Barátságos nagyság

Irodaházzal nem könnyű emlékezeteset alkotni, pedig ma már ez is a beruházói elvárások közé tartozik. A ZDA – Zoboki Építésziroda által tervezett Pillar irodaház ráadásul a Váci úti irodafolyosó és a Dózsa György út kereszteződédében egy valóságos kortárs irodaépítészeti katalógusban kellett, hogy feltűnést keltsen. Ami azt illeti, sikerült…

Már építés közben magára vonta az arrafelé őgyelgő recenzens – azaz e cikk írójának – figyelmét, akkor még csak finom színharmóniával alakított, fémlemez burkolatú, legömbölyített sarkú homlokzataival. Kész állapotában, kikászálódva az építési kordonok alkotta álruhából napvilágra került a plasztikus tömeg, amely nagylelkűen engedi a várost zárt falai közé betüremkedni. Most már az is látszik, hogy eredetisége nem csak kellemesen vonzó külsejének, hanem a tudatosan végiggondolt alaprajzi és tömegalakításának is köszönhető.

A barátságos színű, selyemfényű falak ki-be hullámzanak, a telket határoló négy utca felé különböző méretű és karakterű téröblöket hoznak létre. A középen kialakított zöld udvarral mind vizuális kapcsolatban áll, így az egyébként elzárt keresztutca felől is kilátni a főútra. A földszinten fellazított alaprajz, az újonnan nyitott átlátások révén a teljes tömb méretű, 29 000 négyzetméter kiadható irodaterülettel bíró tömeg nem nyomja agyon a környezetét, épp ellenkezőleg, szellősebbnek tűnik a beépítés, mint korábban. Ehhez hozzájárul, hogy a tervező a beruházóval karöltve nem csak a szerződésben előírt négyzetmétereken hozott létre közterületet, de körben megnövelte ezt azzal, hogy az épület kontúrja a közterületek szintjén a telekhatáról jócskán beljebb húzódik. A fő megközelítési irányok felől ráadásul a földszint pilléres-árkádos kialakítású, a sarki főbejárat felől másfélszeres belmagassággal, így kellemes arányú városi közterekkel gazdagodott a forgalmas kereszteződés, amit látható kedvvel használnak a dolgozók és arra járók egyaránt. A földszinten az utcával kommunikáló funkciók kaptak helyet: étterem, kávézó, illetve még bérlőre váró helyiségek.

További részletek az Octogon Magazin 175. lapszámában itt olvashatók.

Fotó: Bujnovszky Tamás/Octogon.hu

Az optimizmus építészete – portéműsor Zoboki Gáborról

M5 TV Kontúr, 2022. május 7.

„Az építészet szolgálat, a fő célunk az, hogy az emberek életét jobb körülmények között lássuk.”

„Egyrészt van egy műtermem, ami már bőven megél nélkülem. Másrészt most tartok ott, ahol a diplomámmal kellett volna 1988-ban” – hagyja nyitva a „hogyan tovább” kérdésével kapcsolatos választ a vele készült portréműsor végén Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, egyetemi tanár. Az M5 Kontúr című műsorának vendégeként nemcsak jövőbeli terveiről, pályája kezdetéről, aktuális és legfontosabb munkáiról esik szó, hanem rá jellemző őszinteséggel beszél az építész egójának szerepéről, az építészet szellemi hatalmának megsemmisüléséről, és az építészek felelősségéről.

A beszélgetésből kiderül az is, miért nem hallgat zenét munka közben, kinek a hatására tért vissza a karmesteri és zenetörténészi tanulmányaitól a tervezőasztal mellé, mit tekint a fő művének, és miért van jobb helyzetben az építészet Kínában, Bécsben vagy Prágában, mint Kelet-Európában?

A filmben különleges archív felvételek láthatók, megszólalnak életének és pályájának fontos alakjai – egykori tanára, Prunyi Ilona zongoraművész, alkotótársa és barátja Demeter Nóra építész, valamint kollégája Csiszér András, a ZDA design igazgatója is.

Idézetek a műsorból:

„A találkozásokhoz kell mázli, ahogy az akusztikához is.”

„Az építészetnek van egy belső, realista világa és egy másik, fellegek között járó része. Ez az, amit az Operaház csillárja kifejez. Egy ilyen csillár, ami makulátlanul megmaradt az elmúlt 140 évben, a legjobban jellemzi ezt a házat. Hallotta Caruso-t, látta Ferencz Józsefet, egy tanúcsillár, ami mindent tud.”

„Minél keletebbre megyünk az építészet szellemi hatalma annál inkább eliminálódott az elmúlt 100 évben. A szecesszió volt az utolsó pillanat amikor egy építész papucsig rajzolhatott egy házat.”

„Alkati sajátosság, de az optimizmust folyamatosan nevelni kell, hogy az egót elengedjük. Mert ha az ember napi 8-10 órában egy csapat építészt irányít, akkor elhiszi, hogy fontos. Ez ellentmond annak, ami még fontosabb, hogy az építészet szolgálat. A fő célunk az, hogy az emberek életét jobb körülmények között akarjuk látni. Itt vannak például a gótikus katedrálisok, amiket a mai napig térdre borulva csodálunk, és nem is tudjuk, hogy kik építették. Ez probléma? Nem.”

„Nem az az alkat vagyok, aki kolostorban le tud élni egy életet. De le kell lassulni, és át kell adni a stafétabotot, az biztos.”

A teljes műsor itt megtekinthető:

Azt kérték, hogy legyen innovatív és visszafogott – új központot épít az egyik legfontosabb magyar vállalat

Zöldtető és vízfelület javítja a mikroklímát

Az építészek négyféle koncepcióterv-változatot készítettek, ebből választották ki közösen a legjobbat. Az új székház szervesen kapcsolódik a KKI épületéhez, amit többféleképpen is hangsúlyoznak. Egyrészt az épületek előtt a jelenlegi parkoló helyett egy zöldfelülettel ellátott közteret alakítanak ki, másrészt a homlokzat ívelt formálású, hatalmas üvegfelülettel fordul a másik épület felé. A két épület között egy kisebb, szoborszerű épület kap helyet, ami kapcsolatot teremt és egyben rendezvényeknek is helyet adhat. Az épület mellé egy vízfelületet képzeltek a tervezők, ami nemcsak elegáns látványt eredményez, de a mikroklímát is javítja.

„A homlokzatnál az alapvető elképzelés az volt, hogy egy tömörebb, védettebb és nehezebbnek tűnő test lebeg egy könnyed üvegdobozon”

– mondja Csiszér András. Ez sikerült is, az irodaépület horizontálisan két részre osztható. Az alsó két szint a hátrahúzott pilléreknek köszönhetően tisztán üveghomlokzatot kapott, itt többek között közösségi tárgyalók és egy belső kertre néző, teraszos kávézó-étterem is helyet kapnak. A felső szintek egyedi, lamellás homlokzata mögött az irodaterek találhatók.

„Olyan rendszert alkottunk, ami azt a fajta intelligens, tervezett, mégis nagyon változatos világot tudja tükrözni, ami reflektál a kémiai és gyógyszeripari kutatásokra – mondja Csiszér András. – Úgy teremt építészeti hangsúlyt, hogy egyrészt visszafogott, egyszerű formából indul ki, másrészt erős parametrikus logikával van felépítve. A teljes homlokzat és a belső átriumtér egy geometriai logikára épül fel, reagál a forma hullámzására, ezért ha bármit változtatunk, az kihat a rendszer minden elemére.”

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

A cikket írta: Bagi László/ Forbes

Látványterv: ZDA/The Greypixel Workshop

Generálkivitelező – szerkezetépítés: EB HUNGARY INVEST Kft.

Zoboki Gábor Kossuth-díjat kapott

Zoboki Gábor Kossuth-díjat kapott, építészek és műemlékesek részesültek ismét rangos állami kitüntetésekben

Több építész és műemlékes szakember állami kitüntetésben részesült március 15. alkalmából: kiosztották a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, a Magyar Érdemrend kitüntetéseit, valamint a Forster Gyula- és Mőcsényi Mihály-díjakat is.

Március 14-én Magyarország köztársasági elnöke a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából kitüntetéseket adományozott. Kossuth-díjat kapott idén Zoboki Gábor Ybl Miklós- és Jubileumi Primissima-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az indoklás szerint „Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként”.

Zoboki Gábor 1963. január 24-én született Budapesten. 1988-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, majd 2008-ban építőművészetből doktori fokozatot szerzett (DLA), 2012-ben habilitált. 1997-ben alapította meg építészirodáját, amely mára az egyik legnagyobb, nemzetközi tapasztalattal is rendelkező hazai építészeti műhellyé vált. 2011-től a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán az Építészeti és Várostervezési Tanszék adjunktusa, 2014-től egyetemi tanára. A Magyar Építész Kamara, valamint az Amerikai Építészeti Szövetség európai tagozatának tagja, 2016-tól a Magyar Építész Szövetség (MÉSZ) alelnöke.

Legismertebb munkája a budapesti Művészetek Palotája (Müpa) megtervezése, de nevét számos iroda- és lakóépület is fémjelzi. Munkásságát a magyar és nemzetközi építész szakma számos díjjal jutalmazta, háromszor nyerte el az Év Háza díjat. A Müpa tervezéséért 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, 2006-ban a FIABCI, a legrangosabb nemzetközi ingatlanszövetség Prix d´Excellence díját, majd 2008-ban az Ybl Miklós-díjat. 2012-ben Jubileumi Primissima Díjjal ismerték el. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lett.

A teljes cikket ide kattintva olvasható.

Forrás: Építészforum

Zoboki Gábor: Az építészet soha nem szólótánc

„Az építészetben olykor akár ezer ember munkáját kell összefogni, csak én vagyok ennek a csúcsán, és én kapom a Kossuth-díjat, ami nagyon igazságtalan” – mondja az Indexnek Zoboki Gábor.

„Azért is örülök a Kossuth-díjnak, mert az építészekkel kapcsolatban állandó dilemmában vannak az emberek: nem tudják eldönteni, hogy mérnökök-e vagy művészek” – mondja Zoboki Gábor, aki szerint az építészeket az átlagemberek és a döntéshozók sem tudják hova tenni.

„Mérnöknek is kell lennünk, mert mit sem ér a koncertterem, ha beázik, és művésznek is, mert az is nagyon fontos, hogy lelke legyen az épületnek.”

Az építészeknek egyszerre kell használniuk a jobb agyféltekéjüket, mint holisztikus világnézetű művésznek, és a balt, amely a legnagyobb álmokat hozza le az anyagi szintre, a konstrukció világába. „Ez a kettősség jellemez minket.”

Zoboki szerint a Kossuth-díj annak a professzionális szakmai tudásnak is az elismerése, amely az állandó tanulás eredménye. Követni kell a trendeket, a Müpához és az Operaházhoz tanulmányozni kellett a zengő tereket, a nemzetközi szakirodalmat, és ez tényleg olyan folyamatos tanulást jelent, hogy „a repülőgépen is szótárakkal utazol”.

További részletek az Index.hu cikkében ide kattintva olvashatók.

Fotó: Bodnár Patrícia/Index.hu

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Zoboki Gábor Ybl-díjas építész az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az Operaház újranyitása kapcsán beszélget Ókovács Szilveszter és Zoboki Gábor az Arénában, az adás pénteken este hallható majd. Az ország legjelentősebb műemléképülete a pincétől a padlásig megújult, újra a 138 évvel ezelőtti pompájában látható, ahogy Ybl Miklós egykor megálmodta.

Egy szelíd irodaház: a Pillar

Az irodaház átadása kapcsán a fejlesztők és befektetők inkább azt emelték ki: jó előre megvolt a bérlő is, így részletekbe menően figyelembe lehetett venni az óhajait. A Center Point irodáit kinövő Exxon Mobile saját londoni belsőépítésszel jött, aki volt olyan bátor, hogy a talán nem erre a célra tervezett gépészetet megmutassa, elhagyva az álmennyezetet, máskülönben eléggé ötlettelen irodát rakott össze.

A külső azonban bőven kárpótol: a kerületi előírásokkal összhangban az irodaház nem követi az agresszív, túlméretes Váci úti épülete rossz hagyományát, nem szögletes, hanem ívelt a sarkokon (mindössze 70 m² íves üveggel, néhány íves zsaluziával sikerült megúszni), nem egy óriástömeg, hanem alul is, felül is visszalép, alul kétszintes árkádokkal, teret hagyva a gyalogosoknak. A tér befolyik a belső kertbe, az utcáról alig venni észre, hogy az általában kétszintes átnyitásokat medence zárja csak el a külső zöldfelületektől.

A homlokzat színeivel oldja a bontott tömeget tovább – ezek állítólag a szeptemberi erdő színei, fene tudja – az biztos, hogy nagyon kellemes színek.

A hivatalos sajtóközlemény:

GTC: átadták a Pillar Irodaházat
A bérlő ExxonMobillal aláírt megállapodás a magyar irodapiac történetének legnagyobb előbérleti szerződése volt

2022. március 10., Budapest – Hazánk meghatározó ingatlanfejlesztő és -vagyongazdálkodó vállalata, a GTC Magyarország ma átadta legújabb, 29 ezer négyzetméteres fejlesztését, a Pillar Irodaházat. A Váci úti irodafolyosón a prémiumminőségű, környezettudatos megoldások mellett a bérlői igények maximális figyelembevételével megépített Pillarral a hazai irodapiac történetének legnagyobb előbérleti szerződése teljesült: a megállapodást 2019-ben írta alá a GTC és a vezető amerikai energiavállalat, az ExxonMobil. A GTC tavaly 310 millió euró értékben fektetett be Magyarországon, és további fejlesztéseket – köztük a Centerpoint 3 és a Twins irodaházakat – tervez a Váci úti irodafolyosóra.

Prémiumminőség, fenntartható technológiák, LEED Gold zöldminősítés és a bérlői igényeknek megfelelő fejlesztés – ezek jellemzik a GTC legújabb, 29 000 négyzetméteres Pillar Irodaházát, amelyet ma adtak át a főváros járvány- és válságállónak bizonyult irodanegyedében, a Váci úti irodafolyosón. A dinamikusan bővülő budapesti irodapiac markánsabb épületei közül is kevés büszkélkedhet olyan nagyvonalú fejlesztési koncepcióval, mint a Pillar: a built-to-suit (BTS-) konstrukció nagy előnye, hogy a bérlői igényeket már a fejlesztés korai fázisától priorizálja a fejlesztő.
Az ExxonMobillal megkötött megállapodás a hazai irodapiac történetének legnagyobb előbérleti szerződése volt, amely úgy valósult meg, hogy minden résztvevője teljes mértékben teljesítette vállalásait – mutatott rá Gulyás Ede, a GTC Magyarország országigazgatója.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

A cikket készítette: Csépé/ Tervlap.hu

Bejutottunk a felújított Operába, így még sosem látta az Ybl-palotát

Az Operaházat nem lehet összehasonlítani egy sportlétesítménnyel vagy egy iskolával, mondja Zoboki Gábor. Az épület teljes körű rekonstrukciójának tervezője a ház akusztikai és esztétikai megújításának szempontjairól beszél, és az is kiderül, mi tartott ennyi ideig, és miért kerültek ilyen sokba a munkálatok. Az Andrássy úti Ybl-palota március 11. és 15. között ünnepi rendezvénysorozattal nyitja meg kapuit.

A beszélgetés előtt végigmehettünk az Operaházon egy kis csapattal, miközben ön elmesélte, megmutogatta a felújítás apró részleteit. Miért fontos ez önnek?

Nem én akartam az Operaház vagy a rekonstrukció arca lenni, de rájöttem, hogy másképp nem tudom elmagyarázni, miért kellett a műemléki részeket újra végigaranyozni. Ott volt az arany valamilyen „KGST-s” porból, de most végre 24 karátos aranyfüst lemezzel dolgozhattunk.

Málnaízű szörp helyett málnát szeretnénk inni – az eredeti állapotot kellett újraálmodnunk, nem csak valami hasonlót. A szakmánk jelentős része kommunikáció: el kell varázsolnod a megrendelőt vagy az átlagembert, mert érzem és látom, hogy mindenki rácsodálkozik a ház eredeti, rejtett építészeti értékeire. Ezt az élményt csak úgy tudod átadni az érdeklődő közösségnek, ha kvázi a szakmád nagykövete is vagy.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

A cikket készítette: Sümegi Noémi/ Index

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Algoritmusok és építészet

„Kis túlzással algoritmust tervezünk és az algoritmus által tervezünk házakat. Ebben az átalakulási folyamatban nehéz úgy megtartani az egyensúlyt, hogy az új lehetőségek eszközök maradjanak, és ne váljanak céllá.” Az Építészfórum 10+1 sorozatában a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten Csiszér Andrással, a ZDA – Zoboki Építésziroda design igazgatójával és vezető tervezőjével készítettünk interjút.

Csiszér András szobrásznak készült, majd az építészet felé fordult az érdeklődése. 2009-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építész Intézetében diplomadíjjal és kitüntetéses diplomával. Az egyetemi és középiskolai évei alatt csereprogramok keretében Finnországban tanult, az ország kultúrája erősen hatott alkotói gondolkodására. Diplomája megszerzését követően Kas Oosterhuis csapatához csatlakozott Rotterdamban. Az építész műhelyében sajátította el a szabad és kreativitás-orientált holland munkamódszert, valamint a non-standard építészet elveit, és az azt lehetővé tevő parametrikus tervezési módszereket, amelyekben hollandiai és közel-keleti projekteken dolgozva mélyült el. 2010 nyarán csatlakozott a ZDA – Zoboki Építészirodához, 2016 óta az iroda design igazgatójaként Zoboki Gábor mellett szervezi és vezeti a stúdió koncepcióalkotási, valamint pályázati tevékenységét. Az elmúlt évtizedben a ZDA projektjeinek többségében részt vett, fő érdeklődése a projektek építészeti üzenete és megjelenése. Olyan házak vezető designere volt, mint a Karmelita kolostor új épülete, az átadás előtt álló Pillar irodaház, vagy a Richter új, most épülő központi irodaépülete. Tervezőként és vezetőként egyaránt fontosak számára a nemzetközi megmérettetések, így kiemelt szerepet játszott többek között a Sencseni Operaház, illetve a sencseni Nemzetközi Előadóművészeti Központ díjnyertes tervpályázatának elkészítésében. Tervezői feladatai mellett vezeti és szervezi az iroda design szemléletének fejlesztését, valamint az építész partnerekkel való együttműködések erősítését.

Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?

Megismerés, átélés, kifejezés.

Ha csak kettőt lehetne választani, mi mellett döntenél az ember, funkció, esztétika hármasa közül?

A három fogalom nehezen elválasztható egymástól. Minden projekt más, és így minden egyes tervnél másik felé tolódik el a hangsúly. Mivel ennek mindig az adott projektre jellemző, konkrét okai vannak, ezért általánosságban nem tudnék kettőt kiválasztani közülük.

Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely?

Saynatsalo. A település, az Aalto tervezte városháza. Sok emlék köt hozzá, és folyamatosan egyre mélyebben értem meg a terv zsenialitását. Egyszerre jelkép és maximálisan funkcionális, kívülről erőt sugároz, belülről meghitt. Úgy illeszkedik a környezetébe, a léptékhez, mintha mindig is ott lett volna. Nagyon erősen kiállta az idő próbáját, ma ugyanolyan jól funkcionál, mint 70 évvel ezelőtti átadásakor. Szinte nincs olyan projektünk, ahol ne tudnám előképként felhozni…

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

Forrás: Építészfórum

Sissi egykori páholya is megújul az Operaházban

Az Ybl Miklós tervei alapján megépített Operaház négy fő egységből áll: az előcsarnokból, az auditóriumból, a színpadtérből és az „U” alakban elhelyezkedő, művészeket kiszolgáló terekből. Utóbbi kettő tervezésekor Ybl elsősorban a praktikumra törekedett, ugyanis szűk volt az építési telek, emiatt nincs oldalszínpad sem, így egy nagy hátsó színpaddal kell az előadásokat 140 év után is kiszolgálnia a művészeknek.

Miközben az auditórium az akusztikát, a látványt és a zenei élvezetet szolgálja, addig az előcsarnok az operaház arca. Utóbbit Ybl úgy alkotta meg, mint egy opera nyitányát, a ház belépőjét – nem véletlen, hogy talán ez a legszebb térsora az épületnek. „Gazdagon alkalmazta a boltozatokat, és a boltíveket megaranyozva fantasztikus állati és növényi ornamentikákat használt. Ezek az aranyozott boltívek egészen a harmadik emeletig elkísérik a látogatót. Ennek a közös formai eszköznek a megújítása, összehangolása, a színvilág megteremtése a munkálatok végéhez közeledve már érzékelhető az Operaházban” – mondja Zoboki Gábor építész.

Mostanra elkészült az előcsarnok boltozatának rekonstruálása is, a párkány felett már a végleges állapot látható. Azért különösen izgalmas ez a helyszín, mert az egész ház képzőművészeti koncepciója itt kezdődik, Székely Bertalan freskóival. A művész kedvelte a puttó ábrázolást, amely az összes térben megjelenik, a kisebb képeken a puttók valamilyen hangszerrel láthatók. Az előcsarnokban azonban még hangszer nélkül játszanak, ugyanis a festő így akarta felkészíteni a nézőt az előadásra. „Lotz Károly mellett Székely Bertalan is képes volt álperspektívában festeni, ezért a boltozat réseit úgy érzékeljük, mintha valóban rések lennének, és az égboltba látnánk bele” – teszi hozzá Simon Mónika építész.

Az Operaház felújítási munkálatai során elsődleges szempont volt, hogy visszaállítsák a korabeli hangsúlyokat, azaz, a díszítő festés és minden egyéb kiegészítő az építészetet hivatott kiemelni. Lényeges azonban, hogy egy ilyen régi épületnél nem az eredeti színeket rekonstruálják a szakemberek, hanem harmóniát teremtenek, miközben a hangsúlyok visszakerülnek oda, ahova Ybl eredetileg megálmodta.

Páholyok: a kiváltságosok gyönyőrű terei

A páholyok pompás kialakítása meghatározó eleme az operaépítészetnek, és egyfajta kiváltság azok számára, akik beülhettek a páholyba. Jellemzően csak kihalással lehetett egy-egy ilyen páholyhoz hozzájutni. Fontos társadalmi szerepük volt: rangot adott az arisztokratáknak, családoknak, akik évekig megtartották a páholyokat saját használtra. „A páholyok aranyozott díszítő motívumai, a fantasztikus ívek, amik keretezik a páholynyílásokat, és a brokátok, amik körbeveszik a belső tereket, mutatják a 19. századi társadalmi rétegződésnek az elrendezését” – avatja be a nézőt Zoboki Gábor. A páholyok kialakítását most egy mintapáholyon tesztelik a felújítást végző szakemberek.

A budapesti operaházban két különleges helyzetű páholyt láthatunk. Középen, a színpaddal szemben helyezkedik el a királyi páholy négy kísérő páhollyal, két szinten. Ezek a páholyok azonban csak közjogi méltóságoknak és különleges vendégeknek szólnak, ahova a hétköznapi látogató nem nagyon léphet be. A proszkéné felső sorának baloldali páholya pedig Erzsébet királynőé volt hosszú ideig. Zárása a négy nagy erény szobrát örökíti meg: az igazságosságot, a bölcsességet, az erőt és a mértékletességet.

Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése c. műsorról

Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők a magyar televízió új, 2019 októberében indult építészeti magazinműsorában. Az Operaházat, Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítják helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.