stratégiai szervezet felállítását.

A városrendezési és stratégia alkotási munkát a projektek összegyűjtésével kell kezdeni. A funkcionális és infrastrukturális kereteket kell összehangolni a fejlesztési elképzelésekkel. A „projektszőnyeg” kiterítésével megkeressük a minőségi többletet hozó szinergiákat, melyek biztosítják a város hosszútávú fejlődésének alapjait, a 21. századi Budapest sikeres jövőjét.

A Kormányzati Negyed kiépítése, valamint a Várnegyed fejlesztése szervesen kapcsolódik Budapest fejlesztéséhez – olyan önálló, multiplikátor hatású beruházás-együttes, mely elsősorban szimbolikusan formálja Budapest országos és nemzetközi arculatát. Ehhez kapcsolódik az önállóan is életképes Duna menti városkapuk és a Hungária körút – Dózsa György út által meghatározott gyűrű projekthálója. Cél a kormányzati kezdeményezések egységes rendszerbe, térbeli hálózatba történő foglalása, a kezdeményezések egymást erősítő és tovagyűrűző hatásának biztosítása, illetve a gazdaságossági megfontolások végiggondolása. Minden jövőbeni közberuházás alapját, városban való elhelyezkedését és az azokkal kapcsolatos városfejlesztési hatásokat meg kell előlegezni.

Az összegyűjtött közberuházások együttesen a Hungária körút – Dózsa György út mentén kialakuló sávban – Zöld Gyűrű – összefogott arculatot teremtenek. A kapcsolódó országos és regionális jelentőségű infrastrukturális, elsősorban közlekedési fejlesztéseket ezekhez kell hozzárendelni – és nem fordítva.

Tanulmányunkat három kötetbe foglaltuk:

1. KÖTET A Miniszterelnökség (ME) és a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) elhelyezésének vizsgálata.

2. KÖTET A kormányzati intézmények elhelyezésének összehasonlítása, elhelyezési változatok.

3. KÖTET A budapesti városfejlesztési vezérprojektek, térbeli elhelyezkedésük, megvalósításuk.

„Zöld Gyűrű” koncepció megértéséhez rövid ismertetőt adunk a főbb projektekről, majd az összefüggések szemléltetésére nagyobb léptékű térképeken mutatjuk be azokat. A ismertetőkben rövid tájékoztatás található a térképeken megjelenő projektek főbb elemeiről, egymással való összefüggéseiről, továbbá olyan módosító javaslatokról, amelyek figyelembe vételével ki tud teljesedni a teljes koncepció. A térképeken a különböző típusú projektek (központi közigazgatási, infrastrukturális, kulturális – oktatási – tudományos, sport, közterületi – gyalogos – kerékpáros, idegenforgalmi / turisztikai – kereskedelmi célú fejlesztések) együtt jelennek meg a kötöttpályás közlekedés hálózatával és azok fejlesztéseivel, valamint a kialakuló gyalogos – kerékpáros tengelyek megjelölésével.

Pillar Irodaház

A négy épülettömbből álló irodaház hangsúlyos városképi megjelenést kap: a keskenyebb és a szélesebb épületszárnyak váltakozása miatt hullámzó hatást keltő épülettestek és a lekerekített épületsarkok karakteres képet adnak az épületnek. A külső megjelenés tervezésénél fontos szempont volt a zártsorú beépítés fellazítása, ezért az épülettestek homlokzatát az utcafronttól „cour d’honneur” jelleggel visszahúzták, valamint teraszokkal és lépcsőkkel is lazították. Az épület a földszinten árkádokkal kapcsolódik a közterülethez.

Az épület igényes kivitelű – üvegezett és tömör betétekből álló –, színes lamellákkal díszített egyedi megjelenésű függönyfal homlokzatot kap. A főhomlokzat hangsúlyát az aszimmetrikus formák, valamint a hegyesszögű telekformából adódóan az épülettömbök közötti feszültség is fokozza.

Triola Villa

A Triola Villa három generációnak épült nyaralóépület a Balaton mellett. A bensőséges, nyugodt pihenés oldott térsora három különálló, szuverén komforttal rendelkező lakrészt kapcsol össze. A szárnyakat összekötő közös nappali tér nagy üvegfelületekkel fordul a víz felé. Az „U”alaprajznak köszönhetően minden lakrészből élvezhető a balatoni panoráma.

A Triola Villa igényes kialakítása ellenére a XX. század korai évtizedeiben épült balatoni nyaralók szerény, visszafogott építészeti eszköztárát követi, a homlokzatokon a Balaton melletti jellegzetes építészeti motívumok és anyagok köszönnek vissza.

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest / Budapest örökségalapú múzeumi koncepciója

“Budapest város maga a múzeum”

“Az építész nyelve a terv, leghatásosabban így fejtheti ki a véleményét… minőségi vita során szeretnénk véleményt formálni egy olyan kérdésben, amely a városban élőket érintő fontos döntésekről szól, ám még hiányzik belőle a szakmai konszenzus.” 
Zoboki Gábor

A ZDA kurátorokkal és gyűjteményi szakértőkkel együttműködve örökségalapú múzeumi koncepciót dolgozott ki, miután meghívták a városligeti múzeumi negyed kapcsán kiírt nemzetközi tervpályázatra. A koncepció nyomán pályázati terve a kizárást vállalva szándékosan nem felelt meg a formai követelményeknek, a Magyar Nemzeti Galériát a Városliget helyett a Budai Várba, a Szent György térre helyezte.

A Zoboki Építésziroda tanulmánya szerint a források egy részét inkább a Városliget eredeti formájában való felújítására kell fordítani. 

Az eredetileg a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére nyílt nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amire a beérkezett 80 pályamű közül a bíráló bizottság nem talált megvalósításra alkalmasat. A második, tervezési szakaszra a kiírók úgy határoztak, hogy 9 külföldi – és a szokatlanul nehéz gazdasági, jogi és referenciákra vonatkozó minősítési feltételek okán – csak 2 magyar pályázót hívnak meg, amelyek egyike a Zoboki Építésziroda volt. Zoboki Gábor építész meglátása szerint Budapesten az új múzeumi negyed rejtve már létezik a turisták által kitaposott útvonalon, a pusztuló vagy alulhasznosított műemlékeinkben. A múzeumi negyed programja ezekben tökéletesen megoldható lenne. A Budai Vár esetében fontos, hogy visszakerüljön a város vérkeringésébe. Az iroda terve megoldást ad a Magyar Nemzeti Galéria ügyének méltó elrendezésére a Várban, és ezzel alternatív lehetőséget kínálnak a döntéshozóknak a Városliget túlépítésével szemben.

A múzeumi koncepció városi és építészeti tervből áll, és az iroda korábbi munkáihoz, a Müpa és a sencseni Nanshan Kulturális Központ és Múzeum tervezéséhez hasonlóan  programalkotással kezdődik. A Szent György tér történelmünk, valamint kulturális és építészeti örökségünk egyik legfontosabb helyszíne melyhez a II. világháborús pusztítások óta nem nyúlt méltó módon a város, ezért nem kapcsolódik organikusan a budapestiek által használt közterekhez. A Sándor Palotával átellenben található telken a mai kor követelményeinek megfelelő, új múzeumi épület elhelyezésével a Szent György tér újjáéledhetne, és a nemzet legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményét egy időszaki kiállításra alkalmas pavilonnal együtt fogadhatná be. 

ZDA saját tervezési programot dolgozott ki a Magyar Nemzeti Galériára, építészek és magyar és külföldi kurátorok együttműködésével, mely tartalmazza a Régi Magyar Gyűjtemény anyagát (középkori és reneszánsz kőtár, gótikus művészet, szárnyasoltárok), és a műtárgy raktárakat is, amelyek a pályázati kiírásban nem szerepelnek. A raktárakat a kiírással ellentétben múzeumtechnológiai igények miatt a kiállító terekkel egy épületben szükséges kialakítani. A ZDA két, a föld alatt összekötött épületben oldja meg a teljes program elhelyezését, a Szent György térre a kiállítási tereket, látogatói funkciókat helyezi, a szomszédos Palota utcai telekre pedig a múzeum hivatali területeit (az irodai, muzeológusi és restaurátori területeket), a pince szinten parkolókkal. A ZDA koncepciója szerint a Budai vár megközelítését a tömegközlekedési kapcsolatok és a gyalogos feljutások (mozgólépcső) fejlesztésével kell javítani, a gyalogos megközelítést kell preferálni a gépkocsis helyett.

A Városliget a világon elsőként civil kezdeményezésre, közadakozásból létrejött közpark, mely Budapest első számú rekreációs helye, nagy értékű zöld tüdeje, millenniumi építészeti örökséggel. A múzeumi negyed fejlesztési lendületét és forrásait a városligeti építések volumenének csökkentése révén inkább a műemlékek felújítására és hasznosítására  kell koncentrálni, a források egy részét pedig a Városliget eredeti formájában való felújítására kell fordítani. Zoboki Gábor álláspontját 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Urbanisztikai Társaság által szervezett „Mindent a maga helyén”, Múzeumliget vagy tudatos városfejlesztés című konferencián is képviselte.

Center Point Irodaház

„A” kategóriájú bérirodaház a Budapest észak-déli iroda tengelyét jelentő Váci úton. A több ütemben zajló építkezés során szempont volt, hogy az elkészült részek önmagukban is egységes képet mutassanak.
A sarkokon álló, a függőleges közlekedő magokat rejtő tornyok jelölik ki az együttes bejáratait, fontos vertikális hangsúlyt hozva létre a Váci út mentén futó, azonos magasságú térfalban.  Az épület egy belső udvar köré szerveződik, melyet vízmedence választ el a közterülettől, miközben a vizuális kapcsolat az utcával két szint magasságban megmarad. Itt lettek elhelyezve többek között a pihenőterek, a kávézó és az étterem, így az intim udvar valóban az itt dolgozók életterévé vált.

A ZDA tervezte a közönségforgalmi terek teljes belsőépítészetét, és a legjelentősebb bérlők irodáit is, ez hozzájárul az irodaház egységes képéhez.

Svábhegyi kormányzati rezidencia

A 21. századi kormányrezidencia funkciójánál fogva reprezentatív kialakítást követelt, miközben a befogadó épület a 30-as években épült. A tervezők egyfajta kortárs eklektikát valósítottak meg, kikerülve a posztmodern idézetek csapdáját: a 20 század, sőt olykor előző évszázadok építészeti irányzatainak formai eszköztára helyett az építészeti törekvések lényegét idézték meg. A centrális karakterű fogadó terek tengelyes sorolása eleve megteremti a reprezentatív hangulatot, a minőségi belsőépítészet és társművészetek jelenléte ezt erősíti. A reprezentatív tereket a kortárs trendek helyett időtálló, modern formákkal, nemes anyagokkal díszítették. Az épület külsejében is ötvözi a modern és klasszikus hagyományokat. Míg a tömegek játéka a harmincas évek gondolatiságát őrzi, a homlokzatok tagolása a klasszikus mintát követi: rusztikus lábazati sávon nagyobb belmagasságú piano nobile, majd méretében és megformálásában visszafogottabb második szint következik. A nyílászárók gazdag famunkája stílusidézetek nélkül sugallja a reprezentatív paloták kifinomultságát. A belsőépítész, Csavarga Rózsa munkájáért 2003-ban „Év Belsőépítésze” díjat kapott, az ő kezdeményezésére külföldi design termékek helyet magyar iparművészek munkái kerültek a külföldi küldöttségek fogadására is szolgáló épületbe.

Akadémia Park

Nagyléptékű városközpont terve a Hűvösvölgyben, zöldövezeti lakókörnyezetben, a volt katonai akadémia (Hadapródiskola) területén, meglévő épületek újrahasznosítása mellett. A tervezési program szolgáltató és kereskedelmi központ, egészségügyi központ, sportlétesítmény, multifunkcionális rendezvénytermet magában foglaló konferenciaközpont, szálloda és irodaépületek létesítését irányozta elő.

Spirál I. Irodaház

Az irodaépület telepítését alapvetően meghatározta a leendő sétány. A zajos és szennyezett, nagy forgalmú Dózsa György út helyett az épület a belső udvarokra szerveződik. Az épülettömeg két részre szakad, kissé befordul az utca vonalától, így kapuzatot képez a tömb belseje felé. A két épülettömeget a nagyvonalú tető fogja össze. A belső udvarok és a sétány intimitásának megőrzéséhez hozzájárul az udvarok szintjének megemelése mintegy másfél méterrel az utcaszint fölé. A központi előcsarnok egy könnyed üvegpavilon, amely egyfajta szűrőként szolgál az út és a tömb belső világa között és nappal szabadon átjárható a belső éttermek, kávézók felé. Az udvarok a sétány szerves részét képezik a kialakított teraszokkal, vízfelületekkel és gazdagon telepített növényzettel.

A Spirál Irodaház folytatásaként a Lehel úton épül a következő ütem, amely a tömbbelsőben összekapcsolódik az első irodaépülettel. Ez a telek klasszikus városi foghíj, így az utca felé zártabb képet mutat, mint a Dózsa György úti épület főhomlokzata. Az anyagválasztás mindkét épületen azonos, így az eltérően kezelt homlokzatok ellenére is összekapcsolható vizuálisan a két épület.
A belső sétányra szerveződik a ház hátsó része, így a közösségi funkciók ott kaptak helyet. A telepítésnek köszönhetően ebben az épületben is életteli kertek, kisebb-nagyobb udvarok teszik jól használhatóvá a földszinti tereket. Az általános szintekhez képest lazább beépítési mutatókkal terveztük az alsó két szintet, mert ezek azok a fő közösségi terek, ahol a legfontosabb az átláthatóság, a szellősség és a térélmény.

Mindkét Spirál Irodaházban hasonló elvek szerint alakítottak ki a tervezők jól tagolható, flexibilis irodatereket, amelyek a leendő bérlők igényeihez igazíthatók. Az irodatereket kiegészítő funkciók – üzletek, éttermek, kávézók, konferenciaterem – a mai igényeknek megfelelő, magas szintű környezetet biztosítanak a dolgozóknak.
A bérirodaházként funkcionáló házaknál az elsődleges szerepet betöltő gazdasági szempontok miatt vállalta fela ZDA csapat, hogy egyszerű homlokzatképzéssel, színezett vakolatokkal alakítják ki az összes belső udvari homlokzatot és az utcai frontok kapnak nemesebb öltözetet.

Ez a kettősség mindig is jellemző volt a történeti építészetre a városi zártsorú beépítések esetében. Az utcai homlokzatokon nagytáblás lapokból alakítottak ki különböző struktúrákat, amelyek mindkét épületen egyedi plasztikusságot hoznak létre. Az azonos anyaghasználat és a színek egységbe fogják a két házat, az eltérő homlokzatképzés azonban reagál az eltérő környezetre.

Testvérhegyi lakóépület

A kétgyermekes család számára tervezett félátriumos lakóház 2000-ben elnyerte az “Év Háza” díjat. A másfél szint belmagasságú hallból indulnak a lépcsők és a közlekedőtengelyek, melyek az elválasztott nappali és éjszakai funkciókat összekötik. Az épület illeszkedését a tájba, illetve a terepre a különböző tömegeken kialakított kis hajlásszögű zöldtetők lépcsőzése segíti.