Archívum: ZDA sajtó

Elindultak a Pillar irodaház építési munkálatai a Dózsa György út és az Angyalföldi út sarkán lévő telken. A négy épülettömbből álló, „A” kategóriás irodaház a GTC Ingatlanfejlesztő Zrt. beruházásában készül, az épületbe az ExxonMobil költözik 2022 első felében. A kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkező irodaházban kétszintes mélygarázs, kávézó, étterem, gyermeknapközi, fitnesz- és konferenciaterem, valamint egyéb szolgáltató létesítmények is helyet kapnak. A LEED Gold fenntarthatósági minősítésű Pillar irodaház előtt zöld- és vízfelületet alakítanak ki. Az aszimmetrikus és hullámzó formáival egyedi megjelenésű épület terveit a többszörös FIABCI-díjas ZDA – Zoboki Építésziroda készítette.

A Pillar irodaház fejlesztési területe a Dózsa György út, Angyalföldi út, Botond utca és Kassák Lajos utca által határolt tömbben, a Váci úti irodafolyosó közvetlen közelében található. A telek nem fedi le a teljes tömböt, abban még két megmaradó lakóépület is található, melyeket nem érint a beruházás.

29 ezer négyzetméter bérbeadható terület, e-autó barát mélygarázs

A terepszint felett 6 szintes, kimagasló minőségű irodaház összesen több mint 29 ezer négyzetméter bérbeadható területtel bír, míg a föld alatt szintek összesen 14 ezer négyzetmétert tesznek ki.

Az emeleti szinteken napfényes, tágas irodatereket, míg a földszinten szolgáltató és kiszolgáló funkciókat alakítanak ki: 100 fős étterem, teraszos kávézó, fitnesz- és konferenciaterem, gyermekmegőrző, valamint kisebb üzletek és szolgáltató helyiségek kapnak itt helyet. A kétszintes mélygarázsban 385 darab parkolóhelyet hoznak létre, lesznek elektromos autótöltő-pontok és egy autómosó is a parkolóházban. A tervezők a biciklivel közlekedőkre is gondoltak: a földszinten mintegy 200 darab kerékpárnak épül tároló, a kerékpárosok kényelmét pedig öltözők és zuhanyozók is szolgálják. 

Hullámzó épülettestek – FIABCI-díjas tervező

A négy épülettömbből álló irodaház hangsúlyos városképi megjelenést kap: a keskenyebb és a szélesebb épületszárnyak váltakozása miatt hullámzó hatást keltő épülettestek és a lekerekített épületsarkok karakteres képet adnak az épületnek. Az irodaház terveit a többszörös FIABCI-díjas ZDA – Zoboki Építésziroda készítette. A GTC Ingatlanfejlesztőnek és az építészirodának nem ez az első közös projektje: tíz éve készült el a szintén a ZDA által tervezett Dózsa György úti Spirál I. Irodaház, valamint tizenöt évvel ezelőtt adták át a Váci úti Center Point Irodaházat, amely sok tekintetben párhuzamot mutat a most tervezett fejlesztéssel.

A külső megjelenés tervezésénél fontos szempont volt a zártsorú beépítés fellazítása, ezért az épülettestek homlokzatát az utcafronttól „cour d’honneur” jelleggel visszahúzták, valamint teraszokkal és lépcsőkkel is lazították. Az épület a földszinten árkádokkal kapcsolódik a közterülethez. A Pillar üvegezett és tömör betétekből álló, színes lamellákkal díszített egyedi megjelenésű homlokzatot kap. A főhomlokzat hangsúlyát az aszimmetrikus formák, valamint a hegyesszögű telekformából adódóan az épülettömbök közötti feszültség is fokozza.

A várossal való kapcsolatot a főbejárat előtti fogadótér teremti meg, ahol kávézó, vízfelület és szobor is helyet kap majd. Az utcák felé kinyitott belső udvart a nagy zöld területek, a növénykiültetés, vízfelületek és pihenők igazi városi oázissá alakítják.

A Pillar irodaházban számos környezettudatos megoldást és a fenntarthatóságot szolgáló technológiát alkalmaznak, az épület LEED Gold minősítésű lesz. Emellett közlekedési kapcsolatai a közúti és a közösségi közlekedés szempontjából is kiválóak.

Az ExxonMobil veszi bérbe a teljes irodaépületet

Az épület egészét az ExxonMobil veszi bérbe, amely részese lehet a dizájn kialakításának és az építés fázisainak is. A GTC és az ExxonMobil között létrejött megállapodás a hazai irodapiac legnagyobb tranzakciója, amelyet még fejlesztés alatt álló irodára kötöttek. A vállalat az összes irodatér, valamint a földszinti konferenciaterem bérlője lesz, a további kereskedelmi és egyéb szolgáltató funkciójú helyiségek bérbeadásáról még folynak az egyeztetések. A Pillar irodaház kivitelezési munkái a tervek szerint 2021 végén fejeződnek be, a bérlő 2022 első felében költözik az épületbe.

Pillar irodaház videó: https://www.youtube.com/watch?v=j3PYyuRIPgs&t=38s

Miért cserélik fára a nézőtér vasbeton tartószerkezetét a ház mostani felújítása során? Megfelelő alapra épült-e 130 éve az Operaház, és hogyan fogadták a városvédők az épület 1912-es átalakítását? Az Operaláz 12. része is igazi építészet- és kultúrtörténeti csemegéket tartogat.

Meghatározó pillanat volt a Medgyaszay István által végzett 1912-es átalakítás az Operaház történetében. A jeles építésznek Bánffy gróf adott megbízást a ház főintendánsaként, hogy mindössze hat hónap alatt – amíg egy hosszabb szünetet tartottak – építsék fel a megnövelt férőhelyű nézőteret és építsék fel az új tetőfelépítményeket.

Noha rendkívül rövid alkotófolyamatról van szó, Medgyaszay munkássága Ybl után az egyik legjelentősebb volt az Operaház életben. A legnagyobb átalakítás a nézőteret és a színpadot érintette, ekkor növelték meg kétszáz férőhelyjel a nézőteret, és noha Medgyaszay az akkori tudása szerinti legjobb megoldást akarta választani, ma már azt is tudjuk, hogy ezzel jelentősen rontottak az auditórium akusztikai viszonyain. Ekkor jelentek meg viszont a ma is nagyra értékelt, és műemléki védelem alatt álló új tetőfelépítményei.  Az építész a díszletek és a kellékek tárolási problémáját ugyanis a tetőszerkezet átalakításával tervezte megoldani, és tette mindezt bravúros módon. Medgyaszay zsenije volt a vasbetonszerkezeteknek, például a margitszigeti víztorony, vagy a Zeneakadémia aranyozott babérleveles mennyezete mögött is egy tíz centiméter vastag finom vasbetonlemez nyugszik. Ugyanezen finom vasbetonlemezek képezték le a Medgyaszay-féle operaházi tetőmódosítás fő szerkezeti elemeit.

Az átalakításról a korabeli képeslapok is beszámoltak, és nem feltétlenül pozitív hangnemben. A megbontott, felállványozott tetőkről készített képeslapokon az állt: „Hogy rontják el Ybl Miklós főművét Budapesten.”  A városvédőkben akkor is volt egy olyan ambíció, hogy megvédjék Ybl főművét.

A jelenleg zajló felújítás bizonyos pontokon, így elsősorban a nézőtér tekintetében Ybl Miklós eredeti művéhez fog visszanyúlni, ugyanakkor sok mindenben továbbviszi Medgyaszay gondolatmenetét és szándékát. A négy tetőből kettőben további próbatermek jönnek létre, míg az Andrássy úti tetőtérben egy későbbi fázis során multifunkciós előadóterem, kamaraterem épül. Az alsó részen pedig nagy balett terem készül el, ahol szinte színpad méretű helyen próbálhatnak a balett művészek.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.

„Arca gömbös, orra idmos, szeme és haja színe barna. Magas, életmódja építész” – így jellemezték 1844-ben az akkor épp harmincéves Ybl Miklóst útlevelében. De ki volt ez az ember, akinek számos kiemelkedő alkotása mellett a keze munkáját viseli a világ egyik legszebb Operaháza? Aki nemcsak tudásával, hanem méretével is kimagaslott a kortársai közül. Aki nem tűrte a dilettantizmust, és hirtelen haragjában akár több botot is képes volt széttörni a rosszul lerakott kövezeten. Aki olyan munkásságot hagyott maga után, amit még ma is elemzünk, és mindezek ellenére szinte sosem szerepelt a napilapok címlapjain, hanem rejtőzködő életmódot folytatott.

Nemcsak Ybl Miklós életéhez, személyiségéhez és munkásságához visz közelebb az Operaláz című sorozat 11. része, hanem ahhoz az építészi karmesteri pálcához is, amellyel több ezer ember munkáját irányította az Operaház tervezése és építése alatt. Emellett a műsor betekintést ad az épület rekonstrukcióját megelőző felmérési folyamatba, a háromdimenziós modellekbe, valamint a fém- és üvegrestaurátorok aprólékos és rendkívül izgalmas munkájába.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.

Az Operaláz 10. adásában többek között az ismét régi pompájában tündöklő Operaház-homlokzat sok-sok képzőművészeti kincsének, szobrainak és kőfelületeinek kulisszatitkait is megismerhetik a nézők. A környezeti hatások – légszennyezés, eső – az elmúlt évszázadban a kőfelületeken olyan károsodási folyamatot indítottak el, amelyek szinte visszafordíthatatlanok. A felületek érzékenységét jól mutatja, hogy a homlokzata az épület 1884-es átadását követően néhány évvel szinte teljesen megfeketedett az akkoriban általánosan elterjedt koksztüzeléstől.

A restaurálás során aprólékos munkával állították helyre az elmúlt évtizedekben, évszázadban elhasználódott felületeket, tisztították meg a Zsolnay-kerámiákat, aranyozták újra a sgrafittókat, plasztikázták a szobrokat, pótolták a hiányzó elemeket. Az első lépés a felületek tisztítása volt (ezeket anyaguktól is függően nagynyomású vizes mosással, vagy szemcseszórással tisztították meg), majd eltávolították a nem megfelelő korábbi javításokat, ezt követően plasztikai helyreállítást végeztek, végül pedig impregnálták a felületeket, hogy védjék a csapadéktól. Az eső ugyanis komoly károkat tud okozni, főként a porózusabb anyagokban, mint ahogy az történt a két zeneszerző Erkel és Liszt szobraival is. Az előrehajló Erkel-szobrot sokkal jobban érte az eső, mint hátradőlő Lisztét, ezért előbbi arcát az évtizedek annyira megviselték, hogy úgy nézett ki, mint egy lyukacsos sajt.

Szintén restaurálásra szorultak az Operaház bejárata előtt hasaló szfinxek, amelyek ugyan márványból készületek – amely szintén mészkő, de egy nemesebb, metamorf kőzet –, de ennek, illetve a 80-as években történt tisztításuk ellenére rossz állapotba kerültek. Aprólékos, hosszan tartó munkát jelentett az aranyozott felületek helyreállítása, minthogy anno olyan mennyiségű aranyt használtak a ház felépítéséhez, amely megdöbbentette a közönséget. Most 8400 darab 23 ¾ karátos aranylapot használtak fel a restaurátorok. A 8×8 cm-es hajszálvékony lapocskákat ráfeszítéses, ragasztásos eljárással rakták fel elemről elemre.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.

Tíz évvel ezelőtt, 2009 nyarán költözött közel 12 ezer négyzetméteres alapterületű törökbálinti irodaházába a Telenor. Az épület átadásakor Közép-Európa egyik legnagyobb környezettudatos beruházásának számított a ZDA – Zoboki Építésziroda által tervezett, azóta több rangos hazai és nemzetközi építészeti díjjal elismert székház. A hazai irodapiacon új koncepciót megtestesítő épület máig számos egyedülálló megoldással rendelkezik. És hogy bevált-e az újítás? Rendszeres felmérések szerint a Telenor munkatársainak közel 50%-a a munkahelyi környezetet emeli ki első helyen, amikor arról kérdezik, miért ajánlaná munkáltatóként a vállalatot.

Egy merőben új megközelítéssel megtervezett épület

A törökbálinti székházat a budapesti Művészetek Palotáját is jegyző ZDA – Zoboki Építésziroda tervezte. A Telenor a helyszín megválasztása és az irodaépület koncepcionális kialakítása előtt kikérte a munkatársak véleményét, így született meg a dolgozók közötti együttműködést elősegítő „egy cég, egy épület” alapötlet. Az új székházra építészeti pályázatot írt ki a Telenor. A nyertes ZDA – Zoboki Építésziroda az alapkoncepció mellett nagy szabadságot kapott a tervezésben és a leendő épület kialakításában. A nyertes terv egy egészen új irodakoncepciót tartalmazott, amely a benne dolgozók interaktivitására és az alkotómunkára helyezte a hangsúlyt, hatalmas egy főre jutó alapterülettel és számos, Magyarországon még ma is egyedinek számító megoldással.

Úttörő az irodaházak piacán

A terek kialakításánál fontos szempont volt, hogy az épület a munkavégzés minőségéhez is hozzáadjon, és átláthatóságával, rugalmasságával közösségépítő környezetet teremtsen. A tervek kidolgozása két évig, az építkezés pedig – a speciális, környezettudatos kialakításnak köszönhetően – mintegy két és fél évig tartott. A tervezés során kiemelt figyelmet kaptak a környezeti szempontok, amelynek eredményeként egyszerre modern, emberközeli és a tájba organikusan illeszkedő épület született.

„Bátran mondhatom, hogy tíz évvel ezelőtt újradefiniáltuk a munkahely fogalmát – nemcsak a Telenor, hanem Magyarország vonatkozásában is. Az épület a nagyvonalú tereivel, az egyéni és a közösségi munkavégzést egyaránt szolgáló, rugalmasan alakítható egységeivel nemcsak megépülésének idejében, hanem szinte ma is egyedülálló az irodaházak piacán. Nem volt akkoriban olyan ház, amelynél az építészeti gondolkodás ekkora teret kapott volna, a tervezés során szerzett tapasztalatokat a mai napig alkalmazzuk az irodaépítészet piacán. Időtállóságát jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedben szinte semmit nem változtattunk az épületen.  Ha újrakezdhetnénk, ma sem terveznénk másképp” – mondta el Zoboki Gábor.

Azt, hogy a koncepció az elmúlt évtizedben sem veszített aktualitásából, jól jelzi, hogy a Telenor dolgozóitól érkező visszajelzésekben ma is sokan emelik ki az épület remek atmoszféráját, amely nemcsak minőségi munkahelyet, hanem egyúttal közösségi teret is jelent. Az elmúlt években végzett rendszeres elkötelezettséget, valamint munkavállalói ajánlási hajlandóságot vizsgáló belső felmérések visszatérő eleme, hogy a munkakörnyezet az egyik legfontosabb tényező: a Telenort ismerőseiknek, barátaiknak ajánló munkavállalók 48%-a a munkahelyi környezetet emeli ki első helyen, amikor arról kérdezik, miért ajánlaná a Telenort mint munkahelyet. A leggyakrabban hivatkozott további szempontok között a különleges atmoszférájú helyszín, a nagy zöld területek, a sportlétesítmények és kültéri teraszok szerepelnek.

„Dinamikusan változó iparágban dolgozunk, nap mint nap izgalmas kihívásokkal találkozunk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a székházban töltött munkaidő inspiráló térben történjen. A modern irodák és közösségi terek mellett kollégáink előszeretettel használják a hatalmas ablakaival a zöldre nyíló konditermet és a kültéri sportpályákat, valamint a kávézót és a grillteraszt is. Családbarát munkahelyként büszkék vagyunk arra, hogy az épületet – különös tekintettel az iskolai szünetekre – a kollégáink gyerekei is nagy örömmel használják, nyári tábort is tartunk itt. És nem utolsó sorban, két éve egyike voltunk azon nagyvállalatoknak, akik elsőként váltak kutyabarát munkahellyé; ennek keretében péntekenként bárki behozhatja magával a kutyáját” – mondta el Endrei-Kiss Judit, a Telenor Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

Közép-Európa egyik legnagyobb környezettudatos beruházása

A Telenor Ház átadásakor Közép-Európa egyik legnagyobb környezettudatos beruházásának számított, de még napjainkban is egyike a legmodernebb és leginkább környezetbarát vállalati székhelyeknek Magyarországon.

A házat 10 évvel ezelőtt a fenntarthatóság jegyében úgy építették, hogy a vállalat birtokában lévő nyolc hektárnyi terület csupán 7,55 százalékát foglalja el. A székházat szándékosan nem választja el kerítés a környezetétől, így organikusan illeszkedik a környező zöldterülethez, amely Natura 2000 környezetvédelmi terület szomszédságában helyezkedik el. Az épületben kiemelten környezetbarát gépészeti megoldásokat alkalmaztak: geotermikus fűtő-hűtőrendszere napjainkban is hazánk egyik legnagyobb, megújuló energián alapuló fűtési-hűtési rendszere. Az irodaház melegvíz-ellátásának 60 százalékát 168 négyzetméternyi összfelületű napkollektor-rendszer biztosítja. Energiahatékony kialakításának köszönhetően a székház éves szinten ötszáz háztartás szén-dioxid kibocsátását és áramfogyasztását képes megtakarítani. A Telenor 2017 és 2018 között 33,3%-kal csökkentette éves papírhulladékának, és több mint 68 százalékkal pedig elektronikai hulladékának mennyiségét.

***

10 éves a Telenor Ház! Így látják az épületet a munkatársak:

Fotógaléria a Telenor Házról: https://www.facebook.com/pg/telenorhungary/photos/?tab=album&album_id=10157245340261125

Építészeti rajzokból és makettekből nyílt rendhagyó kiállítás a FUGA Építészeti Központban, amelyen a múlt és a jelenkor nagy építészeinek, illetve szimbolikus épületeinek skiccei, vázlatrajzai, kiviteli tervei egyaránt megtalálhatók. A közel ezer alkotás között irodánk és kollégáink munkái, valamint a ZDA által tervezett épületek makettjei is megtekinthetők. A szándékosan provokatív felütésű, az „Építészeti tervrajz is műalkotás” című tárlat a FUGA 10 éves, októberben kezdődő születésnapi eseménysorozatának „nulladik” állomása.

A címben felvetett kérdés, azaz, hogy lehet-e műtárgy az építészeti tervrajz – megválaszolása előtt elsősorban azt érdemes tisztázni, hogyan születik egyáltalán az építészeti rajz?

Tervek papír és ceruza nélkül

Az első építésznek nevezhető személyek, ugyanis bizonyosan papír és ceruza nélkül tervezték meg építményeiket. Ugyan nem sokat tudunk róluk, de elég komoly szellemi kapacitással kellett rendelkezniük, hogy az építményeket megtervezzék, és átadják mások részére.  Az első korai építmények azonban még nem tér köré szerveződő épületek, hanem jel-szerű építmények voltak. Még a görgök is küzdöttek a térrel, az első igazi térépítők a rómaiak voltak, akik a boltozás feltalálásával már összetett tereket tudtak alkotni. Az antikvitásban felhalmozott tudást azonban a népvándorlás elsöpörte, és a középkorban szinte mindent újra kellett kezdeni. A középkori építőpáholyok inkább a tapasztalati tudás alapján jöttek létre és sablonok alapján dolgoztak, ezért nagyon kevés olyan rajz maradt meg ebből az időszakból, ami alapján képet lehet alkotni, hogyan is keletkeztek az építmények.

Schulektől a digitális rajzig

A változást a reneszánsz traktátusirodalma hozta, amelyben megjelent az illusztráció, majd a perspektíva újrafelfedezése még többnyire céhes keretek között. Az újkori polgári társadalmak kialakulása során kezdtek el az oktatásban rajzzal, majd építészeti rajzzal is foglalkozni.  A 19. század második felétől már széles skálán zajlott az építészeti rajoktatás, a képzőművészek részére Schulek Frigyes tanította a látszattani gyakorlatokat, ami alatt immár a perspektívaképzést (térben ábrázolást) kell érteni. Szintén ekkor kezdődött a kőművesek és az ácsok rajzképzése is.

A kiállításon már helyet kaptak ennek a korszaknak a tervrajzai is – köztük olyan nagy építészek munkái, mint Schulek Frigyes vagy Steindl Imre.

A FUGA kiállításának célja, hogy bemutassa az építészeti rajz sokféle formáját és evolúcióját, a kezdetektől egészen a digitális rajzok megjelenésének és elterjedésének időszakáig. A tárlaton egyaránt megtalálhatók levéltárak (a fővárosi és a győri), múzeumok, a Lechner Központ, magángyűjtemények és a kortárs építészirodák anyagai, ahogy az építészgeneráció legfiatalabb tagjai, az egyetemisták munkái is. Szabadkézi rajzok, pályázati, engedélyeztetési és kiviteli tervek, valamint digitális rajzok is.

Igazi csemegék is helyet kaptak az anyagok között, így többek között van olyan rajz, amelyről konkrétan lehet tudni, hogy maga Lechner készítette. A mester munkamódszere az volt, hogy papírra felskiccelte a főbb formákat – egyébként zseniális részletességgel – majd azt az irodában dolgozók még sokkal részletesebben dolgozták ki.

Látható szabadkézi rajz Györgyi Dénestől, Rimanusz Gyulától vagy Winkler Oszkártól is, ahogy a Lechner Központ jóvoltából a rendszerváltás előtti nagy, mára többnyire csődbe ment, több száz fős tervezővállalatok munkái – műszaki, kiviteli és engedélyeztetési tervek is megtekinthetők. Szintén érdekesség a Nemzeti Színház épületére beadott pályázati terv (Kiss Gyula Járomi Irén), amely a digitális rajzok megjelenésének korába repíti vissza a látogatót, egyben szemléltetve a technológia fejlődését.

Sokatmondó, hogy az egyik építésziroda, amelytől anyagokat kértek a kiállítás szervezői, azt válaszolta, hogy ők már egyáltalán nem rajzolnak kézzel, csak digitálisan. A rajz szerintük csak technikai adottság volt, ami már idejétmúlt, most számítógép van, amit, arra használnak, hogy megjelenítsék azt az építészeti gondolatot, formát, amit akarnak.

És itt kanyarodhatunk vissza a címben felvetett kérdéshez, hogy lehet-e műtárgy a rajz, és főként a digitális rajz, amely valójában egy másolat, és csak virtuálisan vagy kinyomtatva létezik. A választ nem akarták megadni a szervezők – noha a nemzetközi aukciókon rendszeresen feltűnnek építészeti rajzok is –, de a jövő majd eldönti: a kiállítás anyagából jó néhányat felajánlottak az őszre tervezett építészeti aukcióra. Aki pedig maga szeretne választ kapni, annak érdemes megnézni a négy teremben közel ezer kiállított alkotást, amelyek között a belsőépítészet, tájépítészet, díszlettervezés, szerkezettervezés, épületgépészet és más szakágak kiállításra érdemes munkái megtalálhatók.

 „Hihetetlen mennyiségű kulturális anyag van felvillantva, ugyanakkor sok minden hiányzik akár a kortárs építészek, akár a 60’-as 70’-es évek nagy építészeinek munkái, vagy a társszakmák tervei közül” – mondta Nagy Bálint, a FUGA kreatív igazgatója.

A kiállításról itt talál további információt.

Fotók: Molnár Máté, ZDA-Zoboki Építésziroda

Az Operaláz legújabb része az Ybl által tervezett épület díszítőfestéseinek mesés világába vezeti be a nézőt. A díszlépcsőházba érve nem lehet szó nélkül elmenni a szekkó technikával készült grandiózus falképek mellett, amelyek Feszty Árpád keze nyomát viselik, és egy-egy hangot – tenger morajlása vagy patak csörgedezése – keltenek életre. A restauráció kezdetekor kiemelt szempont volt a 135 éves felületek megőrzése és továbbhagyományozása, ezért a felújítást, a felületek tisztítását és újrafestését hosszan tartó tudományos kutatás előzte meg.

Az Operaház egykori akusztikai hangzásvilágát a színpadnyílás körüli felületek, valamint a színpad előtti tér felületének minősége határozta meg. Az Ybl által használt fa-, valamint gipszfelületek tökéletes akusztikai paraméterei nélkül elképzelhetetlen lett volna az a bársonyos hangzásvilág, amely az Operaházban megszólaló műveket jellemezte – a modernizálás során ezért ezeknek az anyagoknak a továbbélése épületfizikai szempontból is rendkívül fontos.

A készülő Operaház nem csak az előadóművészek munkáját, hanem a közönség kényelmét is szolgálni hivatott. Az Ybl-korabeli, Thék Endre által készített gyönyörű míves ülőbútorok egy részét restaurálják, de például a nézőtéri székeket, amelyek a korábbi átalakítások során már eltűntek, nem tudják és nem is lenne célszerű helyreállítani. A székek tervei sincsenek már meg, illetve azok a 21. századi öltözködésnek sem felelnének meg. A kiszolgálóterekbe modern ülőbútorok kerülnek, a páholyokba olasz mintára foteleket helyeznek el, és okosszékek is szolgálják majd a közönséget, amelyekben akár Wagner többórás művei is teljes kényelemben élvezhetők.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.

Kép forrása: Fortepan/Adományozó