A városközpontban álló, eredetileg hadirokkantak kórházának épült Budapesti Városháza védett épületegyüttesének, és udvarainak nagyobb része jelenleg méltatlanul elhanyagolt állapotban van, alulhasznosított. Megfelelő városépítészeti koncepció, befektetői szándék, finanszírozási konstrukció és rendezett jogi hátter hiányában a városháza tömbje a mai napig nem rendezett. 1996 óta több ütemben foglalkoztunk a terület megújításának koncepciójával, első lépésben a középső belváros részletes rendezési tervének keretében, ahol a városszövetbe illesztés szempontjait – a Károly körút felőli bazársor bontását, kereskedelmi és parkoló funkciójú fejlesztést, a főút felől park kialakítását – határoztuk meg. 2008-ban a Fővárosi Önkormányzat által kiírt pályázat az épület revitalizációját új szárnyak hozzáadásával, az önkormányzati funkció mellett kereskedelmi egységek telepítésével, és városi köztér kialakításával kívánta megoldani. A „Budapest Szíve – Városháza Fórum” pályázaton irodánk kiemelt megvételt nyert. 2012-ben 3 ütemből álló koncepciót dolgoztunk ki a terület nagyarányú fejlesztések nélkül, ütemezetten és gazdaságosan megvalósítható rendezésére. Az első ütemben a Károly körút felőli épületrészek és az azokhoz kapcsolódó udvar rendezése, az utcai helyiségek hasznosítása, a második ütemben a Városháza védelem alatt álló történeti épületrészeinek teljes körű felújítása, a harmadik ütemben pedig a Károly körút menti új beépítések valósítandók meg, amelyek révén a térség elnyerheti véglegesnek szánt arculatát. Az udvarok megnyitandók a közönségforgalom számára, így a Károly körúthoz kapcsolódva hatalmas városi fórum alakulhat ki.
Archívum: ZDA munkák
Raiffeisen Bank Késmárk utcai Irodaház
A Raiffeisen Bank 2007-ben épített 2. backoffice irodaháza a Rákospalotai határút és a Késmárk utca sarkán áll Budapest külvárosában. Alapvető építészeti szándék volt, hogy a telken meglévő épületegyüttessel kompozícióba foglalva hozzák létre a teljes beépítést úgy, hogy a jelenleg nyitott teleksarkot lezárják egy az utak felé viszonylag zárt új irodaépülettel, így egy védettebb belső területet alakítva ki, mely nemcsak a tervezett épületet, hanem a már meglévőt is kedvezőbb helyzetbe hozza.
Duna-parti lakóház, Budakalász
A megbízókkal kialakult közös, szabad gondolkodás nyomán létrejött karakteresen egyedi, mégis egyszerű és architektonikus – szinte „nyers” lakóépület geometrikus formáit és áramló belső tereit a színezés és anyaghasználat avatja kontrasztos kompozícióvá. A homlokzatokon használt erős alapszíneket a helyi terméskő rusztikus felülete, és a belsőben festőművész tervei alapján készült színezés ellenpontozza. A Duna parti ház organikus könnyedsége a környező nyaralók hagyományos – a házilagos kivitelezésből adódó – kreativitásának minőségi alternatívája.
Etele téri Szolgáltató és Kereskedelmi Központ
A XI. kerületi Kelenföldi pályaudvar térsége Budapest egyik legjelentősebb intermodális pontja, ahol egymáshoz kapcsolódik a belváros, az előváros, a városkörnyék, az ország és – bizonyos értelemben – Európa közlekedési rendszere. E csomóponti helyzet nagy lehetőségek és egyben nagy veszélyek hordozója is. A Kelenföldi pályaudvar térsége a jelenleg épülő 4-es metró ideiglenes vég állomásának helye, s mint ilyen mindenképpen a főváros egyik jelentős városszerkezeti elemévé válik. Fontos cél, hogy az M1-M7 bevezető szakaszáról és más irányokból érkező személygépkocsi-használók minél nagyobb hányada szálljon át metróra, illetve a többi tömegközlekedési eszközre. A Kelenföldi pályaudvar térsége egyúttal helyzete és területi adottságai révén városrész központ kialakítására, valamint a főváros belső „nyugati kapuja” szerepkör betöltésére is alkalmas. A pályaudvar mindkét oldali környezetének városfejlesztési, közlekedésfejlesztési, városépítészeti és környezet alakítási szempontból egységes kezelése döntő fontosságú a metró beruházás területfejlesztő hatásainak kihasználása, a városszerkezet alakítása, valamint a magas színvonalú épített környezet kialakítása érdekében.
A Megrendelő a tervezési feladat meghatározásában magas szintű elvárásokat fogalmazott meg az új Szolgáltató és Kereskedelmi Központtal kapcsolatban. Az épület azon felül, hogy a lehető legtökéletesebben szolgálja ki az alapfunkciókat legyen első, meghatározó eleme az új városközpontnak, legyen egyedi, innovatív, környezetbarát, de ugyanakkor gazdaságos is mind az építés, mind pedig az üzemeltetés szempontjából, külső megjelenése legyen emblematikus, környezetével, belső kialakításával és tereivel teremtsen értéket mind az itt lakók, mind pedig az idelátogatók számára.
Richter Gedeon Kémai Kutató- és Irodaépület
A gyógyszerkutatás egyik kelet-közép-európai fellegvára épülhetett meg annak jegyében, hogy a bonyolult technológiai paramétereknek is megfelelő tér a funkcionalitáson túl, a maga szellemiségével észrevétlenül is hat az itt kivételesen magas szinten folyó kutatásokra.
A természettudomány és az építészet közös vonása, hogy a racionális és a spirituális közötti keskeny határon állva olyan területekre igyekeznek behatolni, amelyeket nem lehet pusztán racionális szabályokkal kijelölni.
Az innováció és építészet e dialógusa során, az itt bemutatott munka tekintetében olyan központi tér kialakítása volt a cél, amely a maga szellemiségével észrevétlenül is képes hatni a Richter Gyógyszergyárban folyó kutatásokra.
Ezért is lehetnek különösen büszkék a tervezők arra, hogy Kelet-Közép-Európa vezető gyógyszeripari vállalatának kutató- és irodaépülete kiemelkedő labortechnológiájának köszönhetően a régió legkorszerűbb gyógyszerészeti kutatási intézménye lett.
Az egyszerre organikus és futurisztikus jegyeket viselő épületegyüttes kivételes szerkezeti megoldásoknak köszönhetően valósulhatott meg, építés kivitelezési szempontból is az iroda egyik legmagasabb színvonalú munkája.
Az épület két elegáns és innovatív szárnyból áll: az egyik a gyógyszerészeti csoport adminisztratív hátterének biztosít elhelyezést, míg a másikban a legkorszerűbb technológiának megfelelő, speciális laboratóriumok leltek otthonra.
A két épületszárny között elhelyezkedő tágas, plasztikusan kialakított, s az egyedülálló üvegkonstrukciónak köszönhetően különleges „külső-belső tér” élményt adó előcsarnok a ház igazi építészeti attrakciója. Ebben hol galériaként, hol nyitott lépcsőtérként Möbius-szalagszerűen íves fehér test csavarodik: az erőteljes, szoborszerűen ívelt hidak a térben is megteremtik az iroda- és kutató épületrész közötti elválaszthatatlan, ugyanakkor rugalmas kapcsolatot.
Az épület szárnyai között a hátsó udvarban helyezkedik el az erős mágneses műszerekkel felszerelt NMR-labor. A műszerek mágneses védőtávolságának megtartása miatt kialakított „szentélyek” tördelt felületeikkel, éles tömegeivel ellensúlyozzák az előcsarnok áramló hídjait.
Intermodális Központ, Debrecen
A ZOBOKI-DEMETER és Társai Építésziroda Kft. és a MÉRTÉK Építészeti Stúdió Kft. közös terve olyan városi köztér kialakítására tesz javaslatot, amely a pályázati kiírásban szereplő közlekedési csomóponton túl a piacterek mintájára a napi rutin tevékenységek csomópontjává is válik. A javasolt városépítészeti megoldásoknak köszönhetően a debreceni Nagyállomás körül létrejövő intermodális közösségi közlekedési központ úgy szolgálja ki az átszálló utasokat, hogy a széleskörű és könnyen elérhető szolgáltatásoknak köszönhetően a magán befektetők, a közszolgáltatók és az egyéni használók érdeke egyaránt megvalósul. A vasút, villamos- és buszvégállomáshoz csatlakozóan telepített kereskedelmi és szolgáltató egységek többsége terepszinten elérhető, a városon átmenő forgalmat is lebonyolító utat az állomás előtti szakaszon a föld alá vittük. A csomópont szíve a Kelemen László által tervezett Nagyállomás, a 60-as évek modern magyar építészetének jelentős alkotása, melynek felülvilágítója ihlette a csomópont térfalait képező árkádok ívét. A jelenleg kihasználatlan központi csarnok az intermodalitás központi terévé válhat, a csatlakozó, árkádsorral övezett kőburkolatú eseménytér az antik agorák hangulatát idézi. A vízfelület klimatizáló hatásának, és a dús lombú fáknak köszönhetően az állomás környékének felértékelt, humanizált közterületei rendszere a városba érkezés és a dinamikus városi lét helyszínévé válik. Az intermodális együtteshez kapcsolódó 100-300 főt befogadó rendezvényhelyszín termei hozzájárulnak a központ funkcionális, üzleti és kulturális kínálatához.
Programunk a városi beavatkozás volumenére, és közösségi hasznára való tekintettel javasolja a funkcióegyüttes önálló, az EU-s beruházásoktól független, magánfejlesztésben való megvalósítását.
Somlói Lakópark
A Somlói lakópark a főváros egyik legjelentősebb, 56 lakásból álló exkluzív lakóépület-együttese a Gellérthegyen. A kortárs lakó-komplexum dinamikus formavilága a parkszerű környezetben újszerű színfoltot jelent az elegáns villák között,. Az alaprajzi flexibilitás a lehető legnagyobb szabadságot engedi a lakások utólagos kialakításánál.
A Gellérthegy lakónegyedében, családi házas környezetben elhelyezkedő, három épülettömegből álló komplexum építészeti megfogalmazásánál alapvető szempont volt, hogy illeszkedjen a parkszerű környezetbe, illetve a környező elegáns villák léptékéhez, ugyanakkor biztosítsa a kortárs lakókomplexumtól elvárható rugalmasságot és komfortérzetet. A Somlói út mentén a környező épületek léptékéhez igazodó térfalat hoztunk létre, a lakásokat a már meglévő őshonos fákat integráló, nagyméretű belső kertre tájoltuk. Az „L” alakú kompozíció belső terét nagy park foglalja el, így a földszinti lakások is zöldre tájoltak. A város és a Sas-hegy panorámáját már az I. emelet magasságából élvezni lehet. A horizontálisan elnyúló épülettömeg három részre tagolódik, a tömbszerűen zárt és megnyitott homlokzati egységek váltakozása a hármas tagolást tovább erősíti. A megnyitott homlokzatok domináns elemei a teraszfödémek erőteljes vízszintes vonalai a síkban visszahúzott üvegfalak előtt. Az épület tömegének külső kontúrját a teraszok szélein elhelyezett tolható árnyékoló táblák adják meg. A lakások alapvető jellemzője az alaprajzi flexibilitás. A legfelső szinten nagy alapterületű, a többinél is igényesebb lakásokat terveztünk, ahol minden lakóhelyiség megnyitható a tetőterasz és a kilátás felé.
Nanshan Kulturális központ
„Hudec László óta ez az első olyan épület Ázsiában, melynek terveit magyar mérnökcsapat fogta össze.”
Kína New Yorkjában, Shenzhenben, helyi tervezőkkel együttműködve, a ZDA generáltervezésében valósult meg ez a nemzetközi léptékben is kiemelkedő projekt: Nanshan kerület új kulturális, sport és szabadidő központja. Magyar építésziroda tervei alapján még soha nem épült külföldön méretében és jelentőségében ekkora épület.
A dél-kínai Shenzhen 16 milliós városa a népi Kína arca a „nyugati” világ felé – építészeti kialakítását világszínvonalú irodák végzik. Nanshan kerületének vezetése 2007-es európai tanulmányútja alkalmával a ZDA által tervezett Budapesti Művészetek Palotájának építészeti és technológiai színvonala láttán úgy döntött, hogy a már megkezdett kulturális projektjét a magyar iroda bevonásával folytatja.
Az újonnan épülő városi tér a többmilliós Nanshan új kulturális és szabadidő központja: a már meglévő könyvtárépülethez egy két színháztermet befogadó, opera és gyerekszínház funkcióra is alkalmas kulturális központ, egy kortárs művészeti múzeum, egy szabadtéri színház, és egy sport komplexum csatlakozik, amely úszó események helyszínéül is szolgál. A nagy tömegrendezvények számára helyet biztosító városi főtéren az épületek között szabadtéri színpad és hatalmas méretű, egyedi plasztikájú szökőkút is helyet kapott.
A Kulturális Központ multifunkcionális nagyterme a drámai produkcióktól a zenés színház minden műfaján keresztül a koncertekig, gálákig képes a változó igényeket kiszolgálni. A flexibilis használatot a változtatható színpadméret és akusztikai környezet biztosítja. Itt alkalmaztak elsőként az auditórium fölött akusztikai bravúrt jelentő, teljes felületén süllyeszthető mennyezetet. A mozgatható mennyezet, a dinamikusan hullámzó karzatok rendszere és az egyedi megjelenésű, tömörfából készített burkolat révén az előadóterem Kína egyik legjobb adottságú színháztermének számít. A homlokzaton megjelenő fémburkolat egyedi tervezésű alumínium elemekből épül fel, és hártyaként lebeg az élénkvörös színűre festett (éjszaka kivilágított) homlokzat előtt.
Az épület összes szintjét átfogó, nagy belmagasságú előcsarnok hatalmas üveghomlokzattal nyílik meg a tér felé, a színháztermeket a kínai opera hatalmasra nagyított maszkjait megjelenítő, vörös és kék színű, döntött-íves falfelületek határolják. A maszkokat körbefonó fehér közlekedő-szalagok a lépcsőket és a lifteket rejtik.
Az iroda tervezte a múzeum homlokzatának, technológiájának és belsőépítészetének koncepcióját is. A helyi múzeumi-, illetve intézményi elvekhez, a házban helyet kapó művészek igényeihez és a nemzetközi múzeumi trendekhez igazodva a „Blockbuster” kiállításoktól kezdve a hagyományos kínai népi művészetig terjedő, eltérő kiállítási formák megjelenési lehetőségét teremtették meg. A különböző igényű kiállítások befogadásához eltérő karakterű kiállítótereket hoztak létre, melyeket egy látványos és eseménytérként is használható előcsarnoki zóna köt össze.
A kulturális épületegyüttes és a tér teljes építészeti – műszaki tervezését a „design development” folyamatáig a magyar és külföldi mérnökök alkotta tervezőcsapattal a ZDA fogta össze. A hazai gyakorlattól eltérően a feladatot nem csupán építészeti – mérnöki, hanem funkcionális és épülettechnikai tanulmányok sorozatával közelítették meg, rendkívüli energiát fektetve a programalkotásba. Ez tette lehetővé, hogy a szakmai és a politikai megbízók közel kerüljenek a feladathoz, és szinte alkotótárssá váljanak a korábban nem megfelelően végiggondolt használati és üzemeltetési kérdésekben. Az engedélyezési folyamat és a kiviteli tervek elkészítése során három kínai irodával működtek együtt. A részletes angol-kínai dokumentációk kiviteli terveit ellenőrizve, az építkezés folyamatát a legmeghatározóbb részletekig leegyeztetve, a kínai kollégák odaadó helyszíni munkájának, és az iroda többszöri helyszíni egyeztetéseinek köszönhetően az épületegyüttes kiváló minőségben készült el.
Dongying Sárga-folyó Múzeum
Dongying város múzeuma szerves eleme a Guang Li folyó partján születő új kulturális és kereskedelmi negyednek, amelynek városépítészeti koncepcióját szintén a ZDA iroda dolgozta ki. A Sárga-folyó torkolatában fekvő, több millió lakosú kínai olajváros új negyedének és kiemelkedő épületeinek készült városépítészeti tanulmányterve egy európai építészeti hagyományok mentén kialakuló modern kínai város születését teszi lehetővé. A városépítészeti koncepció részeként kidolgozott múzeum korszerű és komplex módon mutatja be a térség történelmi, kulturális és természeti örökségét.
Az épületegyüttesre két tervváltozat készült:
- A múzeum tematikáját követve az épület közvetlen fizikai kapcsolatban áll a Guang Li folyóval, és a partvonal hangsúlyos elemévé válik.
- A különböző tematikájú, egymástól elkülönített egységeket látványos közös előcsarnok, egy spirális, üvegezett átrium köti össze, amely izgalmas közösségi térrel gazdagítja a kiállítóterek együttesét.
Albertfalva városközpont
Albertfalva Dél-Budapest egyik legerősebben fejlődő Duna-parti területe. A ZDA tervezői a 77 hektáros terület vizsgálatával városrendezési koncepciótervet készítettek a meglévő infrastruktúra bővítésével, az ingatlanfejlesztés kereteinek meghatározásával és a vegyes funkciójú városrész 2020-25-re szóló jövőképével.
A Dél-Budán, Albertfalva és Budafok határán lévő telkek olyan városépítészeti jelentőségű területen helyezkednek el, amely alkalmas arra, hogy a Kelenföldi Pályaudvar mellett külső városközponttá váljon.
A tanulmány arra kereste a választ, hogy az új Duna parti városi együttes és a Csepel-sziget között hogyan hozható létre olyan valóságos infrastrukturális kapcsolat, mely szimbolikus értékkel is bír. A Duna fölött átívelő hétemeletes lakóhíd egyrészt példát mutat a városi ingatlanfejlesztések új fajtájára, a köz- és privát szféra együttműködésére, másrészt javaslatot tesz Budapest új „landmark”-jára.
Ez a hosszútávú városépítészeti vízió kijelölheti a terület távolabbi fejlődésének irányát. Az építészeti koncepciót alapvetően az határozta meg, hogy az elsőként megvalósuló 110 000 m2-es beruházás önálló egységet képezzen, amely előrevetíti azt az építészeti minőséget, amely a területen hosszú távon kialakulhat, ugyanakkor a későbbiekben egy átfogóbb városépítészeti koncepció részévé tud válni.
A helyszín 1:2000-es léptékű városmodelljén vizsgálták a terület morfológiáját, domborzati viszonyait. A terephez igazodó épületegyüttessel a völgy északi térfalát kívánták megteremteni. A területen magasház, illetve távlatilag toronyház elhelyezését tervezték, mivel ez az egyetlen olyan építészeti megoldás, mely akár alacsonyabb költségvetésű ingatlanfejlesztési koncepció esetén is nagyobb presztizst hoz létre.
A tervezési területet a Szerémi út két részre vágja, az út jobb oldalán három torony lett elhelyezve, a baloldali telken egy, a jelenlegi benzinkút helyén pedig középmagas házak lettek tervezve. A telkeket a 2. emeleten átfutó gyalogoshíd kapcsolja össze. A tömegek a Szerémi út felé emelkednek, hangsúlyozva a terület kapu jellegét. Hosszú távon az 55 m magas torony helyett akár toronyház építése is elképzelhető.
Az épületek külső térhatárolásához előre gyártott beton homlokzatburkolati rendszer került kidolgozásra, mely egyrészt segíti a gyors építést, másrészt lehetőséget teremt a flexilbilis tömeg- és homlokzatformálásra.
