Mi a közös az építészetben és az újcirkuszban? Át lehet-e ültetni a cirkuszt a színház közegébe, és lehet-e egy cirkuszi előadás gyógyszer a lélek számára? A cirkuszművészet és a hagyományos színház között mind több az átjárás, a Recirquel Társulat nevével összeforrt magyar újcirkusz pedig mára világ legnevesebb színházaiba is eljutott a test és a szellem összhangját kutató összművészeti előadásaival.
A beszélgetés ide kattintva érhető el.
Fotó: Sióréti Gábor
A 6950 négyzetméteres új Nemzeti Táncszínházat a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek – a kétezres évektől stúdióként működő – egykori ipari épületéből alakították ki.
Az épület színházhoz méltó új főhomlokzatot és előcsarnokot kapott, a tánc szerelmeseit két színházterem és kamaraterem várja, a táncosok professzionális felkészülését két próbaterem, hangstúdió és számos kiszolgáló helyiség szolgálja. A Nemzeti Táncszínház új épülete ZDA – Zoboki Építésziroda (Zoboki Gábor, Orlovits Balázs és Lente András vezető tervezők) tervei alapján készült el, a kivitelezési munkákat a ZÁÉV Építőipari Zrt. végezte.
A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és akár a jövőbeli igényeinek is. Az épület új, átlátható előcsarnoka nemcsak a látogatók fogadását szolgálja, hanem intenzív kapcsolatot teremt a parkkal is. A Millenáris látogatói számára nyitott, kávézót is magában foglaló előtérben lehetőség van kisebb táncprodukciók bemutatására is – a padozat színházként, a lépcső pedig nézőtérként is használható.
Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben „lebegő” új kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. A jövőben befogadó színházként működtethető 120 fős kisterem kialakításánál a tervezők olyan egységes tér létrehozására törekedtek, ahol a közönség szinte az előadás fizikai részesének érezheti magát. A nézőtéren Peter Zec és Otl Aicher által alapított Red Dot Design-díjas székein foglalhatnak helyet a látogatók.
Az épület központi eleme a korábbi stúdiótérből multifunkciós színházi térré alakított, 368 fős nagyterem. A korszerű színháztechnikával felszerelt játszótér a táncszakma széles repertoárjának, jelenlegi és jövőbeli igényeinek megfelelően alakítható át, de a sokféle funkciónak köszönhetően akár egyéb rendezvények – koncert, gálavacsora stb. – is megtarthatók benne. Ezt szolgálja a nézőtér szétbontható, mobil, oldalra kitolható székrendszere is.
Az épületben két nagyméretű próbaterem is található, amelyből az egyik mobil falakkal tovább is osztható. A balett-terembe a 21. század minden igényét kielégítő, modern függesztő rendszert építettek be, amely akár hat táncos dinamikus terhelését is képes biztosítani. A kamaraterem pedig színházi nevelési, gyermek és ifjúsági illetve rekreációs programoknak ad majd helyet. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, amely a táncprodukciók művészi lehetőségeit bővíti.
A Millenáris Parkban most átadott új intézmény nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, hanem Budapest kulturális életében is kiemelt jelentőségű beruházásnak tekinthető. A minden igényt kielégítő új Nemzeti Táncszínház modern befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek.
Ám ahogy sétáltunk egyre beljebb, feltárult a kortárs építészet könnyed eleganciája mögött húzódó hihetetlen szakmai tudás és statikai bravúr, és a park felőli homlokzat mögött álló, egykori Ganz-telep transzformátorgyári csarnokának ipari elemei is kibontakoztak. Mint egy jól átgondolt allegória olyan az épület, hiszen a táncosokat nézve sokszor nem is jut eszünkbe, mennyi erő, munka, kitartás van egyetlen tökéletes, légies mozdulat mögött.
Mostani, első állandó épülete előtt is izgalmas helyen működött a Táncszínház: 2001-es alapításától kezdve 2014-es kiköltözéséig a Budai Várban álló, egykori Karmelita kolostor adott otthont az intézménynek. Ám amikor elindult a várbeli épület miniszterelnöki irodává való átalakítása (amit szintén most januárban, alig egy hónapja adtak át), új hely után kellett nézniük. Ekkor esett a választás Buda egyik legnépszerűbb parkjára és rendezvényközpontjára, a Millenáris Parkra. Az egykori budai Ganz Villamossági Gyár revitalizációja a kétezres évek elejének egyik legnagyobb szenzációja volt, az építészeti örökségünk egyre jelentősebb hányadát kitevő ipari épületek iránymutató hasznosítására adott egyik első haza példa volt.
A korábbi Millenáris Teátrum kialakításakor jelentősen átalakították az eredetileg háromhajós, hatalmas belső terekkel rendelkező ipari épületet, de a Táncszínház kialakítása során igyekeztek az eredeti szerkezetet kiszabadítani és ott megmutatni, ahol csak lehet. Az építészek kiemelték, hogy az ilyen ipari épületeket mintha csak színháznak tervezték volna, az új funkciórendszer tökéletesen illeszkedett a terekbe. Egyetlen elem hiányzott, mégpedig az ipari környezet és a park, illetve a szabadidős és a kulturális terek közötti átmenetet biztosító tér. Ezt az intenzív kapcsolatot teremti meg nagyon látványosan a pavilonszerű előcsarnok, amely pont annyira akar az épülethez, mint a parkhoz is tartozni.
A tervezők szándéka is az volt – és a Táncszínház is azt szeretné –, hogy ez egy napközben is aktív helyszín legyen, kávézóval, helyspecifikus programokkal. Bár kisebb volumenben, de érződik, hogy a tervező ugyanaz a Zoboki Gábor, aki a Müpa épületét is megálmodta. A Háy János novellájában reptéri terminálhoz hasonlított épület egyes formai és hangulati elemei itt is visszaköszönnek. Az előcsarnok szinte hívogat a végigtáncolásra, és a lépcső melletti, ókori teátrumok nézőterét idéző kialakítás megnyitja a teret az előadások számára is. Ami azonban az első pillanattól kezdve vonzza a tekintetünket, szinte már az épület megpillantásától kezdve, az az egymásra hajló, 13 ezer darab faelem felhasználásával készült hullámzó álmennyezet, az előcsarnok közepébe belógatott, „lebegő” kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonkakúpként lóg be az előcsarnokba, amit 1500 tonnás vasbeton szerkezet tart a fejünk fölött.
Az építésziroda az épület tervezésének első pillanatától kezdve szorosan együttműködött a leendő „lakókkal”, azaz a színház vezetőségével és a táncosokkal, hogy kiderítse, milyen igényeik vannak, mire lesz szükségük az épületben. A magyar táncművészet otthonaként a színház befogadó intézményként majdnem negyven hazai társulattal dolgozik együtt, repertoárjában a néptáncon át a klasszikus balettig, a társastánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig találunk előadásokat, ezért is volt fontos a terek minél rugalmasabb és kreatívan variálható kialakítása.
A 120 fős kisterem a kisebb kamaraprodukciók, kezdő koreográfusok, kísérleti előadások befogadására alkalmas tér, ahol a technikai adottságok megfelelnek a legmodernebb követelményeknek. Igyekeztek elmosni az éles határvonalat a nézőtér és a táncparkett között, ennek köszönhető, hogy nincs kiemelt színpad, és a nézőtér sokkal meredekebben rejt. A szakmai és funkcionális megoldások mellett (táncpadló, akusztika stb.) a belső dizájn kialakítása is figyelemre méltó. A magyar tervezők Red Dot Design-nyertes székeinek gyönyörű zöld árnyalatai mellett nem tudunk szó nélkül elmenni, ahogy a falakat és ajtót borító szálkás burkolat mellett sem.
A 368 fős nagyterem az épület központi eleme, itt is fontos szempont volt, hogy minél sokrétűbb funkciónak meg tudjon felelni. Amellett, hogy a hazai táncművészet legmodernebb hang-, fény- és egyéb színpadi technikákkal felszerelt nagyszínpada, a nézőtér is szabadon alakítható. Ennek tervezésére egy magyar céget kértek fel, amely többek között a New York-i 9/11 Memorial Museumnak is dolgozott. A mobil elemeknek köszönhetően a terem alkalmas egyéb rendezvények – koncertek, konferenciák, gálavacsorák, fogadások tartására is, az előtérrel egybenyitva 88 méter hosszú térré válik.
Az épület bejárása során beleshettünk a próbatermekbe is, ahol a speciális balettpadló kialakítása mellett külön kihívás volt a táncosok számára a fűtés-hűtés rendszer optimalizálása, hiszen fél órányi intenzív gyakorlás után már lehet, hogy jobb a friss, hűs levegő, mint a kezdeti kellemes meleg. Itt is érezhető az egykori iparcsarnok miliője, a jellegzetes háromszögletű tetőablakok és egykori darukat tartó hatalmas gerendák mind láthatóak.
Igazán izgalmas példája az épület annak, hogy egy egykor teljesen más célra tervezett ipari életet hogyan lehet maradéktalanaul átalakítani kulturális célokra, itthon is egyre több ilyen példát találunk, a Táncszínház melett ilyen az Operaház Eiffel csarnoki egysége vagy a szomszédos Közlekedési Múzem is.
Forrás: We Love Budapest
Fotó: Medgyesi Milán
A ZÁÉV kivitelezésében egy korábbi ipari épületből született meg a magyar táncművészet új központja a MIllenárison.
A budapesti Millenáris Park területén megnyitották az új Nemzeti Táncszínházat, mely a ZÁÉV Zrt. generálkivitelezésével és a ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján nyerte el végleges formáját. A 6950 négyzetméteres színházat a volt GANZ-művek egykori ipari épületéből (ez a park E jelű épülete) alakították ki, mely a kétezres évektől stúdióként működött.
A beruházás eredményeképpen az épület új főhomlokzatot és előcsarnokot kapott, mely a park látogatói számára is nyitott közösségi tér lesz – egy a szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézóval.
A kávézót is magában foglaló előtérben lehetőség van kisebb produkciók bemutatására is: a padozat színházzá, a lépcső pedig nézőtérré alakítható.
A kivetelezés során mindezek mellett
A 4,6 milliárd forintos kulturális fejlesztés forrását a magyar állam biztosította.
Lebegő kisterem az előtér felett
A projektről kiadott sajtóközlemény az épület egyik legérdekesebb részének a „térben lebegő kistermet” jelöli. Ez a helyiség az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet.
A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé.
A termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be. A tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült.
Nem csupán a táncosokat szolgálja ki
Az épület központi eleme a korábbi stúdiótérből multifunkciós színházi térré alakított, 368 fős nagyterem. A korszerű színháztechnikával felszerelt játszótér a táncszakma igényeinek megfelelően alakítható. A sokféle funkciónak köszönhetően akár egyéb rendezvények – koncert, gálavacsora stb. – is megtarthatók benne. Ezt szolgálja a nézőtér szétbontható, mobil, oldalra kitolható székrendszere is.
A jövőben befogadó színházként működtethető 120 fős kisterem kialakításánál a tervezők olyan egységes tér létrehozására törekedtek, ahol a közönség szinte az előadás fizikai részesének érezheti magát. Az épületben két nagyméretű próbaterem is található, amelyből az egyik mobil falakkal tovább is osztható. A kamaraterem pedig színházi nevelési, gyermek és ifjúsági illetve rekreációs programoknak ad majd helyet.
Forrás: magyarepitok.hu
Fotók: Dernovics Tamás
Van-e hatásuk a székeknek, a mellvédeknek vagy a nézőtéri ültetésnek az akusztikára? Hogyan alakult át az Operaház akusztikai képlete az elmúlt másfél évszázadban? Miért állítják vissza a zenekari árkot az Ybl korabeli állapotának megfelelően?
Az Operaláz negyedik epizódja az Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz épület hangzásvilágának kulisszatitkaiba kalauzolja a nézőket. Az épület rekonstrukciója során a szakemberek arra törekednek, hogy akusztikai szempontból a lehető legjobb körülményeket hozzák létre a házban, ezért többek között visszaállítják a nézőtér padozatát az Ybl korabeli magasságára, átrendezik az ülésrendet, megritkítják a túlzsúfolt nézőteret, valamint megnövelik a zenekari árok méretét és összekötik a nézőtérrel.
A műsorban emellett szó esik az épület iparművészeti kincseiről, a rengeteg apró műremek helyreállításának nehézségeiről is, így többek közt arról, hogyan lehet a nézők számára észrevétlenül beépíteni a modern kor technológiáját, gépészeti és elektromos berendezéseit úgy egy műemléképületébe, hogy a csodálatos díszítőelemek ne sérüljenek.
Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról
Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.
Képes-e megőrizni az Operaház eredeti építészeti jegyeit a rekonstrukció során? Mi az építész szerepe egy műalkotás esztétikai képének megalkotásakor? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ az Operaláz c. műsor legújabb epizódja. A műsor feltárja az épület egyes korait őrző, különleges atmoszférát kölcsönző színvilágát, megmutatja, melyek azok az épületrészek, amelyek alapvető változáson mentek keresztül az Ybl Miklós által tervezett Operaház születése óta. Miként változtatja meg a nézői érzékelést a rekonstrukció, mi jelenti a legnagyobb kihívást az építészek számára, és mi a kapcsolat építészet és pszichológia között?
Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról
Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.
Fotó: Bődey János
Zoboki Gábor a Kossuth Rádió Az este című műsorának házigazdájaként Herczeg Ágnes tájépítésszel beszélgetett.
A beszélgetés ide kattintva érhető el.
Fotó: Béres Attila
Az építészet kreatív szakma, az építésznek mégis állandóan kompromisszumokat kell kötnie és kaméleonként kell egy kicsit mindenhez értenie, belebújva a kliensek bőrébe. Ha operaházat tervez akkor karmester és operaénekes, ha kórházat, akkor orvos. Ha családi házat tervez, tudnia kell, milyen lesz a még meg sem született gyermek szobája. De vajon látja-e a jövőt az építész és lehet-e ma tíz, vagy száz évre tervezni egy épületet?
A teljes beszélgetés itt érhető el: http://www.atv.hu/videok/video-20181217-jakupcsek-plusz-1-resz-2018-12-17
Az Egészséges Budapest Program keretében az Állami Egészségügyi Központ (AEEK) 2018. júliusában nyílt, európai uniós közbeszerzési eljárást írt ki három fővárosi centrumkórház építészeti terveinek elkészítésére. A ZDA-Zoboki Építésziroda Dél-pesti Centrumkórházra készített tervkoncepciója a szakmai zsűri egyhangú értékelése szerint a benyújtott pályázatok közül az I. díjat nyerte el.
A Dél-pesti Centrumkórház jelentősége
A jelenlegi Szent István Kórház területén felépülő, a dél-keleti régió térségi és országos feladatait ellátó Dél-pesti Centrumkórház (DPC) a legnagyobb a három tervezett, legmodernebb feltételeket biztosító új fővárosi centrumkórház közül. Az új kórház több intézmény és telephely központosításával jön létre, és az Egészséges Budapest Program három fő pillérének a sürgősségi ellátás szempontjából is vezető eleme lesz, összesen több mint egymillió állampolgár ellátását szolgálja. A centrumkórház egyfelől nagy kiterjedésű alapterületen biztosítja a legmagasabb színvonalú, folyamatos 24 órás ellátást, másrészt a jövőben itt helyet foglaló intézmények felölelik a gyógyítás teljes spektrumát a járó- és fekvőbeteg-ellátáson át az olyan egészen speciális területekig, mint a transzplantáció, az égésplasztika, a gyermekszív központ, vagy a fertőzőbeteg-ellátás. Mindez lehetővé teszi a különböző orvosi szakterületek szoros együttműködését, egy olyan holisztikus szemléletű orvoslás lehetőségét, amely az egész ember testi-lelki gyógyulását szolgálja.
A testi-szellemi gyógyulás új, 21. századi központja
A ZDA-Zoboki Építésziroda által benyújtott, díjnyertes építészeti tervkoncepció sarokpontjai a következő voltak:
A Dél-pesti Centrumkórház tervezett épülete tehát a testi-szellemi gyógyulás új, korszerű, 21. századi központja. A beteget középpontba helyező, a hazai sajátosságokra és a legjobb nemzetközi centrumkórházi megoldásokra építő, jövőálló létesítmény, amely eleget tesz a modern orvos-technológiai követelményeknek, egyúttal reflektál a beépítendő helyszín építészeti-várostörténeti tradícióira.
Magyar sajátosságok és nemzetközi kórházi modellek
Magyarországon még egyáltalán nem épült hasonló léptékű kórház, ezért a Dél-pesti Centrumkórház építészeti tervezése teljesen új típusú kórházi modell megközelítést igényelt, a magyar kórháztervezési tapasztalatok csak korlátozottan voltak felhasználhatók. A tervezők ezért a koncepció kialakítása során a legjobb nemzetközi centrumkórházi minták – többek közt osztrák, amerikai, holland és dán modellek – bevált megoldásaira építettek.
A díjnyertes építészeti tervkoncepció szakmai kialakításában a középületek tervezésben jelentős referenciákkal rendelkező ZDA-Zoboki Építésziroda mellett nemzetközi és hazai szakemberek is részt vettek: elsősorban a bécsi centrumkórház (Krankenhaus Nord), valamint számos nyugat-európai egészségügyi létesítmény tervezésében tapasztalattal bíró osztrák AC tervezőiroda, továbbá kifejezetten egészségügyi tervezésre szakosodott építészek és belsőépítészek. A ZDA a tervezés során továbbá szorosan együttműködött orvosokkal és kiváló orvos-technológus szakemberekkel.
Fókuszban a korszerű betegellátás
Az építészeti terv megalkotásánál elsődleges szerepet kaptak a betegek korszerű és gyors ellátását biztosító orvos-technológiai és funkcionális szempontok, az építészet elsősorban támogató funkcióként van jelen. Az épület tervei ezért eltérően a hagyományos tervezési sémáktól belülről-kifelé, a korszerű technológiai és beteglogisztika elvárásokat figyelembe véve készültek.
A tervezett épületegyüttes tagolása, az épületek elhelyezkedése és egymással való kapcsolata, mind a korszerű, gyors és hatékony betegellátást célozzák: a nemzetközi centrumkórházi modellekre építve a komoly technológiát igénylő központi műtéti-diagnosztikai tömb – amelyben a sürgősségi ellátás központja is helyet kapott – elválik a két oldalt sorakozó, járó- és fekvőbeteg osztályokat (rendelőket, kezelőket, intenzív osztályokat) befogadó épületszárnyaktól. Az épületeket a központi előcsarnok és kiterjesztett folyosói fűzik össze, biztosítva, hogy a diagnosztikai-műtéti központ az épület minden részéből könnyen elérhető legyen. Ugyanakkor kifejezett cél volt, hogy a tervezett centrumkórház a testi gyógyítás mellett a szellemi épülés modern központja is legyen, ezért a tervezők nagy hangsúlyt helyeztek az épületegyüttes humánus kialakítására – egy emberi léptékű, áttekinthető és szerethető épület megteremtésére.
Betegközpontú, gyógyulást szolgáló környezet
Nemzetközi tapasztalatok és számos kutatás igazolja, hogy a betegek felépülését nagymértékben befolyásolja, hogy milyen környezetben gyógyulnak. A kórházi tartózkodás alatt szükségük van a betegeknek arra, hogy ne ágyba fekve kelljen eltölteniük az időt, hanem a természet közelében lehetőségük legyen kikapcsolódni, nyugodt körülmények között találkozni a családtagjaikkal, vagy az orvosokkal. Ezért a terv megfogalmazása során kiemelt hangsúlyt kaptak az emberközeli és természetes környezet megteremtését, a betegek lelki-szellemi épülését is szolgáló építészeti és innovatív belsőépítészeti megoldások.
A humánumot középpontba emelő építészeti koncepció végigkíséri az épületegyüttest az előcsarnoktól a nővérállomásokon át a betegszobákig. Az épületek tagolása, a zöldfelületek kialakítása, az ápolási terek, a betegszobák berendezése, az anyaghasználat, a fények, a színek vagy a helyiségekben alkalmazott textilek mind a barátságos, nyugalmat árasztó, betegközpontú környezet megteremtését szolgálják. A betegek kisétálhatnak a tetőkertekre, ráláthatnak a zöldfelületekre, míg az ablaktalan helyiségekben – például a diagnosztikai terekben – a közérzet javítását olyan speciális megoldások is segíthetik majd, mint a mennyezeten és a falakon elhelyezett, természetes fényt, vagy az égboltot imitáló világítópanelek. Emellett kifejezett cél volt olyan közösségi terek megalkotása, ahol a csendes elvonulástól, a nyugodt orvos-beteg párbeszéden át akár közös filmnézésre, koncertek vagy tudományos előadások meghallgatására is van lehetősége a gyógyulóknak.
Értékeket őrző, modern, zöld épület
A koncepció szerint a Szent István Kórház területén egy teljesen új épületegyüttes születik, minthogy a jelenlegi, közel 150 éves épületek alkalmatlanok a modern orvosi technológia befogadására. A terv ugyanakkor visszanyúl a Hauszmann Alajos által, a 19. század végén tervezett épületegyüttes strukturális és építészeti hagyományaihoz: megtartja a műemléki jellegű bejárati épületet, valamint a levegős, sok zöldfelülettel és ősfákkal rendelkező tagolást, és felidézi az egykor központi helyen álló kápolnát is, amely a jövőben közösségi találkozóhelyként is funkcionálhat.
Az új épületegyüttes a bejárati pavilon megtartásával a Nagyvárad tér felől megőrzi hagyományos városi arcát, a városi lépték megtartása érdekében mindegyik tervezett épület magassága 30 méter alatt marad. Az új kórház két fő egysége a Campus-kert, az intézmény fogadó tere, és a főépület, a gyógyítás tere. A csarnokszerűen átnyitott bejárati épületen belépő látogatók egy nyugodt, fákkal, zöldfelületekkel, virágokkal, ülőbútorokkal és vízfelülettel kialakított pihenő parkban, a Campus-kertben találják magát, amely a forgalomelosztás mellett a pihenés és a találkozás tere is. A főépület funkcionális szempontjai mellett az épületszárnyak közötti zöld udvarokkal, belső átrium-kertekkel, tetőkertekkel és homlokzati növényfalakkal a „Zöld épület” koncepciót követi.
A főépület egy központi tömböt, és hat hozzá kapcsolódó épületszárnyat foglal magában. Az épületek tagolásának jelentős szerepe van a funkcionalitás és az áttekinthetőség szempontjából is: a központi műtéti-diagnosztikai tömb a komoly technológiát igénylő szakmai, technológiai területeket tartalmazza (sürgősségi betegellátás, diagnosztika, műtők, gépészet), míg a további orvosi funkciókat, a járóbeteg és fekvőbeteg osztályokat (rendelők, kezelők, ápolási egységek, intenzív osztályok) a toronyépületek fogadják be. Az épületeket a központi előcsarnok és kiterjesztett folyosói fűzik össze, biztosítva, hogy a műtéti-diagnosztikai központ az épület minden részéből gyorsan és könnyen elérhető legyen.
A központi tömb felső szintjét a tetőkertek alkotják, amelyek helyet biztosítanak séták, elsősorban a beteglátogatás számára, ugyanakkor fontos szerepet töltenek be a terápiás kertek befogadásában is.
Egykapus kórház – szakszerű ellátás a lehető leggyorsabban
A Dél-pesti Centrumkórház úgynevezett „egykapus kórház” lesz, azaz minden látogató és járóbeteg egy irányból, a Nagyvárad tér felől juthat be az épületbe, ami jelentősen segíti a betegirányítást, a betegek osztályozását, és azt, hogy az ide érkezők a lehető leggyorsabban eljuthassanak az általuk kívánt helyre. Egyedül a sürgősségi ellátás –betegek fogadása, mentőbejárás – történik a hátsó kapun keresztül, biztosítva a sürgősségi betegek gyors ellátását és megfelelő elválasztását a többi betegtől.
A tervezett épület egyik legfontosabb alapvetése ugyanis az, hogy a kórházba érkező bármely beteg – legyen szó akut ellátásról, járó- vagy fekvőbetegről – a lehető legrövidebb idő alatt a legmagasabb szintű ellátást kaphassa meg. A tervezés során kiemelt szempont volt annak modellezése, hogy egy adott beteg milyen úton – helikopterrel, mentővel, járó betegként stb. – érkezik a kórházba, hova kell eljutnia, és kivel kell találkoznia/kivel találkozhat az adott útvonalon.
Az építészeti kialakítás a gyors és szakszerű betegirányítást és beteglogisztikát szolgálja, ügyelve az eltérő súlyosságú és különböző típusú ellátásban részesülő betegek – járó- és fekvőbetegek –, illetve a látogatók útvonalainak szétválasztására. A jövő centrumkórházában így olyan nem fordulhat elő, hogy egy súlyos, operáción átesett beteget a látogatók szeme előtt toljanak végig a folyosón, vagy egy várótermen.
A kórház előcsarnokából a járóbetegek és a látogatók két oldalfolyosón és a lépcsőházakon keresztül egyszerűen el tudnak jutni a megfelelő kórházi osztályokhoz, rendelőkhöz. A bejárat közelében helyezték el a járóbeteg rendelőket, a fizioterápiás és egyéb kezelő osztályokat. A diagnosztika során is elválasztják egymástól a fekvő- és a járóbetegeket. A sürgősségi esetek fogadása, a lehető leggyorsabb szakszerű ellátás érdekében különleges, kétszintű triázs-rendszerben történik, amely hatékonyan látja el a betegek osztályozását például attól függően, hogy szív- és érrendszeri, baleseti vagy általános ellátásra van-e szükségük.
21. századi technológia – robotok segítik a hajszálpontos műtéteket
A betegek korszerű gyógyítását a legmodernebb orvostechnológiai és okos megoldások (Smart Hospital) is segítik. Az intézményben elsőként kapnak helyet az országban sokkarú robotműtők – úgynevezett Da Vinci műtők –, amelyek az orvosok kézmozdulatainak tized, századrészét képesek műtét közben lekövetni. Emellett olyan hibrid műtők is létesülnek, amelyek lehetővé teszik, hogy fontos diagnosztikai eljárásokat – CT, MR, stb. – akár műtét közben is el tudjanak végezni, és ne kelljen a beteget másik helyiségbe, vagy akár másik intézménybe szállítani. A speciális orvosi műszerek mellett robotok segítik majd a belső kórházi logisztikát is – így az ételek, gyógyszerek egyéb anyagok megfelelő helyre szállítását. A labor anyagok, minták, gyógyszerek gyors célba juttatását csőpostarendszer segíti. De automatizálva lesz a matracok és ágyak mosása, illetve fertőtlenítése, a személyzet és az orvosok ruháinak adagolása, valamint a laboratóriumi munkafolyamatok kezelése is.
Az orvosok munkáját több mint 40 műtő segíti – a fent említett hibrid és Da Vinci műtők mellett külön fertőzőbeteg műtő, valamint 10 egynapos műtő is helyet kapnak az épületben. Az 1400 ággyal rendelkező kórházban a szobák többsége kétágyas lesz, de bizonyos speciális osztályokon – fertőzőbeteg, égésplasztika, transzplantáció stb. – 80-100 százalékban egyágyas szobákat alakítanak ki, és külön lifteket terveztek a fertőző betegek számára is.
A betegszobákban a páciensek ágya mellett elhelyezett korszerű informatikai berendezések támogatják az orvosok munkáját és a betegek komfortját. Az érintőképernyős monitorokon nemcsak a leletek hívhatók le és rögzíthetők az adatok, hanem azt a betegek tévénézésre és internetezésre is használhatják.
A látogatók és a betegek tájékoztatását és irányítását intelligens kórházi információs rendszer segíti, a biztonságot kórházi nyomkövető rendszer, valamint a betegeket, látogatókat és a személyzetet kétséget kizáróan azonosító biometrikus megoldás is támogatja.
A jövő orvoslására is felkészültek az építészek
A létesítmény jövőállóságát nemcsak a legkorszerűbb berendezések és Smart Kórház megoldások szolgálják, hanem az épületegyüttes építészeti kialakítása is. A kórház eleve úgy van tervezve, hogy az reflektálhasson az orvostudomány folyamatos és nagyon gyors fejlődésére, a legújabb orvosi, technológiai vívmányokra, annak érdekében, hogy a belső terek átalakíthatók, valamint az új eszközök, műszerek később rugalmasan beépíthetők legyenek. Az épület alaprajza tiszta szervezésű és a nagy pillérfesztáv alkalmazása miatt könnyen variálható, a válaszfalak az igények szerint átrendezhetők, átalakíthatók, akár a műtők között is.
Oktatási és kutatási központ is lesz a centrumkórház
Az új Dél-pesti Centrumkórház nemcsak a legmagasabb szintű ellátást biztosító egészségügyi-gyógyászati centrum lesz, hanem oktatási és kutatási központként is funkcionál. A diagnosztikai tömbben helyet kapó orvos-technológiai berendezések és laborok a korszerű betegellátás mellett a tudományos kutatást is szolgálják. A Campus-kert egyik oldalára tervezett épületben irodák kapnak helyet, míg a kert másik oldalán korszerű oktatási központ létesül, amelyben többek közt a Pécsi Tudományegyetem hallgatóit képzik majd.
Kiváló közlekedési kapcsolatok
A tervezett kórház közúti és közösségi közlekedési kapcsolatai kiválóak: az intézmény a gyorsforgalmi és főút hálózaton (M5, M4, 4-es, 5-ös, 51-es főutak) az ország bármely pontjáról, valamint a kórház vonzáskörzetéből is könnyen megközelíthető. Tömegközlekedéssel is egyszerűen és könnyen elérhető az intézmény, a 3-as metró Nagyvárad téri megállójának aluljáróját közvetlenül az épület fogadócsarnokába vezetik – és a 24-es villamos is közvetlen elérést biztosít a látogatóknak.
A zavartalan mentőforgalom az épületegyüttes hátsó részén – a betegforgalomtól elkülönítve – a Vágóhíd utca – Fehér Holló utcán keresztül lesz biztosítva, a helikopteres mentés számára pedig leszálló hely létesül. Az autóval érkező betegek, látogatók és a dolgozók részére 1200 parkolóhelyet hoznak létre.
Az Operaláz című műsor második része Zoboki Gábor építész vezetésével betekintést ad az Operaház gazdag építészeti és iparművészeti örökségének világába, melyben urbanisztika, zene és képzőművészet együttesen elevenedik meg és alkot szinte tökéletes művészeti egységet.
A műsor az Operaház felújításán dolgozó építészek, az intézmény dolgozói és művészei segítségével veszi górcső alá az épület iparművészeti alkotásainak – úgy mint szobrok, kerámiák, csillár és lámpák, freskók – történetét, funkcióit és jelentőségét. Egyben rávilágít azokra az épületen végbe ment – színek, elszíneződések stb. – változásokra, amelyek meghatározzák a restauráció irányát is. A nézők emellett betekintést kaphatnak az épület színpadtechnikájának működésébe és evolúciójába az épület több mint száz éves történetének kontextusában.
Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról
Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.
Fotó: Bődey János
1121 Budapest, Zugligeti út 3.
+36 1 321 3006
+36 1 321 3007
+36 30 280 2047
1112 Budapest,
Zugligeti út 3.
+36 30 280 2047
+36 1 321 3006
+36 1 321 3007
© 2021 ZDA-Zoboki Építésziroda Kft. – Minden jog fenntartva.