ZDA munkák Archívált - Oldal 5 a 6-ből

Karmelita kolostor

A budavári karmelita kolostor 300 éves épületegyüttese a vár és a polgárváros között elterülő Palotanegyed meghatározó épülete. A 230 éve közigazgatási, kulturális célokat szolgáló épületbe most a Miniszterelnökség – korábban az Országházban székelő – vezetése költözött.

A meglévő épület a kolostorok klasszikus elrendezését követi, belső udvart keretező szárnyakkal és kerengő folyosókkal. Az épület kötött alaprajzi kialakítása és az eredeti kolostor funkciójából adódó adottságok komoly feladat elé állították a tervezőket. Egyszerre kellett megfelelni a műemléki elvárásoknak, a hivatal funkcionális igényeinek és ki kellett alakítani az állami protokoll megfelelő környezetét is. A műemléki szempontok maximális figyelembe vételével rejtve alakítottuk ki a gépészeti és az egyéb speciális technológiák rendszereit.

A templomszárnyat már a XVIII. század végén faszerkezetű színházzá alakították, majd az 1970-es évekbeli átépítés során a templomteret vasbeton födémekkel osztották fel. A felújítás során kibontottuk ezeket a födémszerkezeteket, a befalazott templom ablakokat és visszaállítottuk a nagy belmagasságú eredeti teret. Ez az impozáns tér kiválóan alkalmas protokolláris események, kulturális és társadalmi rendezvények számára.

A meglévő műemlék épület melletti üres telekrészen egy új, a hivatali funkciót kiegészítő irodaépület került elhelyezésre a korábban itt álló, a II. világháború után elbontott épület helyén. A modern belső kialakítású épület a mindennapi hivatali életnek nyújt praktikus keretet. A külső megjelenését a vári hangulathoz illeszkedő kőburkolatos, időtálló architektúra jellemzi.

Stone Hotel, Esztergom

Magyarországon egyedülálló 5+1 csillagos 220 szobás medical-wellness hotel koncepció terve kivételes természeti környezetben, az Esztergom melletti Prímás szigeten.

A Prímás szigetre tervezett 5+1 csillagos rekreációs központ a klasszikus értelemben vett szellemi és fizikai regenerálódást szolgálja. A hagyományos szállodai formákkal szakítva a gazdag magyar fürdőkultúrát visszaidéző funkciókat különálló, szoborszerűen formált épületekben helyezték el a tervezők. Az épületegyüttest a sziget közepére pozicionálták, a sziget szélén húzódó ártéri erdőt érintetlenül hagyták.
A közösségi funkciók alacsony, a fák között megbújó, a kis Duna ágra tájolt épületekben kaptak helyet, míg a szállodai szobák a Dunai oldalon sorakozó, kővel burkolt homlokzatú tornyokban lettek elhelyezve. Az épületegységeket a földszinten belső átriumokkal tagolt, üvegfalú közlekedőrendszer köti össze, amely a vendégek számára állandóan biztosítja a szoros kontaktust a természettel. Az ősfás környezet befolyik az épületegységek átriumszerű öbleibe, a nagyléptékű együttes a faállomány megkímélése mellett szervesen illeszkedik a buja természeti környezetbe. A szállodát körbevevő erdő a kiépített sétautakkal, kerti pavilonokkal szintén a rekreációt, a pihenést szolgálja. Az épület és az érintetlen természet funkcionálisan és vizuálisan is szerves egységet alkot, a Duna és a város felől csak a fák lombjai közül kibukkanó megalitikus jellegű lakótornyok jelennek meg, mint karakteres tájképi elemek.

Rózsadombi villaépület

Átlagon felüli igényeket kielégítő villaépület Budapest zöldövezeti kerületének egyik frekventált területén. A környéket dominánsan uraló sátortetős kockaház rutinmegoldásán túllépve egy központi belső udvar köré szervezett tömeggel nyitott, fénnyel és levegővel átjárt, mégis védelmezőn befelé forduló térkompozíciót hoztunk létre.

A tömör felületekkel és keskeny nyílásokkal komponált bejárati homlokzat zártságát a kert felőli oldalak üvegezett felnyitása ellensúlyozza, ezzel a kert felé húzó dinamikát teremtve a térstruktúrában. A házra alapvetően jellemző fal-lyuk architektúra a legnyitottabb, kert felőli homlokzaton sem oldódik fel teljesen, a bejárati szintet közrefogó tetőtéri és uszodaszintet visszafogott méretű ablakfelületekkel, magas szemöldökökkel és tömör mellvédekkel formáltuk meg. A belső udvart három oldalról egy- és kétszintes, esetenként lebegő tömeg öleli körül, szintmagas nyitás azonban itt is csak az udvar mentén található, a falfelületek túlnyomó részt megőrzik tömörségüket. Az alkalmazott anyagok tekintetében – Rózsadomb kiépülésének főbb korszakai közül – a háború előtti modern hagyományokat idéző anyaghasználatot követjük. A homlokzatok egyszerű vakolt fehér falfelületek, fémszerkezetű üvegfalakkal, faszerkezetű nyílászárókkal. Az utca felől közelítve, a bejáratot a földszintes garázs és az arra konzolosan ráhajló kétszintes lakórész tömegének érintkezése definiálja. A könnyed, nyitott lépcsőház oldalról csatlakozó teréből tárul fel a konyha-étkező-nappali keresztirányú térhármasa, mely haránt irányú építészeti és belsőépítészeti elemekkel transzparens módon keretezi a belső udvart, miközben átvezetést ad a kert felett lebegő teraszra. E fő szintről az egymás szomszédságában elhelyezkedő lépcsőházon és liften keresztül juthatunk fel a tetőtérbe, illetve lefelé az uszoda- és szervizszintre.

Művészetek Palotája, Szurgut

A budapesti Művészetek Palotájához hasonló, több funkcióval rendelkező kulturális központ tanulmányterve a szibériai Szurgut városa számára.

Spirituális Központ, Kakasszék

Corvin Áruház Megújítása – Corvin Event Hall

Az egyik első budapesti nagyáruház, a Corvin Áruház diszfunkcionális épületének újjáélesztésére tett javaslat a megbízó igényének megfelelő, Budapesten még nem létező UEC (Urban Entertainment Center – Városi Szórakoztató Központ), mely egyesíti a vonzó felső kategóriás kiskereskedelmi és a kulturális lehetőségeket. Az utcaszinten és a további emeleti szinteken kialakított retail zóna, és felettük a városra néző, elegáns díszterem, illetve egy másik változatban tetőszinti rendezvénytér a bevásárlóközponti kiskereskedelemtől eltérően a szórakozás, a gasztronómia, a különleges termékbemutatók helyszíne lehet – a nagytermek kialakítása pedig kvalitásos és nagyobb tömeget befogadó populáris rendezvények megrendezésére ad módot. A kiskereskedelem és gasztronómia a térszíni és föld alatti terekben kapnak helyet, önálló, a rendezvényektől független épületrészben. Az épület egyedi funkciójának és városi szerepének megfelelő attrakcióját a különleges térélmények nyújtják: a metróból érkezve a ház belsejébe haladó teraszos lépcsősor, vagy a térben lebegő központi showroom puha, amorf tömege. A vázlattervek nem csupán az épület lehetséges rehabilitálására adtak javaslatot, hanem a teljes városi környezetvizsgálatával kijelölték szerepét a belváros újjáélesztési koncepciójának keretében.

Sasadliget lakópark

A Sasad lejtőn található volt Kinizsi laktanya területe – kilátással a Sas-hegyre és Csillebércre – elhanyagolt állapotú épületeivel, lepusztult zöldfelületeivel a térség utolsó nagy, összefüggő ingatlana, melyet a rendezési terv hét különálló tömbre osztott.
Az építésziroda készítette a teljes, 10,5 hektáros terület beépítési koncepcióját, valamint az első ütemben beépülő 1,9 hektáros terület és az azon elhelyezett 6 db egyedileg megformált lakóépületből álló lakópark terveit, összesen 215 lakással.

A közös koncepcióalkotás után minden épület saját tervezőt kapott, így a tömbön belül a házak egyéni karaktert képviselnek. Az organikus terepviszonyokhoz igazodva két pontházat és négy oldalfolyosós lakóházat terveztek. Az összetett tömegű épületek kifelé a telekhatárokhoz igazodnak, a tömb belseje felé pedig a meglévő terepalakzathoz – árokhoz – igazodó parkot vesznek körül. . A tömb belsejében kialakított zöldfelület a terület terepalakításának eredményeképpen látványos térbeli elemekkel gazdagodik. A tervezés során a tervezők az épületek egyedi megformálásával a lakóparkok szokásos monotonitásának oldására tettek kísérletet.

A budavári, volt Honvédelmi Főparancsnokság épületének hasznosítása

’Kis Péter Építészműterme’ munkatársaként a volt Honvéd Főparancsnokság és Honvédelmi Minisztérium romjainak tovább gondolásával turisztikai és kulturális központot alakítottunk ki a Budai Vár csuklópontjának számító Disz téren. A monolitikus hatású kortárs kőtömb a Budai Vár tetőformáit idézi.

A földszinten és a térszín alatti a turizmus és az épület kiszolgálásának terei, az első emeletien egy különleges belsőépítészeti kialakítású rendezvényterem, míg a második emeleten, a 10 méter magasságban létrejövő „építészeti fennsík-on” egyedi, országos jelentőségű képzőművészeti tárlatok illetve nagy létszámú rendezvények megtartására alkalmas tér kapott helyet.

Corvin sétány 125-ös tömb, C4 irodaépület

A Corvin Projekt egész városrészt érintő 21. századi ingatlanfejlesztés Budapest egyik hagyományos beépítésű, leszakadó lakosságú területén. A ZDA által tervezett, iroda és lakófunkciót befogadó 125-ös tömb a középen kialakított főtér és a hozzá kapcsolódó közösségi terek révén a klasszikus városi közterek hangulatát teremti meg a heterogén városszövetben.

A Corvin 125-ös tömb a Corvin Sétány egyik legösszetettebb tervezési területe. A 20. század első felében szokásos, földszintestől háromszintesig változó magasságú beépítés a ’60-as, ’70-es évek 17, illetve sokemeletes panel-építészetével keveredik. A heterogén városszövetben az illeszkedő lépték meghatározása jelentette a feladatban rejlő kihívást.

2006-ban meghívásos tervpályázat keretében a Corvin projekt egyik tömbjére készült Corvin Tudáspark tervünk első helyezést ért el. 2014-ben ennek folytatásaként irodai- és lakófunkciók együttesét befogadó tömbre készítettünk tervet, ahol a beépítés formálásával a klasszikus városi közterek 21. századi megfogalmazására törekedtünk. A 125-ös tömb karaktere – eltérően a Corvin Sétány egyéb nagyvonalúan kezelt köztereitől – kisvárosi léptéket idéz: közösségi terek lazán egymásba folyó együttese, melynek szívében a gyalogos tengelyeket összefogó főtér áll, kortárs szoborkompozícióval.

Kiemelten kezeltük az irodaházak tervezését, melyet nem csak építészeti, de funkcionális szempontból is elemzünk. Több beépítési változat után az irodaépületeket „asszimmetrikus kapu” gyanánt telepítettük, ezzel a megoldással a teátrális Nagysétányt egy oldottabb városi térsorba vezettük. A lendületes, íves homlokzatú irodaépületek mellett zömök lakótornyokat helyeztünk el, a különböző karakterű tömbök közt alakultak ki a negyed egymásba folyó, hangulatos közterei.

A Corvin Sétány 2010-ben elnyerte Európa legjobb vegyes-funkciós ingatlanprojektje címét az International Property Awards szakmai megmérettetésén, 2014-ben pedig megkapta az ingatlanfejlesztés Oscar díjának is nevezett Urban Land Institute (ULI) Global Award for Excellence díját is. Az épület BREEAM Very Good minősítést kapott, mely a környezettudatosság „mércéje”.

Művészetek Palotája, Szentpétervár

A Trigránit Zrt., mint fejlesztő számára kidolgozott koncepció egy új városközpont létrehozásának lehetőségeit vizsgálta a szentpétervári Vasziljevszkij-szigeten, melynek kikötői nagy jelentőséggel bírnak a város építészeti és intézményi életében és itt található Oroszország egyik legnagyobb egyeteme. Az eredeti tanulmányban vegyes hasznosítású fejlesztés keretében kereskedelmi komplexumot párosítottunk lakó, iroda és szálloda funkcióval, valamint egy nagy televízió-produkciós studió elhelyezésével. A tervezett szinergikus működésű komplexum kiváló szolgáltatást biztosít a terület lakossága és a város üzleti élete számára.

A második változat egy befektetői PPP pályázat építészeti munkarészét képezte. Itt vegyes hasznosítású fejlesztést javasoltunk: a beruházás szívébe egy összetett technológiai elvárásoknak megfelelő, Szentpétervár kulturális hagyományait korszerűen megőrző és megújító multifunkcionális létesítményt helyeztünk, hangverseny-, konferencia- és kiállítási lehetőséggel. Az 1800 fős, változtatható akusztikájú hangversenyterem mellett helyet kapott egy kiállítási és rendezvényközpont, valamint egy 2500 fős konferenciaterem. Az átfogó komplexum telepítése különböző dinamikus külső és belső tereket eredményezett, új városközpontot hozva létre Szentpéterváron.